Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden reagálnék arra, amit Ujhelyi képviselő úr itt elmondott. Ő a Brian életére gondolt, viszont nekem ilyen orwelli emlékeim hadd legyenek, amikor ön azt mondta, hogy a magyar kormány által indított konzultáció rossz, a Brüsszel által indított konzultáció jó. Tehát hogyha valamit onnan indítanak, ez a „négy láb jó, két láb rossz”, erre a logikára épülve a brüsszeli konzultáció jó, a magyar konzultáció rossz, erre emlékeztet. És általában is a felszólalása arról szólt, hogy mindenki mondjon le minden szuverenitáselemről. A magyar kormány mondjon le a szuverenitás azon részéről, hogy a közpénzekkel kapcsolatos döntésekbe beleszólása van, ezt adja át brüsszeli szervezeteknek, a magyar állam mondjon le arról, hogy büntetőhatósága van Magyarországon, adja ezt át nemzetközi szervezeteknek, a saját büntetőjogosítványait, minden csak arról szólt, hogy mi magyarok nem vagyunk képesek arra, hogy a saját ügyeinket vigyük, ezért adjuk át nemzetközi szervezeteknek, csökkentsük a szuverenitásunkat. Néha európai bizottsági javaslatokra vagy pénzforrásokra, néha az IMF-re hivatkozással ezt az elmúlt időszakban is sokszor megtették. Kevés konkrétum volt a javaslatai között. Az egyik konkrétum volt, hogy azt szeretnék, ha az önkormányzatok közvetlenül kapnának Brüsszelből forrásokat. Tisztelt Képviselő Úr! A 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklust ki tervezte? Önök. Megvolt a lehetőségük arra, teljes mértékben, egy teljes európai uniós ciklusra, hogy az önkormányzatok közvetlenül kapjanak forrásokat? Meglett volna a lehetőségük. Megtették? Nem tették meg. Miért nem tették meg? Kormányon voltak, akkor még stabil kormánytöbbségük is volt, egy teljes uniós ciklust önök tudtak meghatározni. Miért nem lépték meg azt, amit most követelnek, akkor, amikor kormányon voltak? Vajon miért van ez? Nem lehet, hogy ez azért van, mert igazából önök bármilyen eszközt felhasználnak  és ön itt el is szólta magát egy fél mondat erejéig , hogy Magyarország kevesebb uniós forráshoz jusson? Tisztelt Képviselő Úr! Ebből is látszódik, csak politikai motiváció van, semmi köze nincs ennek az önkormányzatisághoz vagy bármi egyébhez. Önök csak támadni akarják a kormányt, és olyan eszközt akarnak most bevetni, amihez, amikor 2007-ben lehetőségük volt, eszükbe nem jutott azt a konstrukciót létrehozni. Most, hogy ellenzékben vannak itt a parlamenten belül, és más politikai motivációik vannak, most rögtön elmondják.

Ön említette a brüsszeli segítséget, szeretném önt tájékoztatni, hogy az egészségügy területén is milyen  idézőjelben mondom  segítséget kaptunk Brüsszelből. Ön is tudja, lehetett igényelni a központi forrásokból védőfelszereléseket, Magyarország 250 ezer maszkot igényelt ebből, ön is tudja, hogy több tíz milliós nagyságrendben szerzett be egyébként Magyarország maszkokat, 250 ezerre jelentkeztünk, ez jutott volna Magyarországnak, 250 ezer maszk, ebből 54 ezret szállítottak le, melyet utána Magyarországnak teljes mértékben meg kellett semmisítenie, mert kiderült, hogy a minősége viszont nem megfelelő. Tehát egy olyan segítséget kaptunk, ami igazából semmire nem volt jó.

És a brüsszeli források kapcsán: hogy van az, tisztelt képviselő úr, hogy a budapesti szuperkórház építésére egészségügyi, brüsszeli forrást, egy fillért, egy eurócentet nem kapunk, de egyébként a CEU épületének a felújítására, bővítésére közvetlen brüsszeli forrás Budapestre jött? Azért nem kaptunk egészségügyi forrást, mert azt mondták, hogy Budapest túl fejlett az európai uniós támogatáshoz, EU-s forrást a budapesti szuperkórház építéséhez nem lehet felhasználni, bármilyen szép szólamokat is mondanak önök a brüsszeli egészségügyi forrásokról, de hogy, hogy nem, a CEU épületéhez egy másik uniós forrásból közvetlen támogatást lehetett kapni? Ahhoz nem volt túl fejlett Budapest, hogy a Soros-féle egyetemnek a fejlesztését ebből a forrásból intézzék. Ennyit arról, hogy mennyire érdemes magunkra támaszkodni, és mennyire érdemes nagy nemzetközi együttműködésekre vagy külföldi támogatásra hivatkozni.

Naivitás bárki részéről azt gondolni, hogy bármelyik más európai uniós ország nálunk jobban látja a mi érdekeinket, és nálunk jobban ki tud állni a magyar érdekekért. Nyilván ők kiállnak a saját nemzeti érdekükért, Magyarországért csak mi magyarok tudunk kiállni, és ezért a konfliktust vállalni is kell. Elnézést, kicsit hosszabb voltam, mint terveztem.

Fontos a jövő évi költségvetés szempontjából, hogy, bár egy járványhelyzet utáni gazdaság-újraindítási költségvetés, de minden, az EMMI-hez tartozó, tehát társadalmi, jóléti területen is többleteket találunk a jövő évi költségvetésben. Így az oktatás területén egy 78 milliárdos, tehát közel 80 milliárd forintos többlet szerepel, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt több mint másfélszeresére nő az, amit oktatási sorokra tudunk fordítani.

Az egészségügyben még nagyobb mértékű az emelkedés, 156 milliárd forinttal jut több jövőre az egészségügyre. Ez 77 százalékos emelkedés tíz év alatt. Más kormányoknál azt tapasztaltuk, hogy válság idején az egészségügyben megszorítanak, vizitdíjat, kórházi napidíjat vezetnek be, fizetéseket csökkentenek, itt egy 156 milliárd forintos többletről beszélhetünk.

A nyugellátások területén egy 326 milliárd forintos többlet található a jövő évi költségvetésben. Ebből a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj újraépítésének a fedezete is megtalálható.

(12.30)

Kulturális tevékenységek bővítésére 26 milliárd forintnyi többlet található  ez tíz év alatt 174 százalékos emelkedés. Szociális és jóléti kiadásokra is 41 milliárd forintos többlet szerepel  ez 139 százalékos emelkedés egy évtized alatt. Minden területen tehát a válság ellenére is többletforrások vannak, a magyar családok biztonsága, a szociális biztonság, az egészség megőrzése bővebb forrásokból biztosítható.

Az is jellemző volt az elmúlt időszakban, hogy amikor válság ideje volt, akkor ritkán beszélhettünk béremelésekről. Akár más nyugat-európai országokban, akár Magyarországon, a válságkezelés egyenlő volt a baloldali kormányok alatt a megszorításokkal és a fizetések csökkentésével. Ezzel szemben az idei évben Magyarországon nem fizetéscsökkenésről beszélhetünk, bár válság van, legfeljebb egyes baloldali vezetésű önkormányzatoknál, hanem béremelkedésekről. A kulturális ágazatban a jogviszonyváltással párhuzamosan 6 százalékos béremelés van az idei évben. (Ungár Péter: Nominálisan mennyi?) Július 1-jétől a pedagógusok 10 százalékos béremelésre számíthatnak. A szociális ágazatban január 1-jétől visszamenőleg 14 százalékos béremelés volt. (Ungár Péter: Az mennyi nominálisan?) Az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók esetében pedig már megvalósult egy 14 százalékos emelés az év elején, és az év második felében, novembertől pedig újabb 20 százalékos emelkedés fog történni a fizetésekben, ebben a ciklusban pedig összességében az ápolók esetében egy 74 százalékos béremelés.

Tehát Magyarországon nem megszorításokkal, nem fizetéscsökkentéssel kezeljük a válságot, hanem épp ellenkezőleg: a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésével, és rengeteg ágazatban pedig béremeléssel, így a kultúrában, az egészségügyi szakdolgozók esetében, a szociális ellátásban és az oktatásban is béremelésekkel. Úgy gondoljuk, hogy így tudjuk a magyar emberek, a magyar családok biztonságát jobban megóvni, és így tudunk a gazdaság újraindításához is hozzájárulni.

Ezenkívül egy speciális béremelésre is hadd hívjam föl a figyelmüket, az iskolaigazgatók béremelésére. Itt 6 ezer intézményvezetőről, valamint ha a helyetteseket, a tagintézmény-vezetőket és az intézményi egységek vezetőit nézem, további 9 ezer emberről beszélhetünk, hiszen az ő esetükben is egy nagyon fontos feladat az, amit ellátnak. Egy iskolaigazgatónak egy teljes iskola működéséért kell felelni, kiválasztani jó tanárokat, ösztönözni őket a minél jobb teljesítményre. Éppen ezért fontos, hogy nemcsak a 10 százalékos általános pedagógusbér-emelés valósul meg, hanem az iskolaigazgatóknál egy további pótlékemelés, átlagosan azt mondhatjuk, hogy 50 százalékos pótlékemelés történik. Korábban az iskolaigazgatói pótlékok minimuma 84 ezer forint volt, ez most 126 ezer forint, a maximuma pedig 168 ezer forint volt, ez júliustól 358 ezer forint lesz, tehát egy érezhető emelkedés.

Ha valaki egyetemi végzettséggel iskolát vezet 25 év gyakorlattal, akkor pedagógus I. fokozatban az ő fizetése 715 ezer forintra, mesterpedagógusként pedig 812 ezer forintra is emelkedhet. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők esetében pedig ennek a pótlékemelkedésnek a fele szintén megvalósul, így is meg kívánjuk becsülni az ő munkájukat, további ösztönzőként pedig egy több mint 100 ezer forintos további ösztönzési keret is a rendelkezésükre áll.

A válság idején tehát nem csökkentjük, hanem növeljük a béreket, az iskolaigazgatók esetében pedig azt a felelősséget, amit egy iskola irányítása jelent, ami a következő nemzedék felkészítése szempontjából is nagyon fontos, még többletemeléssel is igyekszünk díjazni.

Mi a magyar emberekre támaszkodunk, a magyar emberek teljesítményében hiszünk, nem olyan távoli ígéretekben, mint amilyeneket Ujhelyi képviselő úr mondott, hanem konkrét, a magyar emberek teljesítményéből, a magyar emberek befizetéséből, a magyar cégek befizetéseiből tudjuk ezeket a többleteket biztosítani. És ezek ténylegesen is megérkeznek, nem olyan, mint az a számla, amit a Brüsszelből befolyó vírusellenes támogatásokhoz nyitottunk, és azon egy nagyon kerek, nullaforintos összeg szerepel. Szerencsére a magyar gazdaság volt már olyan helyzetben, 2010-zel szemben, hogy ezeket a költségeket állni tudta a vírusvédekezéssel kapcsolatban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)