Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Nagyon fontos, hogy egy olyan ember után tudok szólni, akinek szintén központi eleme a politikában az, hogy az keresztényszociális alapokon nyugvó politika legyen. Ez ebben a költségvetésben is biztos, hogy az ő szempontrendszerét is kimeríti, és biztos vagyok benne, hogy azokat a hiányosságokat, amiket a szociális költségvetésben én felfedeztem, ő, illetve a Barankovics-elveket követő többi képviselőtársam is ugyanilyen mélyen és hosszan ki fogja fejteni a további felszólalásában.Az a helyzet, hogy véleményünk szerint a költségvetésnek szolgálnia kell azt, hogy az állam el tudja látni a jóléti állam alapvető feladatait, és ezt az újraelosztáson keresztül kell megtennie.

(13.10)

Ez a költségvetés ugyanakkor nem hordoz magában jelentős jóléti többletkiadásokat, ez nem egy jóléti típusú költségvetés. Bár feltételezem, ezt nem is állította egyik kormánypárti vezérszónok sem, amit én hallottam azon a beszámolón kívül  és nagyon sajnálom, hogy nincs a teremben , amit Rétvári államtitkár úr az előbb tartott, amiben beszélt 6, illetve 15 százalékos emelésekről, amelyek nominális értékben körülbelül 8, illetve 24 ezer forintos emelést jelentettek a kulturális, illetve szociális szektor átlagbérhelyzetéhez képest.

Az a helyzet, hogy a szociális szektorban radikális béremelésre van szükség. 15 ezer olyan betöltetlen álláshely van, ami miatt a szociális ellátórendszer nem tud jól működni. Gondolom, mindannyian itt a teremben tudjuk azt, és ez egy tény, és nem fogom azt állítani, hogy ez csak az Orbán-kormány alatt volt így, csupán azt állítom, hogy az Orbán-kormány nem fordított kellő figyelmet erre, hogy ha egy ember idősebb hozzátartozóját, legtöbb esetben demenciával élő hozzátartozóját kényszerül beadni egy idősotthonba, akkor körülbelül 2-2,5 év a várólista. Az elmúlt 8 évben ez a kormány nem hozott létre új idősotthoni férőhelyet az állami fenntartású intézmények között, illetve továbbra is van egy amúgy a vatikáni szerződésből adódó ordító igazságtalanság, hogy az egyházi szociális intézmények az államihoz képest 1,8-szoros normatívát kapnak. Ez véleményem szerint azért sem megengedett, mert ugyanazok az emberek, akik az állami intézménybe kerülnek be, ugyanúgy adót fizettek, ledolgoztak egy életet, 40 éven keresztül tb-t fizettek, ezért jár nekik az, hogy méltó idősgondozásban legyen részük.

Az a helyzet, hogy az idősgondozásban a költségvetés ráfordított összegét növelni kell, és növelni kell a jövő évben és az az utáni években, minden évben, hiszen akármit mondanak, egyre öregszik el a magyar társadalom, egyre tovább élünk, de sajnos nem egészségben. Egyre több olyan évet fogunk eltölteni, amiben ápolásra szorulunk, és erre fel kell készülnie a költségvetésnek. Ez nem egy ellenzéki gondolat amúgy, amit én elmondtam, hiszen ezt Matolcsy György is elmondta korábban, ugyanakkor nem látom, hogy ez a költségvetésben megjelent volna. Az idősgondozásban van a kormánynak egy konzervatív ideológiai hozzáállása, ami véleményem szerint nem reflektál a valódi magyar életre, ugyanis azt mondja az EMMI a lehető legtöbbször, hogy az idősgondozás egy családi feladat. Nem tud családi feladat lenni az idősgondozás, hiszen Magyarországon nagyon sokan élnek mozaik, illetve egyéb családi formákban. Emlékeztetném önöket, hogy a tavalyi évben a született gyermekek 49,7 százaléka házasságon kívül született már. Lehet, hogy nem értenek vele egyet, meg lehet erről egy ideológiai vitát folytatni, én csak elmondom, hogy ez ma a magyar valóság. Ebből következően nagyon sok embernek tehát nincs lehetősége arra, hogy a családja vigyázzon rá. Ráadásul a legtöbb esetben orvosilag nem is indokolt, és szakmailag nem is szerencsés, ha otthon vigyáznak például egy súlyos demenciával élő emberre. Ezért ez egy állami feladat, amit az államnak kéne ellátnia, amit az állam nem tesz meg kellő színvonalon. Az a helyzet, hogy az állam alapvetően köteles ezeknek az embereknek a befizetett adó, egy ledolgozott élet után biztosítani a méltó időskort, és ezt most nem teszik meg. Erre sokkal nagyobb anyagi ráfordítás kéne. Ráadásul cinikusnak tartom, hogy önök azt mondják, hogy családi feladat az idősgondozás akkor, amikor jelenleg aki otthon ápolja idős, sokszor demenciával élő rokonát, 38 ezer  ez most valószínűleg meg fog nőni 43-44-re  és 58 ezer forintot  és ez valószínűleg meg fog nőni hatvanvalahány ezer forintra  fog kapni. Tehát 40, illetve körülbelül 60 ezer forintot kap azért, hogy otthon gondozza idős hozzátartozóját. Ezt nem fogja tudni megtenni, mert ez a segély, ez a munkáért kapott bér nem pótolja azt, hogy ő kiesik a munkaerőpiacról azért, hogy gondozza idős hozzátartozóját.

Továbbra is érthetetlennek tartom, hogy amúgy a költségvetési szinten nem jelentős befektetést, amit igényelne, hogy az otthongondozási díj mindenkinek egyenlően a minimálbér szintjére felemelkedne, miért nem vezették be ebben a költségvetési évben. 2004-ben, amikor ez a szörnyű balliberális kormány volt, amiről előbb beszéltek, akkor még fideszes módosító javaslat volt, hogy mindenkinek érje el a minimálbér szintjét az otthonápolási díj. Nem értem, hogy ezt miért nem tették meg, ha ellenzékben még javasolták.

Az a helyzet, hogy a szociális dolgozók nélkül ugyanakkor nem tud méltó idősellátás, fogyatékosellátás, gyermekvédelem lenni. Az, hogy 10-15 ezer ember hiányzik a szociális szektorból, és az, hogy mennyire el van idősödve a munkaállomány, és hányan vannak nyugdíjközeli állapotban, azért van, mert körülbelül mindenki szinte a garantált bérminimumot keresi ebben a szektorban. Ők az állami alkalmazottak közül a legrosszabban fizetettek. A 15 százalék, amiről Rétvári államtitkár úr beszél, ezzel együtt körülbelül 170 ezer forintot keres ma egy idősgondozó, körülbelül 180 ezer forintot keres ma egy gyermekvédelmi dolgozó, tehát ez a helyzet, és ezért nem mennek új emberek a pályára, és van ez a hihetetlen munkaerőhiány, amit a kormány meg tudna oldani, lenne erre pénz, ezer felesleges dologtól lehetne elvenni, de önök nem tartják a szociális szektort fontosnak. Ez látszik onnan is, amit egyszerűen nem tudnak megmagyarázni, eddig sem tudták megmagyarázni, hogy miért nem adják meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést, amit nagyon helyesen megadnak az egészségügyi dolgozóknak, a szociális dolgozóknak, akik ugyanúgy részt vettek a járvány elleni védekezésben, akik ugyanúgy járványveszélynek kitéve, rettentő nagy túlóra mellett dolgoztak, ezért ez teljességgel érvelhetetlen.

Azt meg szeretném ismételten elmondani, hogy amikor megérvelte Kásler miniszter úr  ezt Maruzsa államtitkár úrnak mondom, ha már mégiscsak ő van itt az EMMI képviseletében , tehát Kásler miniszter úr úgy beszélt a szociális ellátórendszerben az idősgondozásról, amikor megindokolta, hogy miért nem kapják meg a szociális ágazatban dolgozók az egyszeri bérkiegészítést, hogy azt mondta, hogy egyházi és civil fenntartású intézmények az idősotthonok, amikor az idősotthonoknak körülbelül 30 százaléka állami fenntartású. Tehát a szociális ügyekért felelős miniszter nem tudja, hogy ő fenntart idősotthonokat. Ha ez nem dilettantizmus, akkor nem tudom, micsoda. Ha ilyen hibát követett volna el egy ellenzéki városvezető vagy politikus, az egész Fidesz ezen röhögött volna három hete. Remélem, miniszter úrnak lesz lehetőségem az Országgyűlésben külön is elmondani ezt.

Továbbmegyek: a fogyatékosság sem kap kellő forrást ebben a költségvetésben. Vannak jó, költségvetésileg külön támogatott részei a fogyatékosellátásnak, és ennek nagyon örülünk, van a pályázati rendszer, amely kisebb-nagyobb problémákkal szerintem mindenki megelégedésére működik, de alapvetően a fogyatékosellátás sem kap kellő támogatást, főleg nem kap  és erre szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét  a gyógypedagógia, illetve az SNI-oktatás külön nem kap kellő forrást. A gyógypedagógusok átlagbére szintén egy vicc. Egy vicc! Ráadásul a gyógypedagógia, ha már mégiscsak egy nemzeti hagyományokkal felvértezett kormányról beszélünk, a Bárczi Gusztáv az egyik legrégebbi magyar felsőoktatási intézmény, a legnagyobb magyar hagyomány mégiscsak a pedagógián belül szinte a gyógypedagógiában van. Tehát ha valamit lehetne támogatni Magyarországon, akkor ezek az intézmények, illetve például ilyen a Pető Intézet, és rengeteg ilyet lehetne mondani, mégis az SNI-oktatás nem kapja meg azt a költségvetési támogatást, amit meg kéne kapnia, ráadásul ez akkor soha nem lesz így, ha a gyógypedagógiai szakasszisztensi meg a gyógypedagógiai bérek ilyen hihetetlen alacsonyak. Rettentő sok esetben 200 ezer forint nettó alatt kapnak egyetemet végzett, hihetetlen jó szakmai felkészültséggel rendelkező emberek.

Szeretnék pár helyi ügyre is rátérni. Talán az egyik legfontosabb, hogy most sok önkormányzatnak módosítani kellett a korábbi költségvetést, és ezért olyan dolgoktól kellett megválniuk, amelyek amúgy nagyon fontosak, és a helyi polgároknak nagyon is jelentős szolgáltatást jelentettek az adójukért. Pár példával szeretnék kezdeni. Nem egy ellenzéki vezetésű városról van szó, hiszen mégiscsak ezen önkormányzatok  a kivéreztetés szót nem használom, mert ezt Banai államtitkár úr nem szereti, azt mondta az előbb  forrásainak a csökkentése, vagy inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy az oly módú átalakítása, hogy neki kevesebb jut  remélem, hogy ez egy megfelelő eufemizmus lesz a kivéreztetés helyett , tehát ez a fajta új önkormányzati költségvetés nemcsak az ellenzéki vezetésű városokat sújtja, hanem sújtja a fideszes vezetésű városokat is. Úgyhogy kezdjük egy ilyennel, kezdjük például Győr városával! Győr városának polgármestere, Dézsi Csaba András azt mondta, hogy a mobil légszennyezésmérők telepítése Győrben meg fog szűnni, tehát nem lesznek légszennyezésmérők Győrben, mert a költségvetést át kellett alakítania Győr városának, annak a városnak, amelynek amúgy a legnagyobb iparűzésiadó-bevétele van Magyarországon, ha ezt lakosságszámra nézzük. Úgyhogy én beadok egy olyan költségvetési módosítót, amivel mobil légszennyezésmérőket telepítünk Győrre. Ez azért nem egy jelentős összeg, de mégiscsak ne a győriek szenvedjék el azt, hogy a kormány elvon az önkormányzatoktól.

(13.20)

És mégiscsak azért ez nem egy olyan nagy összeg, hogy a fideszes képviselők ne támogassák, itt külön Simon képviselő úrra gondolok, aki nincs a teremben  ami már előfordult korábban is életünk során , de remélhetőleg majd szavazatával támogatni fogja a saját választókerületéről szóló módosítót.

Továbbmegyek. Győrben még van két nagyon fontos kérdés, ami legalább olyan fontos kérdés, mint a polgármester által bejelentett „új kulturális negyed-győri színház” ügye; ez pedig ilyen, hogy például a győri régi kórház területével valamit kezdeni kell. Ez körülbelül 1 milliárd forint. Mégiscsak vannak a kormányban olyan emberek, akiknek Győr minden bizonnyal a szívügyük, hiszen győriek. Ilyen például Szijjártó Péter miniszter úr, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy akár ő is méltán híres lobbierejét be fogja vetni ennek az ügynek az érdekében.

Ilyen a régi győri kórház területe  ez egy állami tulajdonú terület, tehát van helye erről beszélni most itt , ezt kicsit megváltoztatni, közparkká alakítani, amit a városlakók tudnak használni. Aki látta, már tudja, hogy nincs Győrhöz méltó állapotban, és itt akár lehetne közhasználatú park, lehetnek bérlakások, ez nagyon fontos, hiszen a lakhatás helyzete Győrben is nagyon nehéz, nagyon elszabadultak az utóbbi időben az ingatlanárak, illetve akár egy új közintézmény befogadására is alkalmas lehet, ha már a belvárosnak a polgármester úr új funkciót akar adni.

Illetve ami talán a legfontosabb Győr városát nézve  ezt még polgármester úr is elmondta többször, hogy súlyos probléma, illetve a korábbi polgármester úr, akinek a nevét most nem említem, szintén elmondta, hogy ez egy súlyos probléma , ez a győri vasútállomás állapota. Nem tudom, képviselőtársaim mikor jártak ott utoljára, de azért tényleg nem Győr színvonalához illik, ahogy a győri vasútállomás kinéz. Hihetetlenül le van robbanva, erre szerintem tudnánk adni forrást.

Megértem, hogy sok minden kimarad abban a megállapodássorozatban, ami a Modern Városok Programját övezi egy adott településnél, de talán az, hogy egy kulturális negyed legyen a Rábánál, annál fontosabb, hogy a győri vasútállomás megújuljon. Mégiscsak ezt látja mindenki, aki először megérkezik a városba.

És akkor két másik helyi módosítót még feltétlenül el kell mondanom, ezek Szombathely városával kapcsolatosak. Az egyik az, hogy szerintem ebben tényleg lehetne pártpolitikai egység, mert ez nem egy nagyon pártos ügy. Most a koronavírus-járvány kapcsán pontosan tudjuk, hogy milyen rossz az, ha egy városban kevés a zöldfelület, ha kevés az elérhető zöldfelület, ha az emberek bezártságban vannak, ez milyen súlyos pszichikai megterhelést tud okozni, és mégiscsak vannak olyan városi, zöldfelületek, amiket nem nagyon használunk ki. Ezek a legtöbbször panelházak tetején lévő tetők.

Tehát egy zöldtetőprogramot kifejezetten lehetne létesíteni. Az én javaslatom szerint kezdjük el Szombathelyen, jó példa lenne. Megnézzük ott a tapasztalatokat, ki lehet terjeszteni országosan. Mégiscsak azt a helyzet, hogy ezek a zöldtetők egyszerre közösségépítő jelleget is tudnak ölteni, jót tesznek a város klímájának, ki lehet menni oda. Mégiscsak ez egy olyan tér, amit az ember valamennyire egy közösségen belül magáénak tud érezni. Nem gondolom, hogy ebben bármilyen ellenvetése lenne a kormányoldalnak, úgyhogy innen is várom Hende Csaba képviselőtársam támogatását.

Továbbá egy olyan módosítót még utoljára elmondanék, amit tavaly is beterjesztettem akkor számomra érthetetlen módon sem a kormánytöbbség, sem Hende Csaba nem támogatta, ez pedig a szombathelyi buszpark felújítása. Az a helyzet, hogy a szombathelyi buszpark átlagéletkora meg az én átlagéletkorom nem tér el annyira, mint amennyire ezt mindannyian szeretnénk, szerintem. Így tudnám ezt a problémát röviden összefoglalni.

Az a helyzet, hogy azért tényleg méltatlan, hogy a szombathelyi buszpark olyan állapotban van, ahogy van. Gondolom, több helyen is fölmerül ez a probléma, de azt remélem, hogy ha ezzel kapcsolatban beadok egy módosító javaslatot, akkor Hende Csaba, aki többször beszélt arról, hogy milyen hihetetlen kompromisszumkész, ezt a választások után mondta, nem előtte, de mindegy; tehát mióta voltak a választások, elmondta, hogy milyen kompromisszumkész, és a kompromisszumkészsége  mégiscsak egy volt miniszterről beszélünk , lobbiereje révén el fogja tudni érni, hogy ebben a költségvetésben Szombathelyen kapjunk olyan összeget, ami lehetővé teszi, hogy a buszpark már ne az életkoromhoz legyen közel, hanem mondjuk, ahhoz a generációéhoz, aki idén meg tavaly született.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)