Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.04:59:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2019.03.05.), 104. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:12


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némiképp örömteli a mai világban, amikor egy technikai jellegű javaslat fekszik előttünk, és a politikai, mondjuk, hétfői napokon megszokott minősítgetések nagy részét el lehet kerülni, valódi témákról lehet adott esetben valódi vitákat folytatni. Helyesen hangzott el, hogy itt tulajdonképpen a kihirdetésről folyik egy általános vita, tehát nem egy megegyezés megkötése előtt vagyunk, nem annak feltételrendszeréről kell tárgyalnunk, hanem már egy létrejött dologról, ami azért jórészt technikai jellegű megállapodás, amelyet befektetővédelmi szempontból én maximálisan támogatni tudok. A korábbi napirendre visszautalva, mert nem volt lehetőségünk erre reagálni, a Beruházási Bank kapcsán is el szeretném mondani: önmagában nem azzal van gondom közgazdászként, hogy valaki a hitelbevonás portfólióját diverzifikálni kívánja, vagy több irányból kíván hitelekhez jutni, adott esetben olyan beruházási formákhoz, amikhez nem ér el máshonnan pénz. Ezzel semmiféle probléma nincsen. A különféle kedvezménytömeg, amit egyoldalúan biztosít Magyarország az említett esetben, már sokkal inkább irritáló lehet egyébként a szakírók számára is, tehát nem véletlen, hogy ebből egy közéleti vita kerekedett. A szakmai vita egy egészen más szcéna, és nyilvánvaló módon ott le is kell folytatnunk azt, hogyha lesz erre tér.

Jelen esetben egyetlen vitás pontot látok, amiről itt inkább egy diskurzust lehet folytatni, de más napirend tárgya lenne ezen változtatni. A nemzetközi választottbíráskodás gyakorlata az, amivel szemben én alapvetően szkeptikus vagyok, és ez a szkepszis már évtizedes távlatra néz vissza, hiszen jellemző módon, amikor a globalizáció vadhajtásaival szemben igyekeztük Magyarországot megvédeni, az egyik első pont az volt, hogy különböző multicégek választott bírósághoz fordulási gyakorlatával szemben valamilyen mechanizmusokat építsünk ki. Hiszen akár az Erdélyben történő aranyberuházás kapcsán, akár más nagy nemzetközi tervezetek kapcsán az a probléma merült fel, hogy a multicéget egy visszaélés utáni elszámoltatás során nem lehetett állami bíróság elé vinni, citálni, hanem egy nagyon jól szofisztikált mechanizmus révén igyekeztek elérni azt, hogy a lehető legtöbb esetben választottbíráskodás tekintetében egy külön, saját, védett burokban történjen meg az esetleges elszámoltatás. Ebből inkább egy ilyen jóbaráti diskurzus lett a végén.

És itt is azt látjuk, ugye, szerepel ezen egyezmény ratifikálása előtt az előttünk fekvő papiroson, hogy amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül rendezni, a beruházó a beruházást fogadó állam bíróságához vagy ad hoc választott bírósághoz fordul. Lehet ennek a feltételrendszeréről tárgyalni, lehetett volna, ha most nem a ratifikálásról vitatkoznánk, hanem egy egyezmény megkötéséről, de hosszú távon szeretném a kormány figyelmébe ajánlani azt, hogy szerintem a követendőbb cél a nemzetközi jog érvényesülése tekintetében inkább az lenne, hogy állami bíróságok előtt lehessen kikényszeríteni az igazságot. Alapvetően szkeptikus vagyok ezen választottbírósági vagy ad hoc bírósági formákkal kapcsolatban. Nem igazán látom azt a nemzetközi szakirodalmi kötetrengeteget, ami ennek sikerét igazolta volna, nem látom azokat az eseteket, amelyek révén nemzetállamok önérdek-érvényesítése hatékonyabb lehetett volna egy ilyen formán keresztül, mint állami bíróságok előtt.

Hadd tegyem hozzá a korrektség jegyében, hogy az állami bíróságok előtt történő nemzetállami érdekérvényesítés is legalábbis csorba az utóbbi évtizedekben. Lehet, hogy egy egészen újfajta mechanizmust kell kitalálni annak érdekében, hogy sikereket tudjunk felmutatni, de a magyar gazdaság kitettségének ismeretében és földrajzi elhelyezkedésünk ismeretében, miszerint a saját magunk elszakított részei alkotják a saját szomszédainkat, ezen kitettség ismeretében különösen fontos számunkra, hogy hatékony érdekvédelmi mechanizmusokat építsünk ki. Szerintem ez az egyelőre csak vagylagosan ebben a megállapodásban lévő választottbírósági forma nem az, de abszolút nyitott vagyok azt illetően, hogy érdemi és szakmai vitát folytassunk le arról, hogy ez az érdekérvényesítés és önvédelem milyen formában tudna hatékonyabban megvalósulni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai