Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.16:30:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2020.06.11.), 14. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:14


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. évi központi költségvetés, ahogy azt Tállai András államtitkár úr mai megszólalásával is megerősítette, a gazdaságvédelem költségvetése. A költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, illetve a járványügyi készültség fenntartása áll. A kormány számára és a Fidesz-frakció tagjai számára is teljesen természetes módon az emberek élete, egészsége és biztonsága a legfontosabb kérdés. Ezért az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap magában foglalja a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, több mint 3 ezer milliárd forint mértékben.Az emberéletek megmentése mellett kiemelt célunk az, hogy a gazdaság mihamarabb visszaállhasson a korábbi, európai szinten is kiemelkedő teljesítményt képviselő pályájára. Ezt a célt szolgálja Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, ami három év alatt mintegy 10 000 milliárd forint összeggel támogatja a gazdaság újraindítását, megerősítését, ami nem kevesebb, tisztelt hölgyeim és uraim, mint a bruttó hazai össztermék 20 százaléka.

Ahogy a tegnapi vezérszónoki felszólalásomban is elmondtam, méltán lehetünk büszkék arra, ha ebben a Házban megszavazzuk ennek a gazdaságélénkítő csomagnak egy újabb lépcsőjét a 2021-es költségvetésben, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül abba a három tagállamba tartozunk, akik 20 százalék vagy afölötti GDP-arányos mértékű gazdaságélénkítési programot indítottak, hiszen, tisztelt képviselőtársaim, rajtunk kívül ezt csak Csehország és Németország tette meg. Rajtunk kívül mindösszesen tíz olyan ország van az Európai Unióban, aki egyáltalán 10 százaléknál magasabb szintű gazdaságvédelmi programot mert elindítani. Azt gondolom, hogy mi vagyunk azok a bátrak, akik sikeresek leszünk, hiszen ebben a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket kell meghozni annak érdekében, hogy a magyar gazdaság korábbi teljesítményét megőrizzük, és ezáltal a magyar emberek biztonságát tudjuk garantálni.

A Gazdaságvédelmi Alapon keresztül a következő évi költségvetésben, 2021-ben összességében 2550 milliárd forintot fognak tudni elérni azok a cégek, vállalkozások, adott esetben akár önkormányzatok is, akik a gazdaság újraindításának aktív részesei kívánnak lenni.

Amikor ezekről a számokról beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, akkor mélyen elkeserítő, hogy a tegnapi vitanapon az ellenzék  amit már nyugodtan hívhatunk baloldalnak a Jobbik beolvadásával  semmi mást nem tett, mint egyfolytában ezt a költségvetést kritizálta. Gyurcsány Ferenc odáig merészkedett, hogy a gyengeség és a gyávaság költségvetésének nevezte azt a költségvetést, amely egyébként a számok, a célok, az ambíciók tekintetében nyugodtan történelmi léptékűnek nevezhető. Éppen ezért a Fidesz-frakció nevében, de nyugodtan mondhatom, hogy valamennyi magyar ember nevében is visszautasítom azt a cinizmust, amit tegnap Gyurcsány frakcióvezető úr megengedett magának.

A járványkezelés tekintetében a magyar kormányt badarság gyávának tekinteni, hiszen a kormány minden intézkedését az európai uniós országok közül elsőként vagy az elsők között hozta meg, ennek köszönhető az, hogy a járvány Magyarországon el sem jutott a tömeges megbetegedések szakaszába. Elég csak körülnéznünk, tisztelt képviselőtársaim, a hozzánk hasonló méretű országokban, Belgiumban vagy éppen Svédországban, ahol a mi esetszámunknál 10-12-szeresen nagyobb volt a megbetegedések száma, ami, azt gondolom, hogy megengedhetetlen lett volna Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bármennyire is fájó ez önöknek, a számok nem hazudnak. Magyarország sikeresen védekezett, és kimagaslóan helytállt a járványhelyzetben. A szocialisták, a baloldal válságkezeléséből 2008-2010 között egyszer már kaphattunk leckét. Ezek után talán érthető, megérthető, bár el nem fogadható az önök részéről, hogy most a kormány sikeres tevékenysége alapján savanyú a szőlő önöknek. Ha Zsolnay Miklós kedvenc mondásával élhetnék itt a Házban, tisztelt képviselőtársaim, akkor feltehetem az összehasonlítást a baloldal és a konzervatív oldal válságkezelése között. Zsolnay Miklós találós kérdése az volt, hogy mi a különbség a geológus és a teológus között. (Dr. Mellár Tamás: Ég és föld.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mellár professzor úr, aki pécsi, helyesen mondja: ég és föld. Nos, ez a különbség a Fidesz és a KDNP által irányított kormány válságkezelése, illetve a baloldal válságkezelése között.

Nézzük a tényeket, tisztelt képviselőtársaim! A baloldali kormányok a válság idején nem tettek mást, mint tönkretették az egészségügyet, csődbe vitték a kórházakat. 650 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, minden nyolcadik, azaz összességében 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg az ő időszakukban, és 6 ezer  jól hallják: hatezer  egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Ráadásul, mintha ez még mindig nem lett volna elég, elvettek egyhavi bért is az egészségügyben dolgozóktól. 2002-2010 között végeláthatatlan várólisták alakultak ki, az egészségügyi infrastruktúra pedig totálisan lepusztult. 130 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel Magyarországon a kórházak, amit természetesen utána az Orbán-kormánynak kellett konszolidálnia. A kis patikák tömegével kerültek csődközelbe, miközben 70 százalékkal megemelkedett a gyógyszerek ára.

A baloldali kormányzás utolsó három évében pedig, tisztelt képviselőtársaim, kérem, most figyeljenek: egyetlenegy új mentőautót sem tudott beszerezni az Országos Mentőszolgálat. Egyetlenegyet sem három év alatt! És tudják, miért történhetett ez meg, tisztelt képviselőtársaim? Mert abban a három évben a költségvetésben egyetlenegy fillért sem terveztek arra, hogy mentőautókat vásároljanak. Ez a baloldal kritizálja most a magyar kormányt a járvány elleni védekezés idején, ami, azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, több mint nevetséges. Ha a baloldal 2010 után is folytathatta volna azt az ámokfutást, amit az egészségügyben végzett, ma esélyünk nem lett volna felvenni a harcot a koronavírus-járvány ellen.

Mit tettek most a válság idején? Nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, sőt a gyors intézkedéseket lehetővé tevő különleges jogrendet sem. A baloldal a járvány kezdete óta a védekezés sikertelenségéért drukkol, csak a politikai támadásokkal van elfoglalva és azzal, hogy újra és újra hátba támadják Magyarországot Brüsszelben.

A magyar kormány ezzel szemben, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt hónapokban azon dolgozott, hogy megvédje a magyar emberek egészségét, megvédje a munkahelyeket, és megvédje a magyar gazdaság 2010 óta elért teljesítményét és eredményeit. Míg a kormány folyamatos gazdaságélénkítő intézkedésekkel, bértámogatásokkal, beruházási programmal, valamint gazdaságvédelmi akciótervvel védi meg a munkahelyeket, illetve újakat teremt, addig a baloldal azon szorgoskodik, hogy a Soros György által kitalált örökkötvényekkel gúzsba kösse Magyarországot, és olyan adósságcsapdába terelje, amelyből kiláthatatlan út vezet tovább.

Mi azonban, tisztelt képviselőtársaim, másként gondolkodunk. Mi, ahogy 2010 óta minden évben és minden döntésünkben, ezúttal is az emberek, a magyar emberek pártján állunk.

(9.20)

A 2021-es költségvetésben mintegy 2115 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra. Ez közel 918 milliárd forinttal több, mint a szocialisták által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben volt, és 156 milliárd forinttal magasabb annál, mint amit ebben az évben az egészségügy területére fordítottunk a nemzeti költségvetésből.

A baloldal akkor is hiteltelen, amikor a munkahelyek megvédéséről beszél, hiszen amikor kormányoztak, akkor megszorításokkal kezelték a válságot. A baloldal válságkezelése a következőképpen működött: újabb és újabb terheket raktak az emberek vállára, ahelyett, hogy segítettek volna nekik. Ilyen volt a Bokros-csomag, és ilyen volt a 2009-2010-es megszorítások sora is.

De nézzük, tisztelt képviselőtársaim, hogy pontosan mi is történt a 2009-2010-es válságkezelés kapcsán! Az akkori baloldali kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat; csökkentette a gyes időtartamát; az áfa, az általános forgalmi adó kulcsát 5 százalékkal megemelte, miközben előtte kampánycéllal 5 százalékkal éppen csökkentette; bevonta az adózásba a családi pótlékot; megemelte a nyugdíjkorhatárt; csökkentette a táppénzt; elvett egyhavi bért a közszférában dolgozóktól; ingatlanadót akart bevezetni  azt már nem sikerült, a kormányváltás ezt megakadályozta -; emellett pedig egy gigantikus IMF-hitellel adósságba kergette a magyar költségvetést.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy említettem, a kormány 2010 óta mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar embereket védje, a magyar emberek biztonságát, egészségének, életének megőrzését, illetve a megélhetési feltételeinek javítását elérje. Különös figyelmet fordítunk a nyugdíjasokra, azokra az emberekre, akiknek egyszer már ezt az országot újjá kellett építeniük a világháború után, majd aztán részesei voltak a 2008-2009-es gazdasági válságnak is, abból is bőséggel kivették a részüket.

Azt gondoljuk, hogy  mint ahogy korábban, most is  nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is meg kell hogy lássák és érezzék ezt a törődést. Ezért döntöttünk úgy a válság ellenére, hogy fokozatosan, négy lépcsőben visszaállítjuk azt a 13. havi nyugdíjat, amit éppen az előző gazdasági válság idején a baloldali kormányok elvettek tőlük. Ennek érdekében a jövő évi költségvetés az első egyheti nyugdíjemelést tartalmazza, amit természetesen, ahogy ígértük, januárban a nyugdíjasok meg is fognak kapni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha részleteiben végigolvassák a 2021-es költségvetés prioritásait, céljait, akkor azt látják, hogy a válság ellenére is 2021-ben az idei évhez képest 7,2 százalékkal magasabb kiadásokkal kalkulál a büdzsé. Ezt azért tudjuk megtenni, mert számításaink szerint a gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően Magyarországon lesz az egyik legalacsonyabb visszaesés a gazdaság teljesítményét illetően. Abban bízunk, a kormány prognózisát megerősítve, hogy a jövő évi gazdasági növekedés közel 5 százalék lehet. Ez pedig lehetőséget teremt arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében azt a vállalásunkat is teljesítsük, amit miniszterelnök úr személyesen is megígért: ahány munkahelyet elvesz a vírus, mi annyi munkahelyet fogunk teremteni.

A magyar emberek tehát nyugodtak lehetnek, mi továbbra is a munkaalapú gazdaság hívei vagyunk, mi továbbra is azt gondoljuk, hogy nem segélyen kell tartani az embereket, hanem munkát kell nekik kínálni, hogy ők is aktív résztvevői lehessenek a társadalmi felelősségvállalásnak, és az adóbefizetéseikkel, a járulékbefizetéseikkel ők is részesei lehessenek annak a válságkezelési programnak, amelyet a magyar kormány a 2021-es költségvetésen keresztül is megvalósítani szeretne.

Arra kérem önöket tehát, tisztelt képviselőtársaim, vegyék komolyan a költségvetés parlamenti vitáját, ne élből utasítsák el azokat a javaslatokat, amelyeket a magyar kormány megtesz, ne zsigerből politizáljanak a kormánnyal szemben, hanem vegyenek egy mély levegőt, gondolják végig, hogy a magyar embereknek milyen jó döntéseket lehet hozni 2021-ben. És ha ezek a döntések a mi javaslatainkra ebben a költségvetésben szerepelnek, akkor azokat támogassák, mert azt gondolom, hogy mindannyian ezzel teszünk legjobbat Magyarországnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai