Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy rendkívül fontos javaslatról és rendkívül fontos problémakörről kell itt beszélnünk, a mai nap utolsó napirendi pontjaként. Itt e kései órán köszöntöm a jelen lévő két kormánypárti képviselőt, és bízom benne, hogy ehhez a napirendi ponthoz is lesz kormánypárti felszólalás, mert rendkívül tanulságos lenne. Előrebocsátom, hogy itt nem pártpolitikát és nem ellenzéki kritikákat fogok megfogalmazni, hanem a vízügyi szakmának a jajkiáltását szeretném tolmácsolni ezúton is. Ki kell mondanunk azt, hogy a teljes vízügyi ágazat gyakorlatilag az összeomlás szélére került, válságban van az ágazat, és tulajdonképpen az összeomlás szélére került a legfontosabb közszolgáltatás Magyarországon, és azt el kell ismerni, hogy ez egy kormányzati ciklusokon átívelő probléma. Ugyanakkor azt mindenképpen ki kell jelenteni, hogy a 2010 óta regnáló Fidesz-kormánynak voltak olyan intézkedései, amik súlyosbították az ágazat helyzetét. Sőt, ki kell emelni az ágazati különadót, tehát a közműadónak a problémáját, hogy ennek az ágazatból történő kivezetéséről szól a törvényjavaslatuk.

Azt tudni kell, és gondolom, képviselőtársaim ismerik alapvetően a problémákat, a vízügyi szakma felkérésére különböző szakmai szervezetek szinte évente tesznek közzé jelentést, amikről részletesen beszámolnak, és részletesen alátámasztják számításokkal, hogy miért is van veszélyben a vízügyi szakma.

Néhány adatot szeretnék ismertetni önökkel. 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya. A szakemberek 25 százalékra teszik a hálózati veszteséget, tehát az ivóvíznek körülbelül 25 százaléka elfolyik a rossz minőségű csőhálózaton. 2012 óta a meghibásodások száma a duplájára növekedett, és a közműszolgáltató cégeknél más jellegű problémák is vannak. Ugye, a bevezetett különböző rezsicsökkentés a közműadó nyomán, gyakorlatilag gazdaságtalanná vált minden köztulajdonban lévő szolgáltató cég, csak néhány kivétel van, és ennek megfelelően óriási szakemberhiány, óriási munkaerőhiány sújtja az ágazatot.

Az egyik legfontosabb probléma nyilván a források hiánya miatt, hogy nem áll rendelkezésre a különböző közműrendszerek karbantartásához és pótlásához szükséges forrás. Tudjuk azt, hogy a szolgáltatásért felelősöknek, az önkormányzatoknak kellene jellemzően 15 éves távlatban egy 15 évre vonatkozó gördülő fejlesztési tervet elkészíteni és leadni, illetve az önkormányzati testületek által elfogadtatni. Ez a terv nagyjából arról szól, hogy meg kell határozni, hogy milyen jellegű karbantartási, pótlási munkákat kell a vízvezetéken és a szennyvízrendszeren keresztül 15 éves távlatban elvégezni, és a tervezhető forráson felül mekkora összegre lenne még szükség, tehát mekkora összeg hiányzik. A különböző becslések alapján körülbelül 1500 milliárd és 3000 milliárd forint közé teszik a hiányzó összegeket. Tehát a Magyar Víziközmű Szövetség szerint körülbelül 1500 milliárd forint hiányzik 15 éves távlatban, a Megyei Jogú Városok Szövetsége pedig 3000 milliárdra taksálja ezt az összeget.

Hozzáteszem, hogy én évek óta próbálom kisajtolni a kormányból a választ, hogy mi a pontos összeg. Tehát különböző minisztereket, hivatalokat kértem már meg, hogy a gördülő fejlesztési tervek országos összesítése alapján mekkora a hiányzó összeg, és a kormányt pedig arról próbáltam faggatni éveken keresztül, hogy milyen forrásból kívánja előteremteni. A válasz mindig az volt, hogy pályázati forrásból. Csak arra nem válaszolnak, amikor egy 3000 milliárd forintos összegről van szó 15 éves távlatban, akkor mégis milyen pályázati forrásokra gondol a kormány. A probléma egyébként óriási.

A javaslat arról szól, ez a konkrét javaslat, ami most törvény formájában a Ház előtt fekszik, hogy a vízügyi ágazatból kerüljön kivonásra a közműadó. Ez nagyjából azt jelentené, hogy a köztulajdonban lévő vezetékekre a köztulajdonban lévő szolgáltató cégeknek ne kelljen adót fizetni. Ez évente körülbelül 12-15 milliárd forintos mentőövet jelentene, és ebből az összegből lehetne egy karbantartási alapot létrehozni. Ez összességében nem oldaná meg az ágazat rendkívül súlyos helyzetét, de mindenképpen egy fontos lépés lenne annak érdekében, hogy a szolgáltatók legalább ne legyenek veszteségesek, és az alapvető karbantartási munkákat legalább ebből részben el lehessen végezni.

A tárgysorozatba vételről vitatkozunk, nagyon bízom benne, hogy támogatja majd az országgyűlési többség, hogy erről tudjunk vitatkozni, hiszen a bizottsági üléseken kormánypárti képviselőtársaim is, illetve a legutóbbi válaszokban az illetékes miniszter úr is elismerte, hogy rendkívül súlyos a helyzet, ezt a kormány érzékelte, csak cselekedni is kéne. Ehhez itt van az első kiváló lehetőség. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)