Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.16:04:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2020.06.11.), 106-110. felszólalás
Felszólaló Dr. Bajkai István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:30


Felszólalások:  Előző  106 - 110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a kormányzatnak, valamennyi munkatársának azt a felelősségteljes munkát, amelyet a költségvetés összeállítása és megtervezése igényelt, különösképpen e nehéz, világszerte pusztító koronavírus-járvány viszonyai között. Hiszen ez a váratlan, az egész világot egy szempillanat alatt megváltoztató és  túlzás nélkül mondható  megrendítő koronavírus-járvány olyan kihívások elé állította a magyar gazdaságot, a munkaadókat, a munkavállalókat, a családokat, amelyre a kormánynak azonnal fontos és hatékony intézkedéseket kellett meghoznia. Úgy gondolom  és ezt vitathatatlan tények támasztják alá , hogy a kormány megfelelően, határozottan és helyes intézkedésekkel, késedelem nélkül reagált az egyik pillanatról a másikra hegynyi feladatokat jelentő járvány elhárítására és a társadalom és a gazdaság védelmére.

Az előttünk fekvő 2021-es költségvetés is azt a célt szolgálja, hogy a nehéz helyzetbe került gazdálkodásunk és a gazdaság értékeit, eddigi eredményeit megőrizzük és a további fejlődés, illetve stabilitás alapjait megteremtsük.

A következő percekben Budapesten élő országgyűlési képviselőként többek között fővárosi beruházásokról, az „Egészséges Budapest” programról és  a teljesség igénye nélkül  egyes kulturális célú kezdeményezésekről szeretnék beszélni.

Mint ahogy önök előtt is ismert, az egészségvédelem és a kultúra nem pusztán a civilizáció fontos fokmérője, de egyben teremtő és nemzetmegtartó erő is. Minden költségvetés nem pusztán a gazdálkodás tervszámainak rendszere, hanem egy kormányzatnak, egy értékközösségnek a számok nyelvére lefordított és a költségvetési sorokban megjelenő filozófiája.

Kiszámíthatóság, biztonság, családközpontúság, értékteremtés, a munkaalapú társadalom építése, gazdasági stabilitás és fejlődés, áttekinthetőség, nemzeti megmaradás, az egészség védelme, a hátrányos helyzetűekről való gondoskodás, civilizált közösségi lét. A teljesség nélkül ezen fogalmakkal lehetne összefoglalni a költségvetés filozófiáját és alapját.

Felszólalásomban szeretném érinteni a nemzetpolitikai programok támogatásának ügyét is, amely különös fényben világlik föl, figyelemmel a szégyenteljes rablódiktátum, Trianon 100. évfordulójára.

Az elmúlt tíz évben a Fidesz-KDNP-kormányzat megsokszorozta a nemzetpolitikára fordított forrásokat, és a tervek szerint a 2021-es költségvetés-tervezetben is kiemelten fontosnak tartjuk ezt az ágazatot.

Végezetül egy olyan szektor támogatásáról is szeretnék néhány szót ejteni, amely a koronavírusnak betudhatóan egyik napról a másikra állt le, szinte teljes egészében. Ez nem más, mint az előadó-művészeti szektor.

És most néhány szóval az érdemi részről szeretnék hosszasabban beszélni. A Hermina út 45. szám alatt található Róheim-villa Róheim Sámuel fakereskedő és neje megrendelésére, Pollák Manó tervei alapján épült 1900-ban. A villa neobarokk stílusjegyeket hordoz. Az épület az 1960-as évek végétől a Mozgássérültek Állami Intézetének kezelésébe került, akik a hátsó homlokzathoz liftet építettek, valamint belső átalakításokat is véghez vittek.

A legtöbb embernek mégsem innen lehet ismerős a Róheim-villa. 102 évvel ezelőtt, 1918. október 31-én ebben az épületben gyilkolták meg Magyarország kiemelkedően bölcs és európai nagyságú, európai hírű miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt. Történelmünk egyik kiemelkedő államférfiúját nem tudta, vagy  ez talán már soha nem fog kiderülni, hiszen a szégyenletes és gyilkos Tanácsköztársaság rémuralma során a kommunista Korvin Ottó magához vette és feltételezhetően megsemmisítette a nyomozati jegyzőkönyveket  az antantbarát, Magyarország alászállását szinte hitvallásként vállaló és képviselő vörös Károlyi-kormány nem akarta megvédeni. A jól szervezett, bérgyilkosokkal végrehajtott kivégzésnek az akkori egész baloldal örült, a megtévesztettekkel együtt, triumfált, hiszen Tisza István volt az a személy, aki a baloldali puccsal szemben erőt képviselt.

Tisza István igazi világlátó és mély történelmi ismeretekkel rendelkező államférfiúként jól látta előre, hogy ahol a baloldal feltűnik, ott mindig anarchia, pusztulás, felfordulás, értéktelenség, gazdasági csőd és nemzetellenesség üti fel a fejét. És a történelem valóban igazolta Tisza István látnoki gondolatait, hiszen kivétel nélkül mindig így is történt a baloldal hatalomra kerülése esetén bárhol és bármikor a világon.

Tisza István halála után a nemzet sírját megásó baloldal hazugságokkal, évtizedes lejárató politikájával és történelmietlen ferdítéseivel sajnálatosan folyamatosan próbálta befeketíteni Tisza Istvánt, akiről, illetve az országvesztő, később a sztálini Szovjetunió hű támogatójáról, a vörös grófról, Marx Károly „Tőke” című könyvének lelkes olvasójáról, a züllött életmódjáról is ismert Károlyi Mihályról a jobboldalisággal nehezen vádolható Sigmund Freud az alábbiakat mondta: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthetőe, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat meggyilkolják, a legbutábbikat pedig megteszik miniszterelnöknek.” Igen, generációk nőttek fel úgy a baloldal oktatáspolitikája alatt, hogy Tisza Istvánról alig hallottak, vagy ha igen, akkor csak hazugsággal teli szólamokban. A nemzetellenes Károlyi Mihálynak viszont szobrot állítottak, és az szinte ünnepelt gyülekezőhelye volt a kommunistákkal az oktatásügyet soha nem látott mélységbe taszító SZDSZ-nek.

Ebben a parlamentben már elmondtam, elnézést, ha ismétlem saját magamat, de a baloldal két összetevőjének, az MSZP-nek és a DK-nak szellemi, politikai, humán és vagyoni  a jogi még nem bizonyosodott be  jogelődje, az MSZMP idején Sztanykovszky Tibort 1963-ban kiemelt nyugdíjban részesítette az akkori pártvezetés, arra tekintettel, hogy a Tisza István elleni akcióban részt vett.

(16.50)

ELNÖK: Érdeklődéssel figyelem a képviselő úr fejtegetéseit, de ez a költségvetés vitája. Szóval, kérem szépen, a házszabály alapján  tényleg történetileg abszolút érdekel, amit mond, de  tessék megmondani, hogy a 2021. évi költségvetéshez ez hogyan kapcsolódik. Talán térjen rá a költségvetésre! Kötelességem a házszabály alapján felhívni a figyelmét.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez egyébként része, hiszen ennek a villának a támogatása a költségvetési sorban található.

ELNÖK: Érdeklődéssel várom, ahogy eljut a képviselő úr ide, úgyhogy jusson el. (Derültség.)

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): A következő bekezdés ezzel fog foglalkozni, elnök úr. Látszik, hogy indulatokat kelt ez a bekezdés. A Róheim-villa rekonstrukcióját és hasznosítását a kormány szorgalmazta, és korábban egy kormányhatározatban is deklarálta. A benyújtott engedélyezési tervdokumentációval kapcsolatban a kiadott építési engedély május 25-én vált véglegessé.A 2021-es költségvetés-tervezetben  elnök úr, most figyeljen (Derültség.)  szereplő 4,2 milliárd forintos előirányzat lehetővé teszi, hogy a műemlék villa újra Budapest egyik ékköve legyen, és a rekonstrukciót követően méltó otthona legyen a Magyar Corvin-lánc Testületnek.

Szintén a budapesti beruházások köréhez tartozik az „Egészséges Budapest” program. 2010 előtt a baloldali kormányzás több mint 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. Az „Egészséges Budapest” programot 2017-ben indította el a polgári kormányzat. Ezzel elindult a főváros és a közép-magyarországi régió történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja, kizárólag magyar költségvetési forrásból. Az „Egészséges Budapest” program keretében 2026-ig több mint 700 milliárd forintból több centrumkórház jön létre, így a Dél-pesti Centrum, az Észak-pesti Centrum, az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórháza és Szakrendelője, és ezenkívül további 11 országos gyógyintézetben és 13 kórházban  köztük egyházi fenntartású intézményben  és 32 járóbeteg-szakrendelőben valósulnak meg fejlesztések, ezzel 4 millió lakos magasabb színvonalú egészségügyi ellátását biztosítva.

A koronavírus-járvány alatt is megtapasztalhattuk, hogy nincs is fontosabb annál, mint hogy az egészségügyi infrastruktúra megfelelő, biztos lábakon álljon. Ehhez elengedhetetlen az egészségügyben dolgozó szakemberek munkája, akiknek innen is szeretnék köszönetet mondani az elmúlt időszakban nyújtott szinte emberfeletti teljesítményükért. Hosszú lenne felsorolni, hogy az „Egészséges Budapest” program keretében az elmúlt három évben milyen fejlesztések valósultak meg, de hogy csak néhányat említsek: informatikai fejlesztések, orvostechnológiai eszközök beszerzése, számos kórház és szakrendelő fejlesztésének tervezése, többek között a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézeté.

A 2021-es költségvetés-tervezetben előirányzott csaknem 80 milliárd forint várhatóan az alábbi célokra került felhasználásra. Befejeződnek a járóbeteg-szakellátási fejlesztések a tervezett orvostechnológiai eszközök és informatikai műszerek beszerzésével az I., a XXII., a VIII. kerületben, Budakeszin, Biatorbágyon és Pilisvörösváron, továbbá folytatódnak és befejeződnek a tervek szerinti a fejlesztések a IV., a XIII., a XIV., a XVI. kerületben, Dunakeszin, Gyömrőn, Monoron, Szigetszentmiklóson, Vecsésen és Veresegyházán. Megkezdődnek a nagyobb léptékű építészeti beruházások az Észak-Közép-budai Centrumkórház Hegyvidéki Szakrendelője, a II., a XI., a XVII., a XXI. kerület szakrendelői felújításai vonatkozásában, valamint a ceglédi és a váci kórházban. Az „Egészséges Budapest” program fejlesztései eredményeként olyan kórházak és szakrendelők jönnek létre, illetve újulnak meg, amelyek a mindenkori ellátási feladataikon túl egy esetleg felmerülő újabb  természetesen nemkívánatos  járványhelyzetre is felkészültek lesznek, például azonnal izolálható osztályokkal, épületszárnyakkal. A fejlesztéseknek köszönhetően a közeljövőben XXI. századi színvonalú betegellátás valósul meg, tovább javul a betegek elégedettsége és az egészségügyi dolgozók munkakörülményei.

Pár nappal a trianoni rablódiktátum 100. évfordulója után nem lehet nem megemlékezni azokról a nemzetpolitikai intézkedésekről  erről volt már részben szó ma , amelyet a Fidesz-KDNP-kormányzat az elmúlt tíz évben vitt véghez. Csak hogy egypárat említsek, összesen 5 ezer külhoni magyar intézmény és szervezet fenntartható működéséhez és folyamatos tevékenységéhez járult hozzá. Az Országgyűlés elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé tette a külhoni magyarság egyszerűsített honosítását, melynek köszönhetően 1,1 millió külhoni magyar lett nemzettársunkból honfitársunk. 2010-ben indult el a Határtalanul!-program annak érdekében, hogy valamennyi közoktatásban lévő fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. A 2019-2020-as tanévben már százezer diák utazása lett támogatva, míg 2011-2018 között az utazó diákok száma 300 ezer fő volt. A 2021-es költségvetés-tervezetben a Határtalanul!-program támogatására előirányzott 5,2 milliárd forintnak köszönhetően remélhetőleg még több fiatal tud ellátogatni külhoni területekre. Ezenfelül további 17,5 milliárd forint jutna nemzetpolitikai célú támogatásokra. Ezen összeg által folytatódhat a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a „Szülőföldön magyarul” program, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-program is.

A koronavírus-járvány miatt kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek művészeti intézményeink. A korlátozások életbelépésével szinte mindennemű bevételtől elestek, és az itt dolgozó művészek és alkalmazottak egzisztenciája veszélybe került. Az élet és a színház kéz a kézben jár. Talán csak Budapest ostromakor történt utoljára, hogy elmaradni kényszerültek az előadások. Kötelességünk a járvány által okozott károkat minél előbb mérsékelni. A kormány kiemelten tekint a művészeti szektor szereplőire, éppen ezért a 2020. évi törvényi előirányzott összeget 17 milliárd 830 millió forintról 21 milliárd 139 millió forintra tervezi emelni 2021-ben. Ez több mint 3 milliárd forint többletet jelent.

Választókerületemben három kiemelt, kultúrstratégiailag kiemelten fontosnak minősíthető intézmény is működik. Az egyik a világhírű Magyar Állami Operaház. Az Andrássy úton található Operaházat jelenleg is felújítják. Az Erzsébetvárosban található Pesti Magyar Színház több mint száz éve egyfajta szimbólumnak tekinthető itt a kerületben. A legfontosabb feladatai a színpadi műfajok sokszínűségének változatos megjelenítése, így klasszikus és félklasszikus drámai művek, magyar és külföldi kortárs színdarabok bemutatása, gyermek- és ifjúsági produkciók bemutatása, a polgári színházeszmény megvalósítására törekedve műsorára tűzi és repertoárján tartja Európa és a világ korszerű, a polgári eszmeiséget tükröző színpadi műveit, repertoárján kiemelt szerepet biztosít a magyar polgári fejlődés legjobb színpadi alkotásainak. Terézvárosban található a Budapesti Operettszínház is, amelynek története több mint száz évre vezethető vissza. Az országban egyedülállóan dolgozza fel a hazai és nemzetközi operetteket, zenés darabokat. A költségvetés tervezetében előirányzott források, megállapítható, elősegítik ezen intézmények szakmai feladatainak, művészeti koncepciójának és zavartalan működésüknek a megvalósulását. Bízom benne, hogy hamarosan újra megtelnek a nézőterek, és zavartalanul tud virágozni az utánozhatatlan, mély értelemmel és művészi mondanivalóval teli, magas színvonalú magyar kultúra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő költségvetés elfogadásával, úgy gondolom, sikerül újraindítani a koronavírus-járvány után a gazdaságot, és a gazdálkodásunk, a munkalehetőségek és a munkaalapú társadalom működése ismét visszatér a korábban a polgári kormányzás alatt megszokott felíveléséhez és folyamatos növekedéséhez. Ehhez szükségesek az olyan beruházások, amelyek  ahogy az előbb elhangzott  az „Egészséges Budapest” programban is szerepelnek. Sokszor átélte már a magyar társadalom, hogy a baloldal hogyan torzítja vagy bénítja a magyarság megmaradását szolgáló intézmények, költségvetések megfogalmazását, védekezőképességünket, és hogyan ássa alá a pénzügyi és szervezeti hagyományainkat, értékteremtő eljárásainkat. Sokszor elhangzott ma is, a baloldal már bemutatta, mire képes: államcsőd, pusztulás, hazugság  klasszikus: reggel, éjjel, este , megsarcolás, leépítés, külföldi hamis, nem Magyarországot szem előtt tartó tanácsadók és intézmények korlátlan kiszolgálása, az egészségügy forrásainak a csökkentése, szétzilálása és kifosztása, szociális érzéketlenség.

(17.00)

Távolabbi és közelmúltunk történelmi tapasztalata és józan eszünk alapján akkor járunk el helyesen, ha a magyarság örök feladatát, a nemzeti megmaradást is szolgáló költségvetést támogatjuk.

Mindezek alapján tisztelettel és jó szívvel ajánlom minden képviselőtársamnak a költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  106 - 110  Következő    Ülésnap adatai