Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt Soros-bérenccé válnék én magam is majd itt az államtitkár úr válaszában, azért kijelenteném, hogy Dél-So­mogy­ban néhány szélsőliberális őrültön kívül migránst senki nem akar látni. Így vagyok ezzel egyébként én magam is. Ott voltam két esztendővel ezelőtt, amikor Horvátországból ránk tolták, ránk eresztették azt az irdatlan tömeget. Az a helyzet, hogy akinek volt szeme a látásra, az világosan láthatta, hogy ez az integrálhatatlan és egyébként integrálódni sem akaró, Európába igyekvő ázsiai és afrikai hordalék nem idevaló ‑ ilyen egyszerű az egész. Úgyhogy erről ott beszélni, konzultálni, tisztelt állam­titkár úr, nem kellene, ha a céljuk önöknek nem az, hogy a saját oligarcháiknak, illetve a Habony-műveknek a zsebét tömködjék továbbra is az ebből elfolyatott milliárdokkal.

Másról kellene konzultálni Somogyország déli fertályán is, amelyről bizton állíthatom, hogy ha az Isten hátranézne, akkor ezt látná maga mögött, és nem én fogalmazok így, hanem a korábbi megyés püspök mondta: az Ormánság kipusztulása után száz esztendővel a halál beköszöntött Somogy megyébe is, és ez a demográfiai probléma, amiről elsősorban ott konzultálni kellene, a megye déli részében még inkább kézzelfogható, és óriási humánerőforrás-katasztrófát, de inkább úgy mondanám, hogy nemzeti katasztrófát fog okozni.

Mire gondolok? 1980-ban a megyének a lakossága még 360 ezer fő volt, ez mostanra 310 ezer főre csökkent. A megyebeli magyarság lélekszáma 1980 táján 340 ezer fő volt, ebből mostanra csupán 250 ezer maradt, és ha minden így megy tovább, akkor nem kell hozzá fél évszázad, és az amúgy is legritkábban lakott megyének a lakossága 200 ezer főre fog csökkenni. Erről kellene egyébként konzultálni, erre kellene valamiféle megoldási javaslattal a kormánynak előállni, viszont az a helyzet, hogy ilyesmivel nem találkozunk ott Dél-Somogyban, államtitkár úr. Van olyan járás a választókerületemből egyébként, ahol a halálozás számadatai az országos rossz adatoknál is másfélszer rosszabb, szörnyűbb, tragikusabb képet mutatnak ‑ ilyen egyébként Csurgó vagy éppen a Barcsi járás környéke.

Aztán arról is kellene még konzultálni, ha ezeket a dolgokat megbeszéltük, hogy a külföldi érdekeltségű vagy éppen hazai Döbrögik hogyan pusztítják a vidéket, mennyivel nőtt a népességmegtartó erő ezen az aprófalvas szerkezetű tájegységen. Felhoznám itt a nagyatádi konzervgyár példáját, amelynek valamikor még 50 ezer tonnányi kapacitása volt, és 1500 embert foglalkoztatott, most a foglalkoztatotti létszám ‑ amellett egyébként, hogy ott termelés már nem folyik, talán csak csomagolnak meg logisztikai tevékenységet folytatnak ‑ 100 alá csökkent. A Jobbik azt mondja, hogy Magyarország egyik kitörési pontja igenis az agrárágazat lehetne, az agráriparunk, az élelmiszeriparunk, és ezzel kapcsolatosan önök nem hajlandók konzultálni, semmiféle előrelépés nincs azon a tájegységen, márpedig Dél-Somogyban is valamikor a 10 százaléknyi háztáji birtok képes volt előállítani az agráriumban megtermelt összérték 30-40 százalékát. Tehát a munkakedv, a munkakultúra megvolt, még mindig meglenne, csak éppen azok a hosszú értékesítési láncok lehetetlenné teszik azt, hogy a magyar ember is boldogulni tudjon; egy nagyon szűk élősdi elit az, amely itt is lefölözi a hasznot.

Aztán konzultálni kellene a közlekedésről is, a 6‑os út állapotáról, ami életveszélyes, megnehezíti a Barcs és Pécs között közlekedőknek az életét, a 68-as útnak vagy éppen a Kadarkút-Barcs közötti, Csurgó-Barcs közötti útszakaszoknak és a kisebb mellékutaknak az állapotáról is konzultálni kellene. Arról is kellene beszélni, hogy mikor jön el az az időszak, amikor Barcs újra a Dráva fővárosává válhat, ha önök mereven elutasítják azt egyébként, hogy a Drávát többfunkciós hidrotechnikai létesítményekkel is hasznosítsuk, és semmiféle kooperációra nem hajlandók a horvátokkal ezzel kapcsolatosan.

Beszélni kellene itt ’56 évfordulójának kapcsán az akkori egyetemi fiatalság 7. pontjáról, a bérkövetelésről, arról, hogy milyen bérekkel találkoznak és szembesülnek a fiatalok ott, Dél-Somogyban, amelyek egészen egyszerűen elűzik őket a szülőföldjükről. Erről kellene konzultálni, államtitkár úr, és nagyon-nagyon sok olyan dologról, amiről önök nem hajlandók beszélni ‑ például arról, hogy a „Nemzeti fejlesztés 2030” célkitűzéseit megvalósították-e. Hogyan állunk az aprófalvas vidékek tekintetében az ott megfogalmazott, egyébként nagyon szép és a Jobbik által is támogatandó célokkal? Köszönöm a figyelmet, és várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)