Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.16:58:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2020.06.11.), 62. felszólalás
Felszólaló Szabó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:02


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor költségvetésről van szó, talán a szakmai múltamból eredően mindig a számokra építve gondolkodom. Ezt teszem akkor is, amikor az ellenzéktől hallom a rég, a múlt, a jelen és a jövő számait meghatározva előre, és aztán mindig rájövök, hogy valahogy nem találok logikus összefüggést ezekben a számsorokban, nem látom, azokat az összefüggéseket pontos számokban, amiket ők látnak. Mire utalok itt? És akkor beszéljünk a tényekről, mert azt tudjuk, hogy ezek makacs dolgok! Amit látok a 2021. évi költségvetésben, hogy magára a kultúrára 174 százalékkal több jut, mint 2010-ben, ugyanez a hitéletre 221 százalék, a sportra 385 százalék, a szociális területre 139 százalék, oktatásra 54 százalék, egészségügyre 77 százalék. Elfogadok minden kritikát, tudom, hogy még nem vagyunk a munka és a folyamat végén, de egy dolog biztos, hogy jó irányba tartunk, a pozitív előjelű számok ezt az optimizmust alátámasztják.

Szeretnék utalni arra is, amit itt a kedves, Európai Unióban szereplő MSZP-s képviselőtársunk felhozott, hogy mik a jövő tervei. Számomra ez azért furcsa, mert mint ahogy Rétvári államtitkár úr említette, azért a 2007-13 közötti EU-s ciklust ők tervezték meg, ők indították el. Akkor az egészségügynél nem volt szó arról, hogy az európai uniós előírások és pályázatok helyett majd a Hospinvesttel lesz megoldva több kórház. Körülbelül az egészségügyi erőforrásokat a Hospinvest-éra durván megfelezte, és ez az irány egy országos, példaértékű dolog lett volna.

Akkor nem volt arról szó, hogy munkahelyteremtés, arról volt szó, hogy adjunk segélyt. És most is az a problémám az 1. pontban említett munkahelyteremtéssel, ami számunkra is a legfontosabb és magában az új költségvetésben, a 2021. évi tervekben is benne van, nem volt arról szó, hogy hosszú távon hogy tartható fenn az a fejlődés. Nem volt arról szó, hogy ha adok segélyt vagy adok egyfajta minimálbért mindenkinek ajándékba  munka nélkül akár , akkor az hogy lesz fenntartható hosszú távon, amikor már nem lesz európai uniós forrás, hogyan tartja fönn magát.

Ami nekem legnagyobb szívfájdalmam, az a mezőgazdaság. A most kiderült hírek, hogy nem preferáljuk azt, hogy olcsón tudjunk termelni, az EU-s támogatások a mezőgazdaságban nem azt támogatják, hogy az élelmiszer olcsó legyen és a magyar piacon megtermelt termékeket akár ki tudjuk vinni külföldre, hiszen valljuk be, amikor az európai uniós nagy piacot megnyitottuk, akkor arról volt szó, hogy azért engedünk, mert kapunk cserébe felzárkózásra, fejlesztések rendbetételére pénzügyi forrásokat.

Az, hogy szabályozással az EU azt szeretné elérni, hogy az importból behozott mezőgazdasági termékek olcsóbbak legyenek, az számomra elfogadhatatlan. Úgy gondolom, hogy van még mit tennünk. Összességében talán az a legfontosabb, hogy minden költségvetés fenntartható legyen.

És a fejlesztésekről, ha megengedik, egy példát mondanék el: 110 évvel ezelőtt épült Magyarországon az utolsó egybefüggő vasútvonalrendszer és akkor lett átadva. Ez az úgynevezett jászsági vonal, vámosgyörk-újszászi szakasz, még az akkori megyei főispán indította el ezt a gondolatmenetet, és az ott élő gazdák, földbirtokosok, helyi vezetők, akkori politikusok fogtak neki, hogy megépüljön ez a vasútvonalszakasz. A Jászapáti-Vámosgyörk közötti szakasz került átadásra 110 évvel ezelőtt.

Miért mondom ezt? Mert ők nem számoltak, nem gondolkodtak olyan szempontból, hogy biztos, hogy megtérüle, hanem egy dolgot tettek: egy térség fejlődését megindították. És ma több város van ezen a vasútvonalon, több település van ezen a vasútvonalon, ami a fejlődését, a fejlesztését, az előrelépését  nagyon sok akkori kastély, terület, iskolafelújítás egyéb dolog  ennek a vasútvonalnak köszönheti.

Miért mondom ezt? Amikor egy országrészt, mondjuk, egy megye részét, tegyük föl, hogy az én választókerületem  ez a Hatvan-Heves tengely, Heves 3-as választókerület  fejlesztését nézzük, nem mondhatunk csak egy elemet, nem emelhetünk ki egy elemet, hanem legalább hússzal kell foglalkoznunk: munkahelyteremtés, közutak, intézmények, iskolák, óvodák, szociális ellátó intézmények.

(13.30)

Az elmúlt tíz évben amit ez a régió fejlődött, azt meg lehet nézni. Már képviselőtársam, Gábor említette a dolgot: valamennyi iskola felújításra került vagy felújításra fog kerülni, az óvodák felújítása folyamatban van, a bölcsődékből csak most 16 fog épülni a következő időszakban. És ami érdekes, az utak állapota: még nem értünk a végére, de 130 kilométer út már megújult, és most folyamatban van 50 kilométer út fejlesztése. Ha ezt kivetítjük országos szintre, ez azt jelenti, hogy több mint 11 ezer kilométer út országosan. Előbb-utóbb el fogjuk érni azt, hogy valamennyi út fel legyen újítva.

És mit jelent az új költségvetés? Nézzük meg a fejlesztéseket! Több mint 200 milliárd van benne önálló útfejlesztésre. Nézzük meg, ott a „Magyar falu” program! Több mint 90 milliárd forint van betervezve, és tudom, hogy a kormány gondolkodik, ha lesz lehetősége, ennek a megemelésén. Ezek bel- és külterületi utak, és ez az egyik legfontosabb, amit az emberek leginkább éreznek, hogy a munkahelyet meg tudják közelíteni, és azt el tudják érni.

Egy tény: addig nem szabad leállnunk, amíg mindenki helyben, a hozzá legközelebb eső munkahelyen nem talál munkát, ebben a folyamatban voltunk benne. A Covid miatt van egy kis megtorpanás, de pótolni fogjuk azokat, és ez a költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy meg tudjuk tenni ezeket a lépéseket. Mint említettem, stratégiailag hosszú távon előre és minden terület fejlesztésében kell gondolkodnunk, legyen az az orvos, legyen az a védőnő, legyenek azok a polgármesteri hivatalok és legyenek a munkahelyek. Ez csak így, együttesen megy és együttesen működik. Az „adj, Uram, de azonnal’” nem létezik, ezt már tudjuk, az életben mindenért meg kell dolgozni. A 2021. évi költségvetés ad lehetőséget nekünk arra, hogy ezt a feladatot ellássuk és fejlődjünk.

És ha szabad, a végén egy komoly fejlesztési lehetőség, amit ajánlok minden képviselőtársam figyelmébe, főleg az ellenzékiek figyelmébe, hogy miben tudnak segíteni az ott dolgozóknak az országgyűlési képviselők: ez a turisztika. Sok országban a turisztika a GDP legnagyobb részét kitevő bevételt, jövedelemforrást jelenti, és ebből élnek országok. Hála az égnek, a vírus előtt Magyarország is átlátta ezt, hogy fejlesztenünk kell a turisztikát, és ki kell használni az adottságainkat, nagyon nagy bevétel van belőle.

Az én térségemben a most tervezett és már megvalósult turisztikai fejlesztések nagy része mind jó irányban van. Van, ami már épül, és van, ami meg fog épülni: hevesi strand, úthálózat fejlesztése, hatvani Grassalkovich-kastély, kiskörei lesiklópálya, hallépcső, a Tisza-tó fejlesztései. Ezekre, mindegyikre itt van benne mint turisztikai fejlesztés a pénz, és mindegyik vagy a megvalósítás állapotában van, vagy meg fog valósulni.

Azokra a kritikákra válaszolva, hogy mennyi a magyar kormány része ebben: egyrészt a stratégia, akár az európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozóan is, hiszen mind az önkormányzatokon, mind az államon keresztül érhetők el fejlesztési források. Azonban mellette még két tétel van: az egyik a költségvetés soraiban meghatározó tételek, amelyek között meg kell keresni azokat a fejlesztéseket, amelyeket szeretnénk majd kritizálni, mondom én az ellenzéknek, de inkább szeretném majd dicsérni, hogy azok milyen jó ötletek; a másik pedig azok a fejlesztések, amelyekre mondhatjuk, hogy kismértékűek, mert amikor 34 millió forintból készít egy játszóteret egy falu, az nem ez, hanem az a „Magyar falu” program, ami szintén kormányzati forrásból valósul meg.

Ezt a „Magyar falu” programot képviselőtársaimmal azért mondjuk sokszor, mert ez nem működés, hanem beruházás, fejlesztés. És amikor arról beszélünk, hogy a falvakban vagy a városokban nincsen forrás, nincsen pénz, akkor a költségvetésben vannak olyan sorok, amelyekkel a kormány eddig mindig segített: nincs tartozás, nem kell hitelt felvenni, nem kell felhalmozni, mert éppen az iskolát nem bírom már finanszírozni, 2009-re emlékezve, nem kell az orvosi rendelő kifestéséhez valahonnan pénzt kérnem kölcsön vagy kunyerálnom festékért, ennyire egyszerűen lemenve, azért, mert van mód arra, hogy akár a Belügyminisztérium forrásából, akár közvetlen kormányzati forrásból kapjunk rá lehetőséget, és ezt meg tudjuk oldani. Ha bárki elmegy Magyarországon bármely pontra, ezt mindenütt az emberek elmondják, és mindenütt polgármesterek elmondják mindenféle szín, kitétel, egyéb nélkül. A települések fejlődnek, a munkahelyteremtés jó irányba megy, és az ott élő emberek a családtámogatási rendszernek, a munkahelyteremtésnek köszönhetően egyre pozitívabban gondolkodnak, és ez észrevehető, kézzzelfogható.

Utoljára hagytam egy olyan gondolatot, ami nekem nagyon tetszik, főleg a nemzeti összetartozás napján szoktuk emlegetni: Széchenyi István Hitelben megfogalmazott gondolatát, aki utalt arra a magyarsággal kapcsolatban, hogy neki nem tetszik, amikor a múltról beszélünk, neki az tetszik, amikor a jövőről beszélünk. Nos, arra kérem az ellenzéket, arra kérem képviselőtársaimat, hogy a 2021. évi költségvetést támogassák, mert ez a jövőről szól ténylegesen, és további lehetőséget tartalmaz. Azt, hogy mennyire jó vagy mennyire nem, nyilván az idő meghozza, de az elmúlt tíz év példája pozitív példa, és az azt jelenti, hogy jó irányba megy a 2021-es költségvetés is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai