Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy nem élek hosszú ideig vissza a bizalmukkal, tekintettel az időkeretre is, mégis úgy gondoltam, hogy elhangzottak a vita végén olyan állítások, olyan megfogalmazások, amelyekre célszerű reagálni. Az egyik alapkérdés, amellyel Volner János képviselő úr is foglalkozott, és amit Molnár Gyula képviselő úr föltett, hogy milyen országot építünk, mit mutat az a költségvetés, milyen értékválasztást mutat az a költségvetés, amelyet a tisztelt Országgyűlés tárgyal. Ha nagyon rövid akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy ismét egy olyan költségvetést nyújtott be a kormány az Országgyűlés elé, amely értékválasztása alapján a munkára és a családok támogatására fókuszál. Az egész adórendszer, az egész költségvetési politika ezt mutatja.

Azt gondolom, hogy a családi adókedvezmény rendszere pont kifejezi ezt a kettős választást: akik dolgoznak és gyermeket nevelnek, azok többet keresnek most, mint kerestek korábban. S azt gondolom, hogy ebben a szellemiségben készült a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is.

Én vitatkozom azokkal a megállapításokkal, amelyek szerint az elmúlt években nem éltünk a lehetőségekkel, nem értünk el sikereket, akár ha a munkavállalást nézem, akár azt, hogy a gyermekvállalás nem jelent akkora anyagi terhet, mint korábban, én azt gondolom, hogy pozitív folyamatokról tudunk beszámolni.

Abszolút egyetértek Volner János képviselő úr azon megfogalmazásával, amely szerint a mostani válságban, ha a gazdasági válságra, a kívülről jövő, egészségügyi folyamatokból induló, negatív gazdasági helyzetre úgy reagálnánk, hogy a segélyeket növelnénk, azzal nem kínálnánk hosszú távú megoldást. Épp ezért a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is a munkavállalásra, a beruházások támogatására összpontosít.

Ebben a költségvetésben, ahogy sokszor elhangzott, számos terület többletforrásokkal rendelkezhet. Varga Zoltán képviselő úr felidézte négy évvel ezelőtti tapasztalatait. Azt kell ebből első helyen levonnom, hogy a sokszor szidalmazott közfinanszírozott egészségügyi rendszer azért csak jól működik, ha egy műtét után most képviselő úr be tudott számolni a tapasztalatairól, ami  bízom benne  azt mutatja, hogy megfelelő ellátást kapott. Ez köszönhető többek között az egészségügyi dolgozóknak.

(21.00)

Ha a négy évvel ezelőtti helyzethez képest nézi meg, hogyan alakult az egészségügyi dolgozók fizetése, és megkérdezi azokat az ápolónőket vagy orvosokat, akik anno őt kezelték, akkor, remélem, el tudják mondani az érintettek, hogy a szakdolgozók bére 2016. szeptember 1-jétől 26,5 százalékkal, 2017. november 1-jétől 12 százalékkal, 2018. január 1-jétől 8 százalékkal növekedett. A szakorvosok bére 2016. szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal, 2017. november 1-jétől bruttó 100 ezer forinttal, a szakvizsgával nem rendelkezők orvosok, gyógyszerészek alapbére 2017 novemberétől bruttó 50 ezer forinttal emelkedett. Tudjuk, hogy az egészségügyi szakdolgozók bére 2019. július 1-jétől is emelkedett, 2020. január 1-jétől is emelkedett, és az említett koronavírus-járvány negatív hatásai mellett is 2020. november 1-jétől is tervezzük a szakdolgozók és védőnők béremelését. Tehát a bérek emelkedtek.

Kétségtelen, hogy az infrastruktúrát illetően vannak még feladatok, de ha a képviselő úr elmegy az ország különböző kórházaiba, akkor a legtöbb intézményben azt fogja látni, hogy valamilyen beruházás volt. A béreknek és az intézmények finanszírozása növelésének köszönhetően pedig az egészségügyi kiadások az elmúlt időszakban növekedtek.

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a 2021. évi költségvetés a gyávaság és a gyengeség költségvetése, és OECD-adatokat is említett. Nem tudom, képviselő úr mit mondana a 2010 előtti helyzetre, amikor OECD-adatok alapján az egy főre jutó egészségügyi kiadások csökkentek, azóta pedig növekednek. Ez a magyar költségvetésben azt jelenti, hogy 2010-hez képest az egészségügyi kiadások 77 százalékkal növekedtek, egyedül a 2021. évi költségvetésben 8 százalékos növekedés van. Természetesen, ismétlem, vannak még feladataink, de azért azok az állítások, amelyeket képviselő úr megfogalmazott, a valóságtól távol állnak.

Ami az önkormányzatokat illeti: az elmúlt két napban sok szó volt az önkormányzatok gazdálkodásáról; egyetértek e tekintetben is Volner János képviselő úrral. És azért a főváros vagy a kerületek miatt aggódók számára, például Gurmai Zita képviselő asszony számára is megemlítem, hogy az állami támogatások a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódóan minden önkormányzatnál növekednek. Ezt Gurmai Zita képviselő asszony Budapest kapcsán nem említette meg, hogy a főváros kötelező feladataihoz kapcsolódó finanszírozás 7 milliárd forinttal növekszik, a kerületek finanszírozása pedig 21,8 milliárd forinttal növekszik. Már félve kérdezem meg, hogy nem tudom, a baloldali képviselőknek mi lenne a véleménye annak kapcsán, hogy egykori párttársuk úgy fogalmazott, fizessenek a gazdagok; mi lenne a véleménye arról a szolidaritási hozzájárulásról, amely pont azt az anyagi különbséget próbálja orvosolni az önkormányzati rendszeren belül, amelyre ismét csak Volner János képviselő úr is hivatkozott.

Meg szeretném nyugtatni Kőrösi Anita képviselő asszonyt a tekintetben, hogy az idei évben az idegenforgalmi adó összegéhez az önkormányzatok úgy jutnak hozzá, hogy a magánszemélyek csak az adó bevallására, illetőleg a szálláshelyek az adó bevallására kötelezettek, magánszemélyeknek adót nem kell megfizetni; és nem pályázati úton, diszkrecionális döntéssel, hanem pályázati módon, normatív alapon, tehát minden önkormányzat, amely lejelenti ezt az összeget, az normatív alapon megkapja ezt a támogatást.

Azt gondolom, hogy ami Molnár Gyula képviselő úr azon átfogó észrevételét illeti, hogy a költségvetés központosít, arra vannak szakkifejezések, ilyen például az adócentralizáció és az újraelosztás, azt kell elmondjam, hogy GDP arányában ezek a mértékek csökkennek, vagyis többéves távlatban a költségvetés a megtermelt jövedelemnek az egyre kisebb részét centralizálja, és döntően a vállalkozásoknál hagy többletfeladatot.

Ami az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatmegosztást illeti: ott pedig valóban voltak olyan feladatok, amelyeket az állam átvett, módosított a finanszírozási rendszeren. Hozzáteszem, nemcsak feladatokat, hanem adósságtömeget is átvett, és ennek köszönhető, hogy ma az önkormányzatok gazdálkodása sokkal stabilabb, mint korábban volt. Kérem, nézzék meg az előző évek zárszámadási adatait.

És végül a módosító indítványok. Elhangzott, hogy milyen módosító indítványok kerültek az elmúlt tíz évben beadásra, ebből mennyit támogatott a kormányoldal. Először is, azt szeretném leszögezni, hogy ezek a módosító indítványok jellemzően gyökeresen más gazdaságpolitikát fogalmaztak meg, mint amit a kormányzat a költségvetési javaslatokban képviselt. Visszanézve én azt gondolom, hogy a makrogazdasági számok, az életszínvonal változása, a keresetek változása vagy éppen a nyugdíjak alakulása szempontjából sikeresnek és a személyek, a családok szempontjából is pozitívnak értékelhető az elmúlt időszak. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy ha más utat választottunk volna, akkor ezeket a pozitív eredményeket elmondhattuk volna.

És arra is felhívom a figyelmet, hogy az ellenzéki oldal által beadott módosító indítványok technikailag sem voltak elfogadhatók. A Jobbik is olyan indítványokat adott be, amely például az idei költségvetésben lévő Országvédelmi Alapot többszörösen elköltötte volna. Megemlítem, ha ezeket elfogadtuk volna, akkor jelenleg a járvány elleni védekezésre a központi költségvetésben nem állt volna rendelkezésre forrás. Bízom abban, hogy a most benyújtott módosító indítványok nem követik az előző évek gyakorlatát. Köszönöm szépen. (Taps.)