Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában is kifejtettük azt az álláspontunkat, hogy nem tudunk egyetérteni ezzel a törvényjavaslattal, már csak azért sem, mert többször kifejtettük, hogy ne Brüsszelből irányítsák már a magyar jogalkotást. Éppen a Fidesz-KDNP-kormányzat az, aki óriásplakát-erdőkkel hirdeti azt, hogy állítsuk meg Brüsszelt, csak amikor Brüsszel valamit üzen, hogy valamit meg kell tenni, akkor ők azt megteszik kommunikációban, igen, állítsuk meg, tettekben pedig ne állítsuk meg.

Mi is ennek a vitának az alapvető kirobbantó oka? Az, hogy Nyíregyházán volt egy iskola, vagy ez is az egyik fő oka volt, az úgynevezett Huszár-telepi vagy régen Guszev-telepinek hívták ezt az iskolát ‑ ez a Huszár-telep arról nevezetes Nyíregyházán, hogy gyakorlatilag kizárólag csak cigány származású lakosság él ott ‑, és annak következtében, hogy csak cigány származásúak élnek ott, az ottani iskolába is nyilván csak cigány gyermekek kerültek. Az úgynevezett jogvédő vagy áljogvédő szervezeteknek ez nagyon nem tetszett, kijelentették, hogy bizony ez egy szegregált oktatás, ezért ezt az intézményt bezárták, a gyerekeket pedig a belvárosi iskolába iskolabuszokkal behordták.

(20.30)

Kik tiltakoztak ez ellen a legjobban? A legjobban a helyi cigány lakosság tiltakozott, hiszen azok a gyerekek, akik 100-200-400 métert mentek gyalog az iskolába, ahol megkapták azt az oktatást, amit ők elvártak, és amit megszoktak és amit szerettek, azt egyik napról a másikra megszüntették, és iskolabuszokkal 5-8 kilométer távolságra hordták be ezeket a gyerekeket. Ezek a gyerekek teljesen idegen közegbe kerültek be, teljesen más oktatási szint volt ott, hiszen ott megszoktak egyfajta szintet, nyilván azokban az iskolákban éppen más szinten jártak a gyerekek, nem tudtak megfelelően beilleszkedni; őket viselte meg a legjobban, ők maradtak le a legjobban. És ne mások mondják már meg, ne Brüsszelből, és ne jogvédő szervezetek irányítsák, hogy ki melyik iskolába akar járni! Kapóra jött a görögkatolikus egyháznak az a lehetőség, hogy ezt az iskolát átvette és újraindította. A gyerekeket visszavették ebbe az iskolába, a gyerekeknek és a szülőknek a legnagyobb örömére, és ez a törvényjavaslat gyakorlatilag ezt a lehetőséget akarja megszüntetni, ahol, én azt gondolom, hogy mindenki akarata egymásra talált ‑ kivéve az úgynevezett, magukat jogvédő szervezeteknek mondó szervezeteket, akik mindenkire figyelnek éppen, csak azoknak az érdekeire nem, akiket ők képviselni akarnak. Adott esetben itt tehát rossz irányba fordult a politika.

Én nagyon sajnálom, hogy a magukat jogvédő szervezetnek mondó szervezetek követelésére, illetőleg Brüsszelnek a követelésére a kormányzat elfogadja ezt a törvényjavaslatot, ez sok szempontból megoldhatatlan, nem beszélve arról, hogy az általános vitában az MSZP soraiból éppen Teleki képviselő úr mondta el, hogy megoldhatatlan bizonyos helyzetekben, amikor egy-egy településnek már kizárólagosan csak cigány lakossága van, akkor nyilván ez ettől még nem lesz szegregált oktatás, de való igaz, hogy nem tudnak eljárni, nem tudják sokan elhordani a távoli iskolákba a gyermekeiket, ezért nyilván meg fog valósulni az az oktatás, hogy csak cigány gyerekek járnak ebbe az iskolába; bár éppen Lázár János miniszter úr volt az, aki arról beszélt, amikor Brüsszel először felvetette ezt a problémát, hogy egyáltalán Brüsszelben honnan tudják, hogy kik a cigányok, tehát ő tette fel ezt a kérdést.

Nagyon érdekes lesz tehát ennek a törvénynek a végrehajtása. Én azt gondolom, hogy nem kellene ilyen módon szolgálni Brüsszelt, és a brüsszeli elvárásoknak megfelelni, és szerintem nem kell, nem támogatandó ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)