Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az előterjesztett törvényjavaslat 120 oldal, és még 25 oldal melléklet, és még mellé vannak csatolva egyéb tanulmányok és korábbi anyagok, mintegy 400 oldal áttanulmányozása ilyen hirtelen és gyorsan azért nem megy. Amit tudunk róla, az is elegendő egyébként. Az egyik, amit szeretnék megemlíteni, az államtitkár úr fölvezetésében pozitívan indokolta a három megszűnő törvénynek az egy törvényben való szabályozását. Csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném megemlíteni, hogy az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi, a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi, és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvény, amelyet már egyébként az Orbán-kormány idején, 2000-ben fogadtunk el, én is itt ültem. Akkor a Balaton környékéről érkezett parlamenti képviselőkkel külön bizottság tárgyalta ezt, itt volt hetven-, nem tudom, hány polgármester, többszörös hullámban egyeztettünk, és sikerként mentek haza a fideszes országgyűlési képviselők Bóka István vezényletével, hogy megszületett ez a törvény, és most látom, hogy e három törvénynek egy törvényben való szabályozásával mindez az egész annullálva van. Azt gondolom, hogy nem lehet elhinni, főleg nem lehet elfogadni azt, hogy ez a három törvény egy keretjellegű negyedik törvényben összehozható, és ez azonos értékű. Mindenesetre a kiegészítésként elhangzottakra ezt szeretnénk reagálni.

Volt egy másik megjegyzése az államtitkár úrnak, és egyébként köszönöm, hogy ezt felhozta, az pedig az, hogy egy sorozatnak a következő állomásán vagyunk túl. Erről a sorozatról szeretnék pár szót szólni korábbi gyakorló polgármesterként is. Az egyik a 2015. évi egyszerűsített bejelentés alapján történő építési engedélyezési eljárás, amikor 300 négyzetméterig lényegében építési engedély nélkül lehetett építkezni. Ezt mint gyakorló polgármester megtapasztaltam, hogy ez a könnyítés mennyivel volt egyébként nehezítés. Ez egyáltalán nem volt könnyítés, ez egy komoly nehezítés volt, és hatalmas, azt kell mondjam, korrupciót vont maga után ahhoz, hogy mindez a megépítés létrejöhessen, nem is beszélve arról, hogy a lakhatási engedélyezésnél derültek ki az egyeztetési kötelezettségek ellenére olyan dolgok, amik miatt Rákospalota vagy Pestújhely ma is szenved.

A másik, a 2016-ban a településkép-védelemről szóló törvényből adódó feladataink, amik az önkormányzatoknál megjelentek. Ebből a településarculati könyv, amit megcsináltunk. Itt mindenki jól járt ezekből a törvényekből, akik erre ráálltak, és iparszerűen végrehajtatták velünk. Tervezőt kellett fogadni  mi nem kaphattunk az állami támogatásból, saját erőből kellett megcsinálni. Aki ilyen településkép-védelmi törvényt látott  (Kezével mutatja:) ilyen vastag , egy akkora kerületben, ahol én is dolgoztam. A településkép-védelmi könyvet azóta senki nem lapozta fel, de megcsináltuk. Tele fotóval, leírásokkal, eszméletlen munkával, nem tudom, mennyi dologgal, és 40 millió körüli nem tervezett, azonnal elfogadásra kerülő ad hoc dolog volt, miközben az elővezetésben az jött, hogy egyszerűsítésről van szó.

Ennél rosszabb volt a településkép-védelmi helyi rendelet megalkotása, arra néhány napot kaptunk, mert ez volt az, amikor döngették Budapesten a gömb alakú reklámtáblákat, és erre gyorsan kellett egy rendeletet alkotnunk, és elvileg fölmérni és bírságolni, beárazni, hogy mennyit kell fizetni ezekért a táblákért. Tehát politikai eszközként használtak fel bennünket mint önkormányzat, és azt gondolom, hogy beültettük ebbe a településrendezési tervbe, és az önkormányzatoknak pedig végre kellett hajtani. Nem is mondom, hogy ez is pénzbe került. Ennek semmilyen ellentételezése nem volt, és soha nem lesz egy fillér bevételünk se belőle, de el van készítve.

Azt kell mondjam, hogy talán egyetlen dolog, amiből fogunk hasznosítani itt a felsoroltak közül, ami az egyszerűsítéshez való elvezetést illetően a mai napon az államtitkár úr logikus levezetésében megjelent, ez a versenyképesség a digitális térkép vonatkozásában. Azt gondolom, hogy ez valóban a jövő, erre van nagyon nagy szükség, ehhez persze az is kell, hogy a földhivatal egy nyelven beszéljen az önkormányzatokkal, valószínűleg az ágazati nyilvántartással. Tehát itt nyilvántartási problémák vannak, a digitális bevezetésnek a pontos adatszolgáltatás az alapja. De erre is szintén egy bizniszágazat ráállt, és mindenki, aki ezt a digitálist csinálja, annak biztos megrendelése van, mert az önkormányzat önmagában képtelen megcsinálni, tehát gyakorlatilag egy piacot jelent.

Én is eljutok majd egyébként, ahova szeretnék, de szeretném ezt megemlíteni, hogy a földhivatali és az önkormányzati, amely nagyon nagy terület, hiszen az igazi partnerek az önkormányzatok, a gazdálkodó cégek, a vagyoni összhangja és az ágazati összhangja még jelentősen hátráltatja ezt a munkát. Nyilván egy kisebb falunál, pár száz lakosnál a digitális ügyletnek pedig az a problémája, hogy miből fogja kifizetni az önkormányzat, mert ez nem kis költséget jelent.

(18.00)

Szeretnék szólni egy szakmai részről. Tulajdonképpen a nemzeti fejlesztési tervnek van egy szakmai programja, ez 2030-ig el van fogadva. Most ez az úgynevezett kerettörvény, amit ma itt tárgyalunk, nem nagyon tesz említést arról, hogy milyen viszonyban van a nemzeti fejlesztés 2030-ig szóló szakmai programja és ez a területrendezési, noha valahol ezeknek össze kellene futniuk.

Csak említést szeretnék tenni arról, hogy a nemzeti vidékfejlesztési stratégiába beleértem az agglomerációt, az vidékfejlesztés is egyben, Budapest és térsége agglomerációja, de a Balaton is, úgy gondolom, benne van ebben a nemzeti vidékfejlesztési stratégiában, és ez is egy határidőhöz van kötve. Ugyanilyen az energiastratégia, a Semmelweis-terv, a Wekerle-terv, már nem is mondom, hogy milyen tervek vannak itt, ezekről nem történik említés, hogy ezekkel az elfogadott dolgokkal mi lesz, annullálva lesznek, megszűnnek vagy újak jönnek helyettük; majd államtitkár úr, gondolom, ki fog térni erre. De ugyanez a probléma a nemzeti környezetvédelmi program viszonya ehhez a keretjellegű törvényhez, vagy a fenntartható fejlődési stratégia ugyanehhez viszonyítva, és én megemlíteném még talán a nemzeti közlekedési stratégiát, mert ez elég jelentősen összefügg, azt gondolom, az előttünk lévő előterjesztéssel.

Végezetül szeretném azt megemlíteni, elhangzott itt az egyik képviselőtársunk hozzászólásában, hogy a Balaton, a Balaton-part mindenkié. Jó volna, ha így lenne, hogy a Balaton-part mindenkié, de az a félelmem nekem is megvan, amit itt előttem mások megemlítettek, hogy a Balaton-part nagyon szűk, leszűkül ez a „mindenki”, és nagyon kevés ember fogja élvezni ennek a Balatonnak a jövőjét. Úgy gondolom, hogy erre ez az öt méter, ami megjelent, már egy előjel.

A másik, ami nagyon fontos, hogy ezek a kempingek, strandok és sok mindenre vonatkozó ügyletek, ebben valami tisztánlátást kellene megemlíteni. Sok évtizeden át a Balaton mellett üdültünk, külföldön se nyaraltunk évekig, míg kicsik voltak a gyerekeink, és most csak veszem a példát, Alsóörs, ahol mi nyaraltunk, annak semmije nem látszik. Hatalmas tábla hirdeti, hogy európai uniós forrásból őrszolgálattal körülvett balatoni hajópark épült meg annak az üdülőnek a helyén, ami valamikor az én vállalatomnak volt az üdülője és Balaton-parti telke, de a mellette lévő, szintén egy fővárosi vállalatnak a telkén is ugyanilyen hajókikötő van.

Meséltem ott az őrnek, hogy én 18 vagy 19 évig itt nyaraltam, hadd sétáljak végig a sok luxushajó között, és azt mondta, hogy nem lehet, mert ehhez kártya kell, azzal tudnék végigmenni. Elhoztam a gyerekeimet és a nagyobb unokákat, megmutatni nekik, de csak úgy messziről néztük meg a Balatont, már nem férhetek a vízhez, és attól tartok, „a Balaton mindenkié” így fog kinézni, hogy nem fogunk odaférni hozzá.

Végezetül szeretném megemlíteni, hogy az a törvény, amely jön majd a holnapi napon, amely a bányászatról szóló törvény, és itt képviselőtársunk említette, az 15 paragrafusban foglalkozik a bányanyitással, a bányajoggal, bányával, és ugyanaz a minisztérium az előterjesztő, és én úgy veszem észre, azt gondolom, hogy szoros összefüggésben van azzal a hiánnyal, amit ez nem mutat be, de már egy szaktörvényben a bányanyitással, illetve a bányatelekkel foglalkozik, hogyan kell bányatelket kialakítani, az is abban a törvényben benne van, és már korábban itt ténylegesen tárgyaltuk, és ami a félelmet jelenti, hogy szinte egyetlen cég kezébe kerül turisztikailag a Balaton.

Összességében azt gondolom, hogy az elénk rakott gigaméretű, nagy kerettörvény elfogadását laikusként se, gyakorlóként pedig egyáltalán nem tudom támogatni. Köszönöm szépen.