Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr komoly megállapításokat tett a hozzászólása elején és végén is. Lehet, hogy nem szó szerint idézem, de úgy fogalmazott, hogy a 2010 óta hivatalban lévő kormányzat folytatta a korábbi neoliberális gazdaságpolitikát, úgy fogalmazott, hogy ez a gazdaságpolitika nagy károkat okozott, rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozott minket. Én azt gondolom, hogy ha valaki követte a tegnapi nap vitáját, illetőleg meghallgatta Tállai András miniszterhelyettes úr mai első hozzászólását, akkor a számok tükrében frakcióvezető úr állításának teljesen az ellentétes információival ismerkedhetett meg.

Én nem akarom hosszan sorolni a gazdaságpolitikai mutatókat a 2010 előtti és azt követő időszakból, de ha néhányat megnézünk, akkor azt gondolom, egyértelműen látszódik, hogy más a gazdaságpolitika, más eredmények vannak. Tudjuk, hogy 2010 előtt magas államháztartási hiány jellemezte Magyarország gazdálkodását  költségvetési vitában ezt érdemes megemlíteni , volt hat egymást követő év, amikor az uniós tagállamok közül nálunk a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt az államháztartás hiánya, ennek következtében az államadósság folyamatosan növekvő pályán volt, egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió országainak a többsége az államadósságát csökkentette.

2010 után fiskális fordulat következtében vagy államháztartási konszolidáció következtében a hiányt a 3 százalékos referenciaszint alá szorítottuk, az államadósság 2011 óta minden évben csökkent. Az uniós tagállamok közül, ha jól emlékszem, egyedül Magyarország volt képes arra, hogy évről évre minden évben csökkentse az államadósság rátáját. Míg korábban az európai uniós átlagos adósságráta érdemben kisebb volt, mint a magyar, vagy megfordítva: a magyar adósságráta nagyobb volt, mint az átlagos uniós, ma pont fordított a helyzet.

S miért tudtuk ezt a fordulatot véghez vinni? Azt gondolom, alapvetően azért, mert a foglalkoztatásban értünk el radikális változásokat. Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben az aktivitási ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent az egyik legjelentősebb mértékben a munkanélküliek száma. 840 ezerrel többen dolgoztak a mostani koronavírus-járvány miatti válság kitörése előtt, mint 2010-ben. Nemcsak a foglalkoztatottak száma növekedett, hanem a bérek is. Az előző kilenc évben átlagosan 7 százalék volt évente az átlagos bérnövekedés.

Abszolút vitatkoznom kell azzal a megállapítással, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozott minket a gazdaságpolitika. Meglátásom szerint a gazdaságpolitika 2010-től az előttünk lévő legnagyobb kihívásokra reagált: a pénzügyi csődhelyzetre, a rendkívül rossz foglalkoztatási helyzetre, a rendkívül rossz növekedési potenciálra. Ezeken a területeken változásokat tudtunk elérni, ami az ön által említett kiszolgáltatottságunkat rendkívüli mértékben csökkentette.

Lakosság: a hitelek 70 százaléka devizaadósságból volt, most kevesebb mint 1 százalék.

Államadósság: nemcsak a mértéke csökkent, hanem a külső adósság is csökkent. A finanszírozási képességünk jelentős mínuszból pluszba fordult, a nettó külső adósságunk 8 százalék alá csökkent a korábbi több mint 50 százalékos mértékről.

Én azt gondolom, hogy a gazdaságpolitika a kihívásokra reagált és kell reagáljon most is, amikor a legnagyobb kihívás az, hogy a koronavírus-járvány miatt megszűnt munkahelyeket újrateremtsük, illetőleg ezt megelőzően a legtöbb munkahelyet megvédjük.

Ezek az elmúlt évekbeli intézkedések, a bérnövekedés és a családpolitikai-otthonteremtési intézkedések azt eredményezték, hogy ma, hál’ istennek, többen gondolják úgy, hogy megéri itthon maradni, mint elmenni, sőt többen jöttek haza az elmúlt években, mint amennyien elmentek. Itt vannak előttem a KSH adatai. Képviselő úr, frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy elvándorlás jellemzi Magyarországot. Igen, vannak, akik elmennek, külföldre mennek, és hál’ istennek, egyre többen visszajönnek. A KSH adatai alapján 2019-ben 11 400 fő volt az a többlet, aki hazajött azokhoz képest, akik kimentek, tehát pozitív volt a vándorlási egyenleg. Kérem frakcióvezető urat, hogy ellenőrizze a Központi Statisztikai Hivatal adatait.

Frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy az elszegényedés nőtt. Akkor megint nézzük meg a számokat! A foglalkoztatás bővülése által azok, akik korábban segélyből éltek, ma a nagyobb egyéni jövedelmet jelentő munkabérből tudnak megélni. Ha pedig a munkabérek alakulását megnézzük, akkor a minimálbér az elmúlt időszakban rendkívül jelentős mértékben növekedett, 2010-hez képest a minimálbér nettó növekedése 2020-ra 77,7 százalékos volt az esetben, ha a foglalkoztatottnak nem volt gyermeke, de ha három gyermeke volt, akkor a családi kedvezménynek köszönhetően ez 160 százalékos növekedés, több mint két és félszeresére nőtt a minimálbér. Tehát nehéz értelmezni azt, amikor képviselő úr azt mondja, hogy nőtt az elszegényedés.

Területi leszakadás: épp a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően azokban a megyékben, ahol nagyobb súlyú az alacsonyabb béren foglalkoztatottak aránya, az országos átlaghoz képest nagyobb volt a béremelkedés.

(10.20)

Igaz ez például Nógrádra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vagy az alacsonyabb jövedelmi helyzetű megyékre. Megint kérem frakcióvezető urat, hogy nézze meg a tényszámokat. Ha nem ezt teszi, akkor azt gondolom, hogy az állítását vissza kell vonja.

Ami a 2021-es költségvetést illető konkrét felvetéseket illeti: a 2021. évi törvényjavaslat valóban aggregáltabb szerkezetben mutatja be az előirányzatokat, de kérem képviselő urat, hogy tanulmányozza át az Országgyűlés részére benyújtott részletesebb indoklásokat is, ebben pontosan meg fogja találni, hogy egyes kiadási területekre, például a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére mekkora forrást szán a kormányzat.

Ami a tudományos életet és a felsőoktatást illeti: itt frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy támadás a költségvetési javaslat a tudományos élet ellen, és a felsőoktatás vesztese a költségvetési javaslatnak. Természetesen minden területen lehetne még pluszszámokat szerepeltetni, mindig van olyan szám, amelynél eggyel nagyobbat lehet mondani, de mégis azt kérem, nézzük meg, hogy az elmúlt években a felsőoktatás területén milyen változások voltak, és mit tartalmaz a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Ha figyelmesen nézzük ezt a javaslatot, akkor azt fogjuk látni, hogy az úgynevezett modellváltó felsőoktatási intézmények, az alapítványi fenntartásba kerülő intézmények kikerülnek a központi költségvetési szférából, ezeknek a szervezeteknek a bevételei, ezeknek a szervezeteknek a finanszírozása nem jelenik meg teljes egészében a központi költségvetésben, csak az a forrás, amit a központi költségvetés átad ezeknek a szervezeteknek. Én azt tudom mondani, hogy az állami helyeken finanszírozott felsőoktatási hallgatók meg fogják kapni 2021-ben is azt a támogatást, amelyet az állami körben maradó intézmények megkapnak. És azt is el tudom mondani, hogy ezen modellváltó intézményeknél az oktatók 15 százalékos béremelésben fognak részesedni. Képviselő úr, ezt nem a felsőoktatási előirányzatokon látja, hanem azon az előirányzaton, amely a béremelések fedezetét tartalmazza. Azt gondolom, ezt talán nem vette frakcióvezető úr figyelembe, amikor a felsőoktatási terület finanszírozási tételeit nézte meg. És tényszerűen azt is el tudom mondani, hogy a felsőoktatásban dolgozók a korábbi években is részesültek béremelésből, azon dolgozunk, hogy a gazdasági növekedéssel összhangban a következő években is legyen lehetőség majd béremelésre.

Ami az utak felújítását illeti, illetőleg ezzel összhangban a kormányzat falvakkal kapcsolatos politikáját érinti: képviselő úr úgy fogalmazott, hogy faluromboló politikát folytat a kormányzat. Felhívom képviselő úr figyelmét a „Magyar falu” programra, az előttünk lévő törvényjavaslat 90 milliárdot irányoz elő a „Magyar falu” program folytatására  folytatásról beszélek, hiszen az idei évben is jelentős források állnak a „Magyar falu” program keretében rendelkezésre , és ennek a programnak az egyik lába az utak felújítása, erre a célra 50 milliárd forint áll rendelkezésre. (Dr. Keresztes László Lóránt: 450 kilométer!) Képviselő úr, egy olyan programról van szó, amely korábban nem volt. Ha ön úgy fogalmaz, hogy ez a gazdaságpolitika az előző évek szerves folytatása, nem fog ilyen előirányzatot találni 2010 előtt. Pontosan tudom, hogy útfelújításra mennyi forrás állt rendelkezésre. Voltak források, ennél kisebb mértékben, és nem célzottan a „Magyar falu” program keretében.

Természetesen a magasabb rendű utakat is építeni, felújítani kell. Ha megy az országban, látja, hogy milyen útépítések vannak. És ha megnézi a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot, 200 milliárd forintnál nagyobb összeget fog találni, döntően a nagyobb utak, a főutak építésére, megújítására.

Azt is meg kell említsem, hogy akár útfelújításra, akár települések fejlesztésére uniós források is rendelkezésre állnak, a kormányzat a mostani uniós ciklusban, a 2014-2020-as uniós ciklusban Területfejlesztési Operatív Program keretében a települések fejlesztésére külön forrásokat címkézett meg. Ezen források az általam említett tételek fölött értelmezendők.

És ezzel rá is kanyarodok az önkormányzatok finanszírozására. Sokadszor hallom az „önkormányzatok kivéreztetése” kifejezést. Itt megint azt kérem, hogy akkor nézzük meg a számokat. Ha kicsit távlatosabban nézünk az önkormányzati finanszírozásra, akkor tudjuk, hogy mintegy 1300 milliárd forintos adósságkonszolidáció valósult meg. Tudjuk, hogy 2013-tól az önkormányzati finanszírozási rendszer jelentős átalakítása történt meg, a feladatok önkormányzati szint és állami szint közötti átstrukturálása mellett. Ezeknek a változásoknak, az adósságkonszolidációnak, a finanszírozási rendszer megújításának, a feladatok áttekintésének köszönhetően az önkormányzati rendszer finanszírozása stabilizálódott, sőt az elmúlt években az önkormányzati rendszer egésze többleteket tudott felhalmozni. Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy a tavalyi év végével az önkormányzatok állampapír-állománya 285 milliárd forint volt, és az elmúlt években stabil gazdálkodás jellemezte az önkormányzatokat. A gazdasági növekedés egyik nyertese az önkormányzati szféra volt, 2014 és 2019 között a helyiiparűzésiadó-bevételek 50 százalékkal növekedtek. Ez volt az a pénzügyi háttér, amely alapján most, a védekezés ideje alatt, illetőleg 2021-ben, a járványügyi készültség fenntartása alatt a Járvány Elleni Védekezési Alap továbbvitele mellett azt kérjük az önkormányzatoktól, hogy a védekezés költségeihez arányosan járuljanak hozzá. Ez képeződik le a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat módosításában és a 2021. évi törvényjavaslatban.

Természetesen senki nem örül annak, hogy egy előre nem látható folyamat van, és erre jelentős forrásokat kell áldozni. Kérem, azt lássuk, hogy jelentős forrásokat áldoznak a központi költségvetési szervek, a kormány irányítása alá tartozó szervek, hiszen az idei évben áttekintettük, hogy milyen forrásokat tudunk átcsoportosítani a védekezésre, és azt kérjük az önkormányzatoktól is, hogy járuljanak hozzá a védekezéshez. És azt is kérem, hogy nézzük, ennek az áldozatvállalásnak milyen haszna, milyen eredménye van. Azt kérem, hogy lássuk, ezek a források jól hasznosulnak, az egészségügyi statisztikák alapján Magyarország más országokkal összehasonlítva kifejezetten sikeresen védekezett, azzal együtt, hogy minden egyes elveszett életért szomorúságot érzünk. De összességében, ismétlem, ennek az áldozatvállalásnak, azoknak az intézkedéseknek, amelyeket meghoztunk, igenis volt eredménye.

Én abban bízom, hogy a jövő évi költségvetésben prognosztizált 4,8 százalékos növekedés meg tud valósulni; abban bízom, hogy a munkahelyek bővülése az ezt követő években is megvalósul; abban bízom, hogy a gazdasági növekedést 2021 után is az uniós átlag fölött tudjuk tartani, és ha ez így lesz, akkor az önkormányzatok a következő években is nyertesei lesznek a kormány gazdaságpolitikájának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)