Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.15:35:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2020.06.11.), 38. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:43


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, rövid leszek, ugyanakkor szükségesnek tartom azt, hogy a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat értékelésekor a tényszámokból induljunk ki.Mesterházy Attila képviselő úr és Varju László elnök úr  elnök úr, hiszen a Költségvetési bizottság elnöke  adatokat idézett, a konvergenciaprogramból idézett. Kérem, hogy ha a konvergenciaprogramnak nem hisznek, akkor nézzék meg az Európai Bizottság nyilvános adatait, az Eurostat nyilvános adatait, ezek alapján értékeljük azt, hogy a gazdaságpolitika sikeres volt az elmúlt időszakban vagy nem.

Államadósságot említettek: 2002-ben 52 százalék volt a GDP-arányos államadósság; az uniós módszertan szerinti hiány 3 százalék volt.

Nézzük meg, hogy a 2009-es gazdasági válság előtt milyen szinteket értünk el! Államháztartási hiány  mindnyájan tudjuk, volt hat egymást követő év, amikor az Uniós tagállamai közül nálunk volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb az államháztartási hiány. A nagy probléma az, hogy azokban az években volt ez, és ennek következtében azokban az években növekedett drasztikusan az államadósság, amikor egyébként Európában konjunktúra volt.

Nézzük meg, hogy a 2009-es válság előtt hogy nézett ki az államadósság! Az európai uniós átlagos államadósság 2008-ban 61,3 százalék  Magyarországon 71,8. 2019-ben, a mostani koronavírus-járvány miatti helyzetben az Unió átlagos államadóssága 80,6 százalék  a tavaly év végi adatok, Eurostat-adatok alapján 66,3 százalék. Tehát míg tíz évvel ezelőtt az akkori válság kitörésekor a magyar államadósság érdemben nagyobb volt, mint az uniós átlag, most pont fordított a helyzet. Tehát ne csak az államadósság szintjét nézzük, hanem nézzük meg mondjuk azt, hogy ennek milyen az összetétele!

Az elnök úr, képviselő úr pontosan tudja, hogy korábban a külföldi adósságarány dominált, 53 százalék volt a devizában fennálló államadósság, a lakosság, akinek volt devizahitele, tudja, hogy ez mit jelent  most 20 százalék körül van. A külföldi finanszírozási arány összességében, hiszen forintpapírokat is finanszíroznak, 60 százalék fölött volt, most a 30 százalékot közelítjük. A finanszírozási költség éves szinten, a kamatszolgálat a GDP több mint 4 százalékát vitte el  most nagyjából felezzük ezeket a költségeket. Tehát azt gondolom, hogy az államadósság finanszírozása tekintetében is az elmúlt tíz év sikeréről tudunk beszámolni.

Mesterházy képviselő úr az államadósságszámokon túl említette a munkavállalási adatokat. Megint uniós statisztikákat ismétlek, most már nem először: 2010 után az aktivitási ráta Magyarországon a második legnagyobb mértékben növekedett; a munkanélküliségi ráta a közel 12 százalékos 2010-es szintről csökkent.

Megint Mesterházy képviselő úrra nézek, a képviselő úr tudja, hogy akkor érdemes talán a válság előtti munkanélküliségi adatokat nézni. Kérem szépen, 2008-ban a munkanélküliségi ráta 7,8 százalék volt, tavaly év végén 3,3 százalék volt. A képviselő úr azt mondja, hogy ez csak azért alakulhatott így, mert külföldön sokan vállaltak munkát, illetőleg a közmunkában voltak emberek. Európai uniós tagállamként szabad a munkavállalók mozgása, de, képviselő úr, azt azért nézzük meg, hogy az elmúlt években, hála istennek, többen jöttek haza, mint amennyien elmentek, a saját döntésük alapján. KSH-adatok alapján a 2019. évben 11 400 fővel többen jöttek haza, mint amennyien elmentek, és a közmunkában lévőknek a száma is csökkent az elmúlt években.

Természetesen van még feladatunk, én nem mondom azt, hogy ne lennének olyan országok, ahol magasabbak a fizetések Európában, mint Magyarországon, nem mondom azt, hogy ne lenne még feladatunk az államadósság finanszírozása tekintetében, de azt gondolom, hogy az a bérdinamika, ami a magyar gazdaságot az elmúlt években jellemezte, és azok az államháztartási folyamatok mégiscsak bizakodásra adnak okot. Abban bízom, hogy a mostani koronavírus-járvány miatti helyzetet tudjuk kezelni, és a magyar gazdaság bővülése 2021-től visszaáll arra a pályára, ami az elmúlt éveket jellemezte. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai