Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2021. évi költségvetés általános vitájának második napján vagyunk itt együtt. A tegnapi nap folyamán a vezérszónokok között a DK elnöke is felszólalt mint volt miniszterelnök is; számomra elképesztő szónoklatot hagyott hátra nekünk, az utókornak  (Sebián-Petrovszki László közbeszól.) igen, lehet, hogy valakiknek jó volt , akkor az illúzióim elfogytak, hogy, ahogy ő mondta, nem lesz közös sztorink. A gyávaság volt a legtöbbször ismételt kifejezése mámoros beszédének, és ezen nehéz túllépni, de segített Ujhelyi István képviselő úr, akire majd egy kicsit visszatérnék. De tudjuk, hogy sem neki, sem őneki ma már nem érdemes hinniük az ország választóinak.Tisztelt Ház! Nem kérdés, hogy a koronavírus-járvány zátonyra futtatta az európai gazdaságot is. Tény, hogy bennünket sem hagy ez hidegen, és mi is nagyon megérezzük. Nem kérdés, hogy a munkaerőpiaci adatok romlanak. Nem kérdés, hogy annak, aki elvesztette az állását, annak nem lesz gyógyír a számmisztika és a számháború, amit itt folytatunk pró és kontra.

Az is igaz, hogy nem lesz könnyű az önkormányzatoknak sem, de tisztelettel kérdezem a baloldali képviselőket, Ujhelyi Istvánt is, hogy hol voltak 2006-2010 között, amikor az önök kormánya 35 százalékkal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Hol voltak, amikor ezrével kellett elbocsátani embereket azért, mert rosszul gazdálkodtak? És hol voltak akkor, amikor a tegnapi nap folyamán is többen könnyes szemekkel beszéltek a megyei önkormányzatokról  volt megyei közgyűlési elnökként nem is volt egyszerű azt az időszakot kibírni , de mindent elkövettek, hogy hozzánk forrás ne jusson? És tisztelettel jelzem, én egykori regionális fejlesztési tanács alelnökként elszenvedtem azt a fejlesztéspolitikát, amit Ujhelyi István és Botka László fémjelzett ott Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye vonatkozásában a Dél-Alföldön. Ott megmondták, hogy fideszes önkormányzat nem kaphat támogatást, és tisztelettel jelzem mindannyiuknak, balról és jobbról, hogy annak idején Bács-Kiskunban hét darab iskolát újítottak fel uniós forrásokból. Ebből úgy lett egy egyházi, úgy fért bele, hogy az akkori fejlesztési miniszterhez el kellett bandukolni, mert nem engedték a szegedi fejlesztő szakemberek politikai akarat miatt, hogy a kiskunmajsai Szent Gellért Általános Iskola kaphasson támogatást; még Bajnai Gordon személyesen járt el, amit ma is köszönök neki. De jelzem, ma minden Bács-Kiskun megyei iskolában van gyerek, ahol van még alsó tagozat legalább, és minden iskolát fejleszt a kormányzat, uniós forrásokból, és így loptuk mi el a pénzeket, hogy minden Bács-Kiskun megyei iskolát és óvodát a kormányzat felújít uniós forrásokból, és nem úgy, ahogy tették ezt a szocialisták annak idején 2006-2010 között, megmondva, hogy nem jöhet forrás fideszes önkormányzathoz. Nálunk kap mindenki, és ezt be is látják, be is vallják a polgármesterek.

Ujhelyi István számtalanszor mondta, hogy ő hazaáruló  mi ezt nem mondtuk. Én csak kufárnak tartom, politikai kufárnak, mert árulja Brüsszelben, nem tudom, mennyiért, és pontosan még kiknek, de talán ki lehetne nyomozni, a hazáját és a nemzetét. De nem tartom ettől még hazaárulónak, nem ezt a kifejezést használnám rá. Elképesztő dolgokat mondott, és az illúzióm nekem is megszűnt tényleg, hogy lehetne itt együttműködni bármiben. De én emlékszem az ő együttműködésére annak idején a regionális tanács hátterében a szegedi, újszegedi ifjúsági ház környékén, hogy milyen egyeztetések folytak ott uniós pénzekről, és tudjuk, hogy mit tettek tavaly nyáron  idézve egy régi filmet.

Előttem felszólalt többekkel ezelőtt Mellár Tamás professzor úr. Ezt az Open Budge Survey-t megnézem majd, ez biztos komoly szervezet; de amióta ön parlamenti képviselő és korábban kijött a jobboldali kötelékből, attól kezdve mindig összeomlást vizionál, mióta mi kormányon vagyunk. Mindig ezt vizionálta, hogy most, most biztos össze fog omlani az ország. Vissza lehet… Mindig azt mondta, hogy a költségvetés katasztrófa, mindig ezt hozta elő. Milyen? (Dr. Mellár Tamás közbeszólására:) Most is ezt jelentette  (Dr. Mellár Tamás felé:) köszönöm szépen , amiket elmondott. Én tisztelettel kérem, hogy nézze vissza a hozzászólásait és a hozzáállását a korábbi költségvetési vitákhoz. Mindig ezt hallottuk öntől. Most sem fog az ország költségvetése sem és az ország sem összeomlani.

Tény és való, hogy a Covid-vírus előtti időszakban, az utolsó adatok szerint 280 ezer fő volt 2020 januárjában állástalan Magyarországon. Április végére ez emelkedett 330 ezer főre. Ezt tudjuk, és nem lehet kérdés, hogy ez még tovább is tud nőni. De azt ne felejtsük el, hogy ennek a foglalkoztatásból kiesett tömegnek, honfitársainknak a 80 százaléka legfőképpen a turizmus-vendéglátás területéről származik jelen pillanatban. A turizmus gyakorlatilag lefeküdt, lehasalt, kidőlt, tetszhalott állapotban van, de amint ez az ágazat talpra fog állni, márpedig előbb-utóbb csak csökkennek a megszorítások a nemzeti korlátozásokban, talán ebben az évben sok mindent vissza fog pótolni mind munkaerőben, mind gazdasági erőben a turisztikai ágazat.

Azt is tudjuk, hogy 2010 májusában még több mint 1 millió ember volt állástalan, 12,6 százaléka az országnak állástalan volt az aktív korú népességből. Ez idén januárra 3,9 százalékra csökkent. És tudjuk azt is  önök nem tudják, de én tudom , hogy Bács-Kiskun megyében sajnos nőtt 4 ezer fővel, negyedével az elmúlt három hónapban az állástalanok száma. De azt is tudjuk, hogy 6700 magasan kvalifikált, illetve kisebb képességgel rendelkező munkavállaló számára is fontos álláshelyet mentett meg akár az ITM, az Innovációs Minisztérium támogatási rendszere, akár a HIPA támogatásai szintén akár több ezer álláshelyet mentettek meg Bács-Kiskun megyében vagy országszerte. Hallottuk, hogy a két szám közel 300 ezer fő, akiket a két minisztérium forrásainak köszönhetően megmentettünk közösen.

Én azt látom, hogy a munkahelyek védelme érdekében hozott támogatási intézkedéseink, a munkahelyteremtésre és annak védelmére, technikai fejlesztésekre fordított források, állami támogatások a céljukat elérik, meghozzák a hatásukat, hiszen vállalkozók tömege jelentkezik, túljelentkezések vannak ezekre a forrásokra.

A magyar gazdaság minden részében azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozók mindent elkövetnek azért, hogy újraindítsák a vállalkozásaikat. Ők hisznek abban, amit a kormányzat mond, hogy segíteni kíván és segít az intézkedéseivel; látnak a támogatásokban fantáziát, és a saját tehetségükben is bíznak, és nem akarnak még egyszer a 2008-as depresszióba és katasztrófába sodródni, mint ahogy annak idején a rossz kormányzati intézkedések miatt mélyebb gazdasági válság ért bennünket itt Európa közepén, amit a mai napig nem hevertünk még ki teljesen. A vállalkozók nem akarják, hogy ez így történjen.

Emellett pedig, ami talán fontos a számmisztika és a számvita során, hogy az államháztartás hogyan alakul a bérjellegű kiadásokban a közszféra irányában. Most itt fel lehetne sorolni az összes területet, de amíg 2010-ben 2611 milliárd forintot fordított a kormányzat bérekre, bérjellegű kiadásokra a közszférában, ez 2021-ben 4476 milliárd forint lesz. Ez egy jelentős különbség, tisztelt hölgyeim és uraim, és a közszférában benne volt akkor is az önkormányzati rendszer, benne volt minden alszereplő.

Ugyanezt el lehet mondani, hogy az oktatási rendszerben, bár tény és való, hogy egy pedagógus bérében a tanult szakmája megkövetelte tudás és az emberi hozzáállás szinte megfizethetetlen, és a nemzet napszámosainak tartották mindig is őket, vagy így nevezték, mert napszámosbéren voltak általában tartva  egy időben úgy volt, 2010 előtt , de ma már 78-80 százalékkal többet keresnek, mint 2010-ben, ami persze lehetne több is. Tény és való, hogy Nyugat-Európában sokkal-sokkal többet keresnek az egyetemi, középiskolai és alapfokú képzésben oktató pedagógusok, de még egyszer mondom, 2010-ben erre sem volt meg a fedezet; a 2010-es örökség okán mi elmondhatjuk, hogy az elvesztegetett nyolc év, ahogy Varju képviselő úr a mi kilenc-tíz esztendőnket aposztrofálta.

Az egészségügyben, ha az ápolók bérét összevetjük, 2010-ben 160 ezer volt az átlagfizetésük, ma pedig és 2021-re ez 355 ezer forintra fog emelkedni, egy részében; egy másik részében pedig 170 ezerről 390 ezer forintra. Jelentős duplázódást lehet tapasztalni a bérjellegű kiadások területén az egészségügyben az ápolóknak, orvosoknak egyaránt. A mentősök is duplaannyi forrást kapnak bérjellegű kiadásokra, mint korábban, ezt sem kéne negligálni az ezt nem támogató, illetve az ez ellen szóló képviselőtársaimnak.

A honvédségnél szintén jelentős bérfejlesztések vannak. 2010-ben egy legénységi állományban lévő katonanő vagy katona férfi 106 ezer forintot keresett, ez ma már bruttó 255 ezer forint, de ez emelkedni fog jövő évben 300 ezer forint fölé. Tehát minden területen, amit a kormányzat felügyel és forrást kell biztosítson a munkavállalók béreihez, a közszférában dolgozók béreihez, rendkívül nagy növekedés volt. Tény, hogy kevés.

Itt a volt miniszterelnök könnyes szemekkel mondta  és mondom, mámorosan, mert tényleg úgy tűnt , hogy Ausztria 300 milliárd vagy 400 milliárd forint értékű forrást adott, így, tálcán kínálva az ottani önkormányzatok számára. Ha az a nyolc év nem olyan lett volna, akkor mi is tudtunk volna tálcán kínálni akár 300-400 milliárd forintot. Az a forrás ott veszett el 2004-2009 között. (Sebián-Petrovszki László közbeszól.)

(12.50)

Eltűnt az a rengeteg pénz, amit annak idején fölvettek hitelekben, sőt uniós támogatásokban, és még egyszer jelzem, csak a példa: önök mindig lopásról beszélnek, mindig az uniós források lenyúlásáról, Bács-Kiskunban hat iskolát tudtak felújítani 2002-2010 között, most az összes iskolánk 119 településen  ahol iskola van, az százvalahány település , minden iskola, alapfokú, középfokú iskola, szakképzési központ fel lett és fel lesz újítva. Ez a nagy különbség az akkori időszak és a mostani időszak között, ezért is támogassák a jövő évi költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)