Felszólalás adatai

DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a személyes megjegyzését, de hadd tegyem hozzá, hogy sajnálom, hogy a kettőnk közötti együttműködés megalapozásának egy nehezebb útját tetszett választani, mert javaslom, hogy látogasson meg munka közben, és akkor érzékelhetné, hogy ami esetleg távolról vidámságnak tűnik, az közelről feszült figyelem.

Ami a kérdése érdemi részét illeti: soha nem csináltunk titkot abból, hogy a 2004. évi költségvetés önmérsékletet kíván valamennyi ágazattól, az egészségügytől is. Nem függetleníthető az egészségügyben sem semmi a gazdaság teljesítőképességétől és az elosztható javak mennyiségétől. Én magam is többször - és ezt nem tetszett idézni - nyilvánosan is hangsúlyoztam, hogy nem folytatható tovább az, hogy az egészségügyi intézmények változatlanul továbbvigyék az eddigi gyakorlatukat, azt, hogy egymás zsebében turkáljanak, hogy sportszerűtelen eszközökkel szerezzenek előnyt, el nem végzett vagy felesleges vizsgálatokat könyveljenek el. Igen, van szükség változásokra, olyanokra, amelyek nem a szolgáltatások színvonalát csökkentik, de ésszerűbb és hatékonyabb működést biztosítanak az intézményhálózatban.

Különben, képviselő asszony, nem szeretnék most különböző számháborúkba bocsátkozni, de a gyógyító-megelőző ellátások tekintetében a növekmény és az infláció különbözete 2003-ról 2004-re 1,3 százalék. De önnek abban igaza van, hogy minden finanszírozási rendszernek - és ezt jól kell tudnia, hiszen végzett ilyen munkát -, a teljesítményen alapulónak is megvannak a maga kedvező és kedvezőtlen hatást kiváltó előnyei és hátrányai. Előnye, hogy valamilyen teljesítményt mérünk, hátránya az, hogy a szolgáltatók mindig igyekeznek a bevételüket növelni az elvégzett beavatkozások számának növelésével. Nos az, ami miatt a kórházak nem boldogok, hogy tíz év után először most volt arra bátorságunk, hogy teljesítménynövekedést korlátozó eszközöket vezessünk be. Ezt egyébként mint elkerülhetetlen lépést az intézmények is tudomásul vették, mert azt is tudniuk kell, hogy nem lehet évről évre kilukasztani a kasszákat, és túllépni az előirányzatot.

Szeretném azért önnek, képviselő asszony, elmondani, hogy ezzel együtt bevezettünk egy olyan új, teljesítménydíj-rendszert, amibe most már egységesen beépítjük a 2002-ben bekövetkezett bérnövelés fedezetét. Megtörténik az, hogy az indokolatlan különbségeket a teljesítménydíjazásban csökkentjük. Május 1-jétől az önként vállalt ügyeleti és készenléti munka emelt díjtételének a beléptetésére is sor kerül. Az egyetemi klinikák és más szolgáltatók a speciális eljárások után pótlékot kapnak, és megnyitunk egy intervenciós előirányzatot is, amely a kritikus helyzetek kezelésére szolgálhat.

Tehát most a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudok önnek és a kórházvezetőknek hosszú választ adni, hogy mit javaslok, egyébként megtettem ezt számos értekezleten. De azt tanácsolom, hogy felelősen mérlegeljék a térségi együttműködésben, a szerkezetátalakításban rejlő lehetőségeket. Itt az ideje például annak, hogy a fővárosban a szolgáltatói profil egyeztetésében, a párhuzamosságok megszüntetésében érdemi lépések történjenek. Egyébként ezt a szabad demokrata főpolgármester úr épp a múlt héten kezdeményezte.

Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)