Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt, lassan két napban sok szó esett az önkormányzatok járványügyi helyzettel kapcsolatos tehervállalásáról, illetőleg az önkormányzati finanszírozás 2021-es alakulásáról. Sajnálom, hogy azokat az érveket és tényszámokat, amelyeket az elmúlt napokban elmondtunk, nem minden padsorban ülő képviselő szeretett volna meghallani. Ígérem, hogy a sokszor elmondott információkat nem ismétlem meg, megpróbálom kiegészíteni az eddigieket az önkormányzati finanszírozás átalakítása tekintetében. Mindenekelőtt ugyanakkor meg kell köszönjem most is, innen is minden önkormányzati vezetőnek azt, hogy partner volt a járvány elleni védekezésben, legyen szó konkrét tettekről, vagy legyen szó arról, hogy az adott önkormányzati vezető elfogadta: a jelentős járvány elleni védekezéshez kapcsolódó kiadásokból nekik is részt kell vállalniuk. Azt gondolom, hogy ez a pénzügyi tehervállalás arányos volt. Miért mondom ezt? Az idei évre tervezett önkormányzati bevételeknek nagyjából az 1 százalékát teszi ki a gépjárműadó, amelynek az átcsoportosításáról beszélünk, 2021-ben  vakcina hiányában  a járványügyi készenlétet egyelőre még fenn kell tartsuk, jövőre is számolunk ezzel a gépjárműadóval, holott, ha már 1 százalékos arányt mondtam, idén csak a járvány elleni védekezés kapcsán ismert kiadások meghaladják a 600 milliárdot, ez a központi költségvetés konszolidált kiadásainak több mint a 3 százaléka; és akkor még nem beszéltem arról, hogy a gazdaság talpra állítása érdekében idén, illetőleg jövőre milyen kiadásokat teljesít a kormányzat. Az első szó tehát a köszöneté mindenkinek, aki elfogadja, hogy a jelen helyzetben mindnyájunknak terhet kell vállalnunk, intézkednünk kell annak érdekében, hogy ezt a helyzetet egészségügyileg és gazdaságilag kezeljük, legyen szó a központi kormányzatról, legyen szó az önkormányzatokról, a vállalkozásokról, a munkavállalókról vagy a családokról.

Amiért igazából szót kértem, az az, hogy a képviselő úr úgy tüntette fel a mostani változásokat, minthogyha azoknak kizárólag politikai okai lennének. Akkor engedje meg, képviselő úr, hogy néhány tényre felhívjam a figyelmét! Először is, az önkormányzatok adóerejét figyelembe vevő finanszírozási rendszer alapvetően 2013-ban alakult ki, az úgynevezett szolidaritási hozzájárulási adó, amit önök most támadnak, 2017-től él (Csárdi Antal közbeszól.), képviselő úr, 2017-től él.

Ennek az adórendszernek, a szolidaritási hozzájárulásnak a konkrét mértékét egy képlet határozza meg. Egyetlenegy önkormányzat volt, amely nem a képlet szerint fizette a hozzájárulását, és a ’21-es költségvetés szerint sem a képlet alapján fizeti a hozzájárulást, ez Budapest főváros, amely 15 százalékos kedvezményt kap a szolidaritási hozzájárulásból 2021-ben is. Ezt szeretném rögzíteni, mielőtt még mindenféle politikai felhangot hozunk be: 2013, amikortól az úgynevezett beszámítás rendszere működik, ami azt jelenti, hogy az állami támogatásoknál figyelembe vesszük az önkormányzat adóerő-képességét, és 2017, amikortól a szolidaritási hozzájárulás rendszere működik.

Akkor miről van szó most? Mi van amögött, hogy a költségvetésnek a támogatásai is jelentősen növekednek az önkormányzatoknál, és a szolidaritási hozzájárulás is? Kérem szépen, az van mögötte, hogy a meglévő adóerő-különbségeket megpróbáljuk egy olyan transzfermechanizmussal kiegyenlíteni, amely által a kötelező feladatok ellátása biztosított, nem politikai alapon, képlet alapján.

Képviselő úr, ha megnézi az előttünk lévő 2021-es költségvetésitörvény-javaslatot, azt fogja látni, hogy a 22 ezer főnél kisebb adóerő-képességű önkormányzatok finanszírozása javul, függetlenül attól, hogy milyen vezetésű, és azt fogja látni, hogy, igen, a gazdagabb településeknek ezekhez a terhekhez hozzá kell járulniuk, ismétlem: Budapestnek a képlethez képest kisebb mértékben. Itt ül Vargha Tamás államtitkár úr, megkérdezheti, hogy Székesfehérvárnál miért nincsen ez a kedvezmény, vagy Győr esetében miért nincsen ez a kedvezmény. Azt gondolom tehát, hogy a politikai aspektust ki kellene venni ebből a kérdésből.

Akkor egy szakmai aspektus, képviselő úr: hadd mondjam el a lakosság és az adóalapok megoszlását Magyarországon! A fővárosban él a lakosság 17 százaléka, az iparűzésiadó-alapnak a 37 százaléka van itt; a megyei jogú városokban lakik a lakosság 20 százaléka, az iparűzésiadó-alap 24 százaléka van ott; kistelepülésekben, községekben él a magyar lakosság 31 százaléka, az adóalap 12 százaléka van ott. Ha a főváros és a községek közötti adóerő-képességet hasonlítjuk össze, akkor 5,6-szoros a különség  5,6! Hogyha a megyei jogú városok és a községek helyzetét hasonlítjuk össze, akkor háromszoros különbség van.

Itt van nálam egy OECD-statisztika, hogy ezek a területi, anyagi különbségek milyenek az OECD-országokban. Magyarországon a már említett 2013-as és ’17-es változások ellenére még mindig nagyok a különbségek, tehát amikor arról beszélünk, hogy a közfeladatokat el kell látni akkor is, hogyha egy önkormányzatnak kevés adóbevétele van, akkor is, ha sok van, mert óvodát, bölcsődét működtetni kell, közvilágításnak lennie kell, akkor igenis van értelme annak, hogy megnézzük az adóerő-képességét, és az alapján alakítsuk a finanszírozást  erről szól többek között a 2021-es költségvetésitörvény-javaslat. Mindenkit meg tudok nyugtatni a tekintetben, hogy ez a javaslat biztosítja azt, hogy a kötelező önkormányzati feladatokhoz szükséges forrás rendelkezésre álljon, és a szegényebb vagy nehezebb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok épp a kötelező feladatellátás biztonsága miatt pedig jobban is járhatnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)