Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség félévente módosítani egy jogszabályt. Nos, egy közszolgáltatásra épülő gazdasági ágazat 35 éves időtávra történő átalakítása fokozatos és szakaszonként egymásra épülő fölkészülést igényel. Amennyiben az átállás időszakában korábban nem látott, új szempontok merülnek fel, továbbá változik a külső közösségi szintű szabályozási környezet, akkor a szükséges korrekciókat el kell végezni, továbbá az ország nemzetközi kötelezettségeit is figyelembe kell venni. A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1848. számú törvényjavaslat a fenti elvárásokkal összhangban született meg.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás központi eleme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása, melynek keretében a gyártót terheli a felelősség a termék és a technológia, a termék előállításához alkalmazott technológia jellemzőinek megválasztása során, amelynél elsődleges szempont a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményeinek történő megfelelés, ideértve a felhasznált alapanyagok kiválasztásáért, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképességének, élettartamának, újrahasznosíthatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve magából a termékből képződő hulladék ártalmatlanításának és hasznosításának megtervezéséért.

(16.40)

Olyan megfogalmazások ezek, amelyek 50 esztendővel ezelőtt teljesen normálisak és kézenfekvőek voltak. Latorcai képviselőtársam, alelnök úr is a saját környezetében gyerekkorában azt tapasztalhatta, hogy olyan gyártóktól, olyan termék-előállítóktól vásároltunk és olyan termékeket, amelyekre szükségünk volt, és meg voltunk győződve arról, hogy az a termék-előállító a legnagyobb odafigyeléssel, a legjobb alapanyag felhasználásával, a legtakarékosabban, az újrahasználat és újrahasznosítás feltételeit is magában hordozó portékával lásson el bennünket. Gyakorlatilag most ugyanerről beszélünk 50 év elteltével. Abba az irányba kellene vinni magának a gyártási technológiának, magatartásnak, hozzáállásnak, morálnak az alakulását, amely magában foglalja a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatását is.

Ezen alapelv szerint ugyancsak a termék előállítója viseli a felelősséget a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért is, amelyek az ezen tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják, mert mindenki, akár gyártó, akár vásárló, alapvetően a zsebén keresztül kezd el felelősségteljesebben gondolkodni.

Mindezen előírások ugyan elsődleges felelősként a gyártót nevezik meg, de a fogyasztó sem mentesül a környezetéért viselt felelősség alól. De még egyszer, a pénzügyi felelősség jelentős hányada alapvetően a gyártóra terhelődik. A termékdíjtétel az új rendszerben úgy kerül megállapításra, hogy a jelenlegi egységnyi termékdíjtételből levonásra kerül az adott termékre megállapított egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díj, így a gyártónak a különbözetet kell csak megfizetnie termékdíjként, tehát itt többletköltség-növekedésre nem kell számítani, ugyanakkor átláthatóbbá válik magának a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében előállított vagy megképződött pénzügyi alapnak a sorsa, amely a koncesszor irányába indul majd el a továbbiakban. A kiterjesztett gyártói felelősségrendszer keretében a termékek előállítói érdekeltté válnak így a takarékos anyag- és erőforrás-használatban.

A környezetvédelmi termékdíj kizárólag keresletbefolyásoló funkcióját tartja meg, de gyakorlatilag gazdasági szabályozó eszközként a fogyasztói szokások alakítására irányul, ha tudatosabban vásárol a vásárló, akkor látja a termékdíj mértékét, s ez alapján tudja befolyásolni, alakítani a saját döntését is, hogy az adott portékát megvásárolja vagy sem, valóban valós igényeket akare kielégíteni vagy nem. Ez a fogyasztó döntési kompetenciájába fog tartozni, ugyanakkor zsebre menően, tehát érezni fogja ennek a pénzügyi hatását is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá erősíteni kívánja az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság ellenőrzési jogosítványait, és az intézkedéseinek a hatékonyságát is. Ennek következtében lehetőség nyílik arra is, hogy egy adott ingatlanon képződött, jogellenesen gyűjtött hulladék felszámolásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási hatóság jelzálogjog-bejegyzésre irányuló kérelmet nyújthasson be az ingatlanügyi hatósághoz.

Összességében az előttünk fekvő törvényjavaslat megerősíti a koncessziós rendszer alapkövetelményeinek teljesíthetőségét, a lakossági rezsicsökkentés fenntarthatóságát, továbbá az európai uniós kötelezettségek és célértékek teljesíthetőségét, így mindezek figyelembevételével a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)