Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Túl vagyunk a nemzeti ifjúsági stratégián, és ráépülve kezdődik az idősügyi stratégia tárgyalása.

Először is engedjék meg, hogy kifejezzem örömömet, amiért az Országgyűlés is napirendjére tűzte az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló előterjesztést. Több mint egyéves előkészítő munka előzte meg, több mint 1000 oldalas háttér-dokumentáció született, és közel 140 ember dolgozott ezen a stratégián. Tette ezt úgy, hogy nagyon sok fontos dokumentumot már előzőleg is áttanulmányozott, hiszen nem a nulláról kellett kezdeni.

Azt hiszem, nem árulok el titkot, és úgy tűnik, evidenciákat említek, de mégis valahogy egy ilyen expozét el kell kezdenem, és ami miatt örömteli ez a dolog, hogy a XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker és egyben természetesen a legnagyobb társadalmi kihívás is. A születéskor várható élettartam növekedése több évtizede azonos tendenciát mutat Magyarországon is, mára már látható, hogy koncepcionális megoldásokban kell gondolkodni a növekvő szükségletek kezeléséről.

A megnövekedett életkorból adódó kihívásokra stratégiailag kell felkészülni, hazánkban is időszerűvé vált a meglévő humán szolgáltatórendszerek hozzáigazítása a demográfiai és családi struktúrákban bekövetkezett változásokhoz, valamint mindazon intézkedések elindítása, amelyek hozzásegítik az embereket, hogy már jóval az időskor előtt, jóval az időskor előtti életszakaszban tudatosan készüljenek fel saját időskorukra. Úgy is fogalmazhatnám, kedves képviselőtársaim, hogy az idősödés menedzsmentjét kell elsajátítani minden egyes embernek már akár fiatal korban vagy legalábbis közelítve az időskorhoz.

Ezzel párhuzamosan társadalmi igényként is megfogalmazódott, hogy készüljön átfogó, az idősödés vonatkozásában érintett területeket felölelő fejlesztési stratégia, mivel a társadalmi és demográfiai változások hatására megjelenő új szükségletekre és új keresletekre mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltató, mind politikai szinten szükséges reagálni.

(11.10)

Mint az önök előtt is bizonyára ismeretes, Magyarországon az idősek helyzetének javítása érdekében az elmúlt évtizedekben számos kormányzati és civil kezdeményezés, intézkedés történt, több program indult el, azonban az elért sikerek mellett nem lehetünk elégedettek, további koncepcionális lépések megtételére van szükség. Az idősügyi nemzeti stratégia hosszú távú és nagy jelentőségű program, fontosnak tartom, hogy valamennyi parlamenti párt által támogatott stratégia szülessen itt az Országgyűlésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Magyarországon, noha sok jó kezdeményezés történt az elmúlt években, az időspolitika átfogó tervezése még nem történt meg. A mostani idősügyi nemzeti stratégia elkészítését kormányokon átívelő, több éve tartó kutatások, elemzések, műhelymunkák előzték meg; alapját képezi például az idősügyi charta, a kormányzati idősügyi nemzeti cselekvési terv. 2008-ban az Idősügyi Tanács által delegált tagok, illetve szakértők 14 tematikus munkacsoportot alkottak egy-egy szakterülethez kapcsolódva.

A szakterületek az idősek életkörülményeit, életminőségét leginkább meghatározó területeket vették figyelembe. A szakterületi munkacsoportok tevékenysége felölelte a jogbiztonság, a kommunikáció, a nyilvánosság, a képzés, az élethosszig tartó tanulás, az egészségügy, a rehabilitáció, a mentális egészség, a szociális ellátások, a nyugdíjügyek, a foglalkoztatás, a kultúra, a közművelődés, a sport, a rekreáció, a strukturált szabadidő-eltöltés, az esélyegyenlőség, a társadalmi kirekesztődés megelőzése, az életútmodell, az önkéntesség, a generációk közötti együttműködés területeit és kapcsolódási pontjait. Azt hiszem, hogy a felsorolásból is látszik, hogy milyen nagy horderejű dologról van szó.

A szakterületi munkacsoportok által elkészített tanulmányokból és a háttéranyagokból került összeállításra az idősügyi nemzeti stratégia. Az idősügyi nemzeti stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a társadalmi befogadásról szóló közös memorandummal, a lisszaboni stratégiával, a berlini nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, a madridi nemzetközi cselekvési tervvel, az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az aktív időskorról szóló dokumentumokkal, és az idősügyi politikát meghatározó egyéb dokumentumokkal is.

A stratégia lényege egy paradigmaváltás elfogadása és érvényre juttatása, amely szerint az idősekről való gondoskodásban a korábbi deficitmodell helyett, a veszteségekre történő összpontosítás helyett a fejlődésmodellben a meglévő képességek megőrzése, szunnyadó készségek előhívása - tulajdonképpen ezekben szükséges gondolkodni és cselekedni. Lényeges kihangsúlyozni a szemléletformálás szükségességét és hasznosságát, hiszen a társadalomba való bevonás, az emberi képességek fejlesztésének hangsúlyozása egyúttal a társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének egy eleme.

A társadalmi szemléletváltással el kell érni, hogy az időskorúak ne homogén csoportként legyenek elismerve, hanem kerüljön felismerésre, hogy az időskorúak olyan heterogén csoportot alkotnak, amelyet erőforrásként kell kezelni. Az életkor meghosszabbodásával a népesség egyre nagyobb arányát alkotó idősödő generáció mind erőteljesebb társadalmi hasznosságának előmozdítása fontos feladat és cél. Fontos, hogy a ma még fiatalabb generáció tagjai számára és a most idős generáció számára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő.

A stratégiában foglaltak megvalósítása a társadalom valamennyi csoportját érinti - a fiataloktól az idősekig -, ezáltal a társadalmi kohézió erősítésének egy eleme. A stratégiában megfogalmazott időspolitika megvalósítása lehetővé teszi az idősek önmaguk iránti tiszteletének és méltóságának megóvását, amelyek az időskorúakkal szembeni társadalmi attitűdökben jelenleg nem eléggé érvényesülnek, s ennek következményeként a felnövekvő nemzedékek jövőképében sem pozitív sajnos az időskép.

Az idősügyi nemzeti stratégia reálisan és széles palettán tárja fel az idősödéshez kapcsolódó területek adottságait annak érdekében, hogy a fejlesztés irányai a valós helyzethez igazodjanak, ugyanakkor a már meglévő és működő jó gyakorlatokat is felsorolja. Vázolja az idősügy jelenlegi helyzetét, és ebből kiindulva irányt szab annak, hogy 2034-re milyen jövőkép, milyen célállapot valósuljon meg, illetve bemutatja a célállapot eléréséhez szükséges fejlesztendő területeket.

Az idősügyi nemzeti stratégiában, figyelembe véve a hazai adottságokat és az ENSZ és az Európai Unió vonatkozó irányelveit, fejlesztési irányok meghatározásával öt fő prioritás került kidolgozásra, amelyek a következők. Az első az időskori aktivitás, függetlenség és társadalmi presztízs megőrzése. A második a biztonság, a megfelelő életminőség, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása, az emberi méltóság és a funkcionális önállóság megőrzése. A harmadik prioritás az élethosszig tartó fejlődés, az életöröm és az autonómia megőrzése, valamint az önmegvalósításra való törekvés elősegítése. A negyedik prioritás a társadalmi részvétel és bevonás, a közösségi megbecsültség növelése. Az ötödik prioritás az esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség társadalompolitikai kihívásaira, fellépés az ageizmus ellen.

Az idősügyi nemzeti stratégia minőségi, szakmapolitikai, fejlesztési irányvonalakat határoz meg, amelyeknek célja, hogy megakadályozzák az idősek társadalmi kirekesztődését, fokozzák az érintettek bevonását és az e céllal történő együttműködések fejlesztését, valamint a fenntarthatóságot a különböző szektorok, így a kormányzati, nonprofit, piaci, informális közösségek, a különböző szakpolitikák és különböző szolgáltató partnerek között.

Ma Magyarországon és szinte az egész Európai Unióban az egyik legfontosabb, leggyorsabban megoldandó feladat a születéskor várható élettartam növekedéséből következő kihívások kezelése. Európa egyik leggyorsabban növekvő korcsoportja az idősek csoportja. Az önök előtt lévő stratégiai terv azért is bír különös jelentőséggel, mert meghatározza a hazai időspolitika kereteit, meghagyva a döntés lehetőségét, ugyanakkor a legfontosabb intézkedéseket is tartalmazza 2009, illetve 2010 vonatkozásában.

Az idősek érdekeinek, igényeinek, szükségleteinek változását figyelembe véve az idősügyi nemzeti stratégiában megfogalmazott prioritások és elvek alapján hároméves időszakokra bontott cselekvési tervek és a cselekvési tervek megfogalmazása és megvalósítása javasolható a stratégia elfogadását követően. Így biztosítható, hogy a stratégia megvalósításának ütemezése követni tudja az ország gazdasági fejlődését, alkalmazkodjon a kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikához, lehetőséget biztosítva a mindenkori kormánynak arra, hogy az aktuális gazdasági-társadalmi környezethez viszonyulva határozza meg a cselekvési irányokat.

Azt gondolom, hogy sikerült egy olyan hosszú távú stratégiát megfogalmaznunk, amely az érintettek aktív szerepvállalásával készült, és amely valóságos problémákat kínál megvalósítani, tervezhető, döntési szabadságot adó megoldásokat vázol fel. Remélem, hogy az országgyűlési vita eredményeként sikerül egy olyan stratégiát elfogadnunk, amelyet a kormány mellett pártállástól függetlenül az idősekért, az idősügyért elkötelezettséget vállalók magukénak éreznek, és annak megvalósításában együttműködő, támogató és aktív szerepet vállalnak.

Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Engedjék meg, hogy innen, a pulpitusról is köszöntsem az Idősügyi Tanácsba delegált szervezetek képviselőit a páholyban és a karzaton egyaránt.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

(11.20)