Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás évében és pár nappal a fájdalmas trianoni megemlékezések után engedjék meg nekem, hogy a 2011. évi költségvetési tervezet nemzetpolitikai vonatkozásairól szóljak. Immáron tíz éve annak, hogy megkezdtük a magyar nemzet újraegyesítését, és ennek részeként létrehoztunk egy olyan nemzetpolitikai intézményrendszert, melynek segítségével a külhoni támogatások intézményesített formában és összehangoltan tudnak megvalósulni. Az elmúlt tíz esztendő alatt többet léptünk előre a nemzet újraegyesítésében, mint a mögöttünk hagyott kilencven esztendőben együttesen. Nagyságrendileg tudtuk növelni az elmúlt tíz esztendőben is a határon túli magyarság támogatására fordított forrásokat, és immár évek óta nem Magyarország, hanem a magyar nemzet költségvetését tudjuk elfogadni. Az elmúlt évek nemzetpolitikai tevékenységének köszönhetően végre elmondhatjuk azt, hogy a Kárpát-medencében magyarnak lenni hátrány helyett újra előny, és magyarnak lenni ma a térségben nem kevesebb, hanem több lehetőséget jelent. Az előttünk álló költségvetés bizonyítja, hogy a járványhelyzet okozta kihívások sem lehetnek akadályai annak, hogy továbbra is nemzeti keretben fogalmazzuk meg a céljainkat. Az elindított és már évek óta rendszerszintűen működő programok folytatódnak, a külhoni magyar közösségek megerősítése nem fog megállni a következő esztendőben sem.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai felügyeletével működő pályázatoknak, támogatási programoknak köszönhetően évente már 3200 külhoni magyar intézmény és szervezet programjai tudnak megvalósulni a Kárpát-medencében és a nyugati diaszpórában egyaránt. A költségvetésben biztosított forrásoknak köszönhetően folytatódik többek között a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, melyek ösztöndíjasai révén most már 220, a szórványban és diaszpórában működő magyar szervezet napi munkáját segítjük, és több százezer embernek sikerül így a szórványban és a diaszpórában a magyarságélményt biztosítani és kapcsolatot tartani velük.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éveinek keretében az elmúlt években elindult a Kárpát-medencei vállalkozói hálózat, a Kárpát-medencei védőnői és gyermekgyógyász-hálózat kiépítése, kisgyerekes családoknak szóló programok, táborok, rendezvények indultak el, és több magyarországi jó gyakorlat juthatott el az elszakított nemzetrészekhez. Az évek óta futó programok folytonosságát elengedhetetlennek tartjuk, és így azokat tovább működtetjük.

A következő program, amiről szólni szeretnék, a Határtalanul!-program, melynek segítségével tovább nőhet azoknak a magyarországi diákoknak a száma, akik közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a határon túli nemzetrészekről. Az elmúlt tanévben, 2019-ben százezer diák tudott utazni határon túl, és 2019 óta a középiskolások utazásának a támogatása is megvalósul. Ugyanakkor tovább nőhet az anyaországi és a külhoni magyar fiatalok közötti, valamint a külhoni magyar fiatalok egymás közötti kapcsolatainak az építése, hiszen a program a középiskolák együttműködése mellett külhoni diákcsoportok külhoni diákcsoportokhoz történő utazását is támogatja.

Nagyon jelentősnek tartom a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, melynek keretében már a Kárpát-medence több száz pontján fejeződtek be, illetve zajlanak az utolsó fejlesztések. Ennek a programnak a keretén belül 130 új óvoda és bölcsőde épült, és több mint hétszáz került felújításra és bővítésre. Joggal lehetünk erre büszkék, Klebelsberg óta a Kárpát-medencében ilyen mértékű közoktatásiintézmény-fejlesztés nem történt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével működik a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program. Ennek révén az elmúlt években soha nem látott vállalkozásfejlesztési projektek valósultak meg, melyek jelentős mértékben járultak hozzá az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtéséhez, illetve ahhoz, hogy a szülőföldön meg lehessen maradni, ott boldogulni és gyarapodni lehessen. Mindezeknek a folytatásával újabb lépést tehetünk a Kárpát-medence gazdasági újjáépítésében.

A külhoni magyarság támogatására létrehozott programok mellett olyan határon túlra kiterjesztett támogatások is megvalósulhatnak 2021-ben, melyek az oktatás, a kultúra, az egyházi ügyek, a mezőgazdaság, a műemlékvédelem vagy éppen a turizmus területén valósítják meg a nemzetegyesítést. Néhány példát ezekből a programokból, melyek különböző minisztériumoknál szerepelnek a költségvetésben, hadd említsek meg külön.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében került rögzítésre a határon túli felsőoktatási feladatok támogatása. Jövőre erre a feladatra közel 800 millió forint áll rendelkezésre. Régen az EMMI fejezetében volt ez a tétel. Az egyik legfontosabb nemzetpolitikai tétel a költségvetésben, hiszen a határon túli magyar értelmiség utánpótlása nemzetstratégiailag is kiemelkedő jelentőséggel bír. A cél az, hogy régiónként legalább egy képzési központ kapjon támogatást, valamint hogy 2021-ben háromszáz fő külhoni és magyarországi hallgató Kárpát-medencei mobilitása biztosítva legyen. A fő cél tehát az, hogy a kisebbségben élő magyar értelmiség létszámát megtartsuk, illetve növeljük, szellemi fejlődését pedig előmozdítsuk.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál tavaly jelent meg először egy új költségvetési sor, mégpedig csángó-magyar együttműködési program támogatása címmel. Tavaly az erre szánt összeg, illetve bocsánat, az idén, 2020-ban 500 millió forint, 532 millió, ez a háromszorosára fog növekedni a következő évben. Sajnos Csángóföld volt az a Kárpátokon túl, ahol az egyik legelhanyagoltabb nemzetrész élt. Azt gondolom, ezzel a támogatással hozzá tudunk járulni Csángóföld fejlesztéséhez is, hogy ott gazdaságfejlesztési, oktatási, hagyományőrzési programok tudjanak elindulni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál szerepel a határon túli kulturális feladatok támogatásának a kezelése. Mintegy 121 millió forinttal támogatja a minisztérium a határon túli előadó-művészeti szervezetek, színházak, táncegyüttesek szakmai programját.

És a Magyar Tudományos Akadémia is részt vesz a nemzetegyesítésben, a nemzetpolitikában, hiszen az ő költségvetésükben szerepel a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása. Ez az előirányzat tartalmazza a határainkon túli magyar tudományosságot támogató akadémiai program forrását, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatását.

Végezetül pedig szeretnék még szólni és szeretném kiemelni a nemzetpolitika egyik zászlóshajóját, a Bethlen Gábor Alapot és ennek az alapnak a kezelőjét mint gazdasági szervezetet, ahol 33 milliárd forintot tesz ki a költségvetésben az alap sora.

(14.20)

Ebben a keretben működnek különböző nemzetpolitikai programok, illetve a nagy múltú Rákóczi Szövetség támogatása is itt található, illetve a Határtalanul!-program finanszírozása.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. évi költségvetés tehát garancia a 2010-ben megkezdett nemzetegyesítés folytatására, és száz évvel Trianon után az Országgyűlés ismét egy olyan költségvetést fogadhat el, amely az egységes magyar nemzet megerősítését célozza. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)