Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kelet-Nógrád gazdasági és társadalmi felzárkóztatása, egy dinamikusabb növekedés elérése nem új keletű dolog életünkben, gyakorlatilag a rendszerváltozás óta napirenden van ez a kérdés, és ezért nem véletlen, hogy számtalan kísérlet, különprogram, intézkedés, gyakorlati segítség fogalmazódott meg vagy indult el és valósult meg változó tartalommal. Az elmúlt harminc évben nem volt olyan kormány, elfogadott költségvetés, amely ne akart volna kézzelfoghatóbb eredményeket realizálni támogatáspolitikáján keresztül térségünkben. Azonban az 1990 és 2010 között működő kormányok döntései, még ha voltak is fontos és előrevivő részei, nem hozták el a várt felemelkedést. Ez alól kivétel csak az első Orbán-kormány lehet, hiszen 1998 után megindult Nógrád a fejlődés útján, egymást érték a fejlesztések Nyugat- és Kelet-Nógrádban, a gazdaság is folyamatosan erősödött, a munkanélküliség csökkent, az életminőség javult. Sajnos 2004 után az akkori országos döntéshozók kifogták a szelet a megyénk dagadó vitorlájából, és így a leépülés, az elvándorlás, a perifériára sodródás lett ezután a meghatározó. Ezért is volt létkérdés a 2010-es kormányváltást követően, hogy újra visszataláljunk a helyes útra, és az Orbán-kormány részéről megkapjuk azt a támogatást, amelyet már régen kiérdemeltünk, és már meg kellett volna kapnunk. Az elmúlt tíz év már valóban arról szólt, hogy a válságkezelés és a konszolidáció után elinduljunk egy olyan úton, amely hozzájárul egy élhetőbb, jövőképpel bíró, gazdaságilag stabilabb élettér kialakításához térségünkben is. Az irány jó, számtalan mutatóban előreléptünk, a kormány részéről megvolt a figyelem és a támogatás, de 2021 most egy új típusú kihívás elé állít mindannyiunkat. A járványügyi készültség fenntartása mellett a jövő évi költségvetés legnagyobb feladata a nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása lesz, és nekünk Nógrádban ebben a helyzetben kell megoldást találni arra, hogy újra erőre kapjunk, hogy jelentős támogatásban részesülő fejlettebb térségekhez képest, mint például Debrecen, Győr, Kecskemét vagy Székesfehérvár térsége, lemaradásunk ne nőjön.

Mégis több olyan terület, több olyan támogatási forma van, amely közvetlenül érint minket, és bizakodásra adnak okot. Ezek közé tartoznak az európai uniós források, különös tekintettel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra. Ez volt az a forrás, mely esetében mind a megye, mind Salgótarján megyei jogú város fajlagosan a legmagasabb támogatást kapta a kormánytól, és amely több mint 50 milliárd forintnyi támogatással megvalósuló fejlesztést tett lehetővé Nógrád megyében.

A program még nem zárult le, több futó programhoz kormányzati ráemelés szükséges, de az már most kijelenthető, hogy egy szükséges és sikeres konstrukció volt ez a támogatás. Ezért is fontos, hogy a 2021-es költségvetésben a szükséges források rendelkezésre állnak, és az új hétéves uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó tervezés is elindult. A hasonló tartalmú és nagyságrendű forrás biztosítása a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására a jövőben alapkérdés lesz.

A „Magyar falu” program nagy népszerűségnek örvend az ötezer lélekszám alatti településeken, és mivel Nógrád alapvetően aprófalvas szerkezetű, így nálunk is. A 2021. évi költségvetésben 90 milliárd forint szerepel ezen a soron, ami tisztességes összeg, soha nem volt még ilyen program Magyarországon, de ha kétszer annyi lenne, azt is el tudnák költeni értelmes célokra polgármestereink.

A program sikerében a kiváló koordináción kívül az is szerepet játszik, hogy kistelepülési szinten több fontos célterületet jelöl meg, gyors az elbírálás, a támogatói okiratok kibocsátását követően pedig öt napon belül ott a pénz a nyertes pályázók számláján.

Ezen pályázati lehetőség és a falusi CSOK folytatása nagy társadalmi támogatottsággal bír, ami visszaköszön a költségvetésben is.

A „Modern városok” program a valaha indult legnagyobb volumenű megyei jogú városi fejlesztési program, ami igaz Salgótarján városára is. A 2017. március 21-én megkötött megállapodás és az érintett kormányhatározat projektjeinek mindegyike a város demográfiai és gazdasági helyzetéből indult ki, és hatásukat tekintve túlmutatnak a város közigazgatási határain. Örömteli, hogy a megállapodásban rögzítettek közül a 21-es út négysávosításának befejezése megtörtént, a város az ország gazdasági vérkeringésébe így bekötésre került. Az onkológiai centrum kiépítése elindult, a főplébánia-templom megújítása a végéhez közeledik, és az ígért egymilliárd forintnyi támogatás is rég megérkezett a város számlájára. A jövő évi költségvetés ezen a soron a 23 megyei jogú város programjai megvalósítására 50 milliárd forinttal számol, amely így Salgótarján vonatkozásában nem teszi lehetővé, hogy a más és más előkészítettségi fokon álló valamennyi projekt el tudjon indulni, de például a Novohrad-Nógrád Geopark turisztikai csomag, az egyházi intézmények fejlesztése és a Testnevelési Egyetemmel közösen megvalósítandó tóstrandi sport- és rekreációs csomag stratégiai elindítására, a projektek megalapozásának vizsgálatára, a legfontosabb tervek előkészítésére remélhetőleg lesz elegendő támogatás. Bizakodásra ad okot, hogy további fejlesztési sorokon is lesz lehetőség például beruházásösztönzési célelőirányzat, nagyvállalati beruházási támogatások, turisztikai fejlesztési célelőirányzat, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, vagy mondjuk, a közúti fejlesztések, nógrádi projektek, gazdaságélénkítő beruházások támogatására.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nehézségek ellenére nem kell lemondanunk arról a célunkról, hogy Nógrád megye és ezen belül a Pásztót, Bátonyterenyét, Salgótarjánt, továbbá Hollókőt és nemzeti kegyhelyünket, Szentkutat és még 43 települést magába foglaló Kelet-Nógrádban egy élhetőbb, az idelátogatóknak élményt nyújtó, gazdaságilag fejlődő térséget építsünk. Így legyen!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)