Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.01:39:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2020.06.11.), 124. felszólalás
Felszólaló Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:17


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Boldog István képviselő úr után elég nehéz megszólalni. Szerintem tényleg sokat imádkozzon a következő időszakban, rá fog férni. És akkor térjünk ki a 2021. évi költségvetésre. A 2021. évi költségvetés azt bizonyítja, hogy a kormány nemcsak akkor hagyja cserben a társadalomnak a kormány segítségére számító csoportjait, tagjait, amikor szalad a szekér, hanem akkor is, amikor valójában nagy baj van. Habár megállapítja a tervezet, hogy a koronavírus-járvány felülírta a hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat, sőt leszögezik, hogy központba helyezik az emberek védelmét, a világméretű koronavírus-járvány elleni védekezést, ehhez képest mégsem látni érdemi intézkedéseket a szociális területen. Márpedig egy válságban a szociális hálón mindig erősíteni kell, nem pedig hagyni tovább foszlani, főként, ha 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,9 százalékos keresetnövekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány. Márpedig nekünk egy elhasznált, szanaszét tépett, hatalmas tátongó lyukakkal teli szociális hálónk van, amelyen az elmúlt tíz évben is több tízezer ember esett ki és maradt ellátás nélkül vagy mondhatni, az út szélén.

A mostani járvány, majd a kormány hibás döntései miatt gazdasági válságban tízezrek maradnak járadék vagy segély nélkül a következő hónapokban, olyanok, akiken a törlesztési moratórium nem segít, akiknek egyik napról a másikra szűnt meg a munkája, vagy akik eddig sem rendelkeztek megfelelő jogviszonnyal, mert nem jelentették be őket. Rajtuk csak egy jól megerősített szociális támogatási rendszer tudna segíteni. Ehhez képest azt látjuk, hogy a kormány semmihez nem nyúl a 2021-es költségvetésben, annyira nem, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat sem a szociális törvényt, sem a gyermekvédelmi törvényt, sem a családtámogatásokról szóló törvényt nem érinti. A nyugdíjtörvényt is csak egy jogtechnikai pontosítás miatt, de nem az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása vagy a nyugdíjminimum megemelése miatt változtatják. Láthatóan tehát a kormány szerint minden rendben van a szociális és a 13 éve változatlan összegű családi támogatások rendszerében, különben nem hagyná érintetlenül a területet szabályozó törvényeket.

De elsősorban a jobb helyzetűeknek járó családvédelmi akcióterv elemeire további súlyos milliárdokat költ a kormány. Az egyik ilyen támogatás ugyebár a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, amely 50 százalékkal emelkedik. Nem biztos, hogy egy válság idején ez az a támogatási pont, amit ennyivel kell emelni.

Ehhez képest minimális eltéréseket mutatnak a makroadatok, de érdemi áttörés így sem látható. Az államháztartás konszolidált kiadásairól szóló táblázatok szerint jövőre a kiadások 57,5 százaléka jut jóléti kiadásokra az idei 56,4 százalékhoz képest. A nominális adatok szerint majdnem 700 milliárd forinttal jut több a jóléti kiadásokra, funkciókra. Ugyanakkor, ha GDP-arányosan kiszámoljuk a kiadási sorokat, akkor az látszik, hogy idén a GDP-nek 25,36 százaléka jutott jóléti funkciókra, jövőre viszont ez csak 24,79 százalék. Tehát hiába beszél az emberek védelméről a kormány, növekvő GDP mellett is arányaiban kevesebbet szán jóléti funkciókra, oktatás, egészségügy, szociális ellátás s a többi.

Itt egy kicsit beszéljünk arról, hogy a családi támogatásokban hogyan állunk. Ahogyan az előző években, úgy a babakötvény összegei jövőre is változatlanok maradnak. Nem változik a rászoruló gyerekek évi kétszeri támogatása sem. Az alanyi jogú családi támogatásoknál, illetve azoknál a szociális ellátásoknál, amelyeknek fajlagos összegét sok éve nem emelték, a kiadási sorok nem mindenhol csökkennek, de nem is változnak meg ugrásszerűen. Ez talán a válságra szóló továbbfolyósítások hatása, mindenesetre a különbség minimális, és már tudjuk, hogy az egyes ellátások összegének emelése nem várható. Itt mondjuk már mi évek óta, hogy a tíz éve változatlan családi pótlékhoz hozzá kellene a kormánynak nyúlnia. Az egygyermekes családok esetén emeljék 24 400 forintra a családi pótlékot.

(17.40)

Az egy gyermeket nevelő, egyedülálló szülő esetén 27 400 forintra, a kétgyermekes család esetén 26 600 forintra, a két gyermeket egyedül nevelő családoknál gyerekenként 29 600 forintra, három- vagy többgyermekes családnál 32 000 forintra és a három vagy több gyermeket nevelő egyedülállónál gyerekenként 34 000 forintra kellene emelni. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonokban vagy szociális intézményekben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 46 600 forintra kellene emelni, és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 51 800 forintra.

Folyamatosan mondjuk minden évben, és beterjesztjük ezt a módosítást is, hogy egy 13. havi családi pótlék beillesztése kellene, amit mondjuk, augusztus végén kapnának meg a családok. Amit önök kommunikálnak mindig, hogy augusztusban hamarabb érkezik a szeptemberi családi pótlék, az nem elegendő. Mi azt mondjuk, hogy be kellene vezetni egy plusz családi pótlékot a családok megsegítésére.

Itt egy kicsit a babakötvényre visszatérve, azt ugyebár nem tagadják le, hogy a babakötvényt amúgy a szocialista kormány vezette be, bár ez az összeg azóta nem változott.

Nagyon fontos lenne, hogy azokat a családtámogatásokat emeljék, amit ugyebár tíz éve a kormány nem volt hajlandó emelni. Itt még egyetlenegy tételt engedjenek meg nekem, hogy elmondjam, hogy többször kezdeményeztük már, hogy a középiskolásokra is terjesszük ki a közétkeztetési támogatást, ami azt jelenti, hogy aki rászoruló, ott is ingyen kaphassa meg az egyszeri meleg ételt és hozzá a tízórait és az uzsonnát. Ezt többször benyújtottuk, de önök folyamatosan leszavazták.

Azt láthatjuk, hogy a jövő évi költségvetésből eltűnt körülbelül 12 milliárd forint az idei évhez képest, ami bölcsődefejlesztési programhoz kapcsolódik. Még mindig nagyon sok teendője lenne a minisztériumnak, hogy megépüljön az a mennyiségű bölcsőde, hogy megfelelően tudjuk ellátni a bölcsődéskorú gyerekeket, és ott épüljön bölcsőde, ahol kimondottan szükség van rá. Erre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a 2021-es költségvetésben.

Még a gyermekétkeztetésre hadd térjek vissza! Az idei gyermekétkeztetési támogatásra 82,5 milliárd forint volt betervezve, és a jövő évi költségvetésben 86,2 milliárd forint szerepel. Én szeretném megtudni, hogy mekkora maradvány maradt a közétkeztetésben a koronavírus-járvány miatt, mert a gyerekek otthon voltak, és nem kapták meg. Ugyebár volt rá lehetőségük, hogy igényeljék a szociálisan rászoruló gyerekek az ingyenétkezést ezalatt, ezt nem fogom letagadni, hogy igénybe vehették volna, ha akarják, de azt látjuk, hogy ha csak a saját lakókörnyezetében az ember lekérdezte az adatokat, minimális volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik mondjuk, a koronavírus-járvány alatt igénybe vették ezt. Ennek több oka is lehet. Meg kellene nézni, hogy mekkora maradvány marad majd ez alatt az időszak alatt. Szerintem több tíz milliárd forintról beszélünk, ami megmaradt a mostani szűk három hónapban, és meg kellene nézni.

Akkor is kezdeményeztük, hogy valamiféle támogatást kellene a szülőknek, ezeknek a családoknak adni, mert a legnagyobb terhet a koronavírus-járvány alatt a magyar családok viselték. Akár ha csak az oktatást nézzük, akár ha az étkeztetést, akár ha a munkahelyek elvesztését. Itt kiemelném külön azokat az édesanyákat, akik mondjuk, munka mellett még a gyerekekkel tanultak, közben még az étkezési feladatok is rá hárultak, mert az oktatási intézményben nem tudták igénybe venni. Iszonyatosan nagy teher volt ez alatt az időszak alatt a magyar családokon.

Én tettem fel írásbeli kérdést ezzel kapcsolatban, hogy mit tudnak önök arról, hogy hány gyermek vette igénybe ez alatt az időszak alatt, és hányan maradtak ki, és mi lesz az itt maradó összeggel, amit nem költöttek a gyerekekre. Azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben amúgy a nyári szünetre betervezett szociális étkezés továbbra sem növekedik. Itt minden évben elmondom, hogy van egy kis hézag ebben a nyári szociális étkeztetésben, mert ugyebár nem automatikusan jár a gyerekeknek, hanem a szülőknek igényelni kell. Erről már több felmérés készült, hogy azért jó néhány tízezer gyerek csak azért esik el a nyári szociális étkezéstől, mert netán vagy a szülő nem tud róla, hogy ezt milyen úton-módon veheti igénybe, a másik meg, hogy szégyelli azt, hogy ő ebbe a körbe tartozik, hogy szegénységi okok miatt kellene hogy a gyerekének kérje ezt az ellátást. Viszont a kormánynak meglévő adatbázisa van arról, hogy hány gyermeknek kellene biztosítani évről évre ezt az ellátást. Szerintem ezt végre megfogadhatnák, hogy legyen már automatikus, hogy ki kapja meg nyáron ezt a szociális ellátást, és nem kellene, hogy mindenféle kérelmekkel forduljanak a városi vagy a települési jegyzőhöz.

Nagyon sok mindent lehetne a szociális ellátásoknál mondani, hogy mi az, ami hiányzik, és nem változott az elmúlt tíz évben. Itt hadd emeljem ki azt, hogy a koronavírus-járvány rámutatott arra, hogy mekkora lyukak vannak, akár a gyermekvédelemben, akár a szociális ellátásban, mekkora lyukak vannak a családtámogatási rendszerben és az idősgondozásnál is.

Engedjék meg, hogy egyetlenegy példát hozzak. Felmérések vannak arról, hogy 30 százalékkal, legalább 30 százalékkal nőtt a családon belüli erőszak feltárt eseteinek a száma. Többször vitatkoztunk arról, hogy hogyan kellene ezt a problémát megoldani, hogy most kell ratifikálni az isztambuli egyezményt vagy nem. Mi erről az oldalról folyamatosan azt mondjuk, hogy kell, önök azt elutasítják, sőt most már egy politikai nyilatkozat is született erről, hogy a Fidesz-KDNP-kormány nem hajlandó ezt ratifikálni.

Viszont abban egyezzünk meg, hogy a jelzőrendszer megerősítéséhez  és ez nem csak a családon belüli erőszakhoz kapcsolódik  hogyan kellene megerősíteni a védőnői hálózatot. Hogyan kellene a gyermekorvosi hálózatot megerősíteni? Hogyan kellene a gyermekvédelmi hálózatot, hogyan kellene a rendőrségnek ezt a részét megerősíteni? A bíróságoknak ezen része, aki foglalkozik ezekkel az ügyekkel, mind-mind ezt tartalmazza, és nagyon rávilágított a koronavírus-járvány, hogy melyik réteg Magyarországon az, aki a legsérülékenyebb. Azt gondolom, hogy pontosan a szociális terület az, ami a következő, a 2021. évi költségvetésből kimaradt. Ezt a részt kellene a legjobban megerősíteni: a védőnői szolgálatot, a gyermekvédelmet, a gyermekorvosi hálózatot. Tegnap elmondtam, hogy mekkora hiányosságok vannak, lassan egymillió emberről beszélünk, aki a mindennapi alapvető orvosi ellátáshoz csak azért nem tud hozzájutni, mert nincs háziorvosa az adott körzetben, és évről évre rosszabb adatokról beszélünk, mekkora hiány van a gyermekorvosokból, a fogorvosokról jóformán már nem is tudunk adatokat közölni.

Szóval, lenne mit csinálni, és azt gondolom, hogy sokkal több költségvetési forrást kellene erre a területre biztosítani, pontosan azért, mert most jöttek ki azok a hiányosságok, amik az elmúlt tíz évben elmaradtak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiból.)




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai