Felszólalás adatai

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök urat azért nem szólítottam meg külön, mert szemlátomást a Ház részének érzi magát, ezért mondta itt és nem máshol évértékelő beszédét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy esélyünk; nem biztos, hogy el kellene játszani. Van egy esélye az országnak is az uniós csatlakozással, erről már sokat beszéltünk, de van egy esélyük a parlamenti pártoknak is egy emelkedettebb politikára; esély nemcsak a saját becsületünk, de a rendszerváltás becsületének helyreállítására is. Lehet persze ehelyett meg nem hallani kimondott szavakat, lehet persze ehelyett a kinyújtott kézbe beleköpni. (Németh Zsolt, Fidesz, dr. Szili Katalin felé: Beleköpni?) De, finoman szólva, ez kevéssé polgári és kevéssé a nemzeti érdeket szolgáló magatartás.

Miniszterelnök úr azt mondta, a Magyar Köztársaság most lesz nagykorú. Nos, ha valaki nagykorú, akkor ideje levetkőznie gyermekbetegségeit. A köztársaság legveszélyesebb gyermekbetegsége az, hogy az emberek egy része csalódott a rendszerváltásban. A rendszerváltás valódi befejezése akkor történhet meg, ha ezekre a kérdőjelekre közös választ tudunk adni.

Az elégedetlenség, a kérdőjelek két elemből állnak. Az első kérdés így hangzik: a rendszerváltás fő vívmánya, a verseny vajon végképp eltünteti-e a szolidaritást és a biztonságot? Van-e szolidaritásdeficit? Van-e biztonságdeficit?

(14.20)

A másik kérdőjel a rendszerváltás eddigi útjával szemben így hangzik: a többpárti demokrácia, a pluralizmus kétségtelen értéke vajon eltünteti-e a nemzeti összefogás esélyét? Van-e összefogás-deficit?

Miniszterelnök úr a beszédében tett javaslatokat mindkét deficit csökkentésére. Elmondta azt, hogy a biztonságdeficit és a szolidaritásdeficit csökkentése érdekében a kormány kész megerősíteni a gazdaságot, helyreállítani az egyensúlyt és folytatni a szolidaritás érdekében tett lépéseket. Az eddigi lépéseknek igen nagy ára volt, tudjuk. De volt nagy értéke is, és erre nem a kormány, hanem az ország lehet büszke. Mert a családok összezsugorodásáról, összetöpörödéséről ilyen adatok mellett csak az beszélhet, aki nagyon felülről néz le rájuk, és ezért látja kicsinek őket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Kérdezem: mi zsugorodott össze, ha két év alatt 25 százalékos volt a reálbér-emelkedés? És főleg: mihez képest zsugorodott, ha az Orbán-Torgyán-kormány hasonló időszakában, a második évben 5 százalékos gazdasági növekedés idején csak 2,5 százalékos volt a reálbér-növekedés? És kérdezem újra: mi zsugorodott össze, ha az ipari termelés az utolsó negyedévben 10 százalékkal nőtt, és mihez képest zsugorodott össze, ha az Orbán-Torgyán-kormány utolsó félévében ez az adat 0,7 százalék volt, azelőtt meg egyenesen mínuszban volt? (Dr. Áder János: Dehogyis! Dehogy!) És megint kérdezem: mi zsugorodott össze, amikor nőtt a foglalkoztatás? A munkanélküliség, az tényleg összezsugorodott, de ez talán nem hiba. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.) És mihez képest zsugorodott össze, ha a foglalkoztatás viszont az Orbán-Torgyán-kormány utolsó félévében csökkent?

Értem én persze ezt a töpör- és zsugoráradatot. Emlékeztet arra a mondásra, hogy akinek csak kalapácsa van, az mindent szögnek néz. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Aki csak szidni akarja a kormányt, az oda is kalapáccsal vág, ahol nem szög van, hanem éppen nőne ki valami a földből. De kérem szépen, sikeres kalapácsos kertészt én még nem láttam. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Miniszterelnök úr tett javaslatokat a rendszerváltás másik nagy kérdése, az összefogás-deficit csökkentésére is. Ezekre a kérdésekre valóban nehéz felelni - de meg nem hallani őket nagyon önleleplező. Mert igen, tudom, nehéz egyensúlyt találni a hasznos politikai verseny és a kivételes pillanatok összefogása között. A rendszerváltás maga a politikai versenyről szól, ez helyes, ebben nincs is deficitünk. De korábban még voltak kivételes pillanatok, amikor a verseny teret tudott adni az összefogásnak, például az MDF és az SZDSZ között, amikor meg tudtak állapodni a köztársasági elnök személyében és a kétharmados törvények körében is. Miniszterelnök úr javaslata most szól a versenyről, és szól az összefogásról is. Kinyitná a versenyt a köztársaságielnök-választásban, és ezzel a kormányoldal egy pluszkockázatot vállalna fel. De első, egyetlen, kivételes pillanatra összefogás lehetőségét kínálná ama bizonyos közös lista ügyében. Érdekesnek találtam, hogy erre nincs ellenzéki oldalról válasz, csak közbenevetgélések vannak. Tudom persze, hogy ott a pártelnök véleményének kikérése nélkül nem lehet reagálni - de hiszen éppen a pártelnök szokott beszélni, számomra rokonszenves módon, a Fidesz oldaláról a szeretet és összefogás erejéről! Kérdem én, akkor ez mi az ördögöt jelent?! Azt már tudom, láttam, hogy mit nem jelent. Nem jelenti azt, hogy figyelmeztetni kell azokat, akik a másik oldalt ázalagnak, mocskos gyilkosnak, lámpavasra valónak nevezik. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) De most nem azt vártam, hogy marcipánszívet kapjak Bálint-napra képviselő úrtól. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) De azt azért vártam, hogy ne lepleződjön le azonnal az összefogás összes szólama, ne derüljön ki, hogy összefogás helyett önök talán inkább összefogdosni szeretnék politikai ellenfeleiket, ha hatalomra jutnának. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban. - Zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiból: Keller László!) Látom, sokat akarnak, igen - nem várom a névsort. (Derültség a kormánypártok soraiból, zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselőtársaim!

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): És azt is reméltem… (Közbekiáltás és nagy derültség a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy őrizzék meg nyugalmukat. Folytassa, frakcióvezető asszony!

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Több képviselőtársam itt azt reklamálja a túloldalról, hogy miért nem inkább Micimackóból idézek. Sajnos, az idevágó idézetet nem mondhatom, mert sértené képviselőtársaimat. (Zaj.) Ott ugyanis Kanga azt mondta a kis kengurunak, amikor belebeszélt olyanba, amit nem értett, hogy “Ne szólj bele, Zsebibaba!ö De én ilyet nem mondhatok parlamenti képviselőknek. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban. - Zaj az ellenzék soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiban: Ezt lehet? - Az elnök csenget.) Azt viszont remélem, hogy a szeretet ereje nemcsak nyelvbotlásként merült fel önöknél az erő szeretete helyett. Van módjuk, hogy ezt bebizonyítsák. Úgy látszik, most nem reagáltak a tárgyalást kérő javaslatra. Egy szert már produkált a magyar közélet valaki magatartása megváltoztatására: ez a bűvös cukorka. Talán ideje volna a gyújtogatós cukorka helyett néhány békecukorkát is bevenni. (Dr. Fónagy János: Előre! - Zaj a Fidesz soraiban.) Ja, hogy önöknél csak az előbbiből van raktáron, azt sajnálom. De cukorkával vagy cukorka nélkül…

ELNÖK: Frakcióvezető asszony…

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): …mi készek vagyunk önökkel a tárgyalásokra miniszterelnök úr javaslatairól.

Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)