A felszólalás szövege:

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy arról már bizonyára mindenki értesült, a baloldal, élén a bukott miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péterrel, több milliárd forintnyi támogatást kapott a választási kampányban Amerikából. Ez is azt jelzi, hogy a dollárbaloldal továbbra is teljes függőségi viszonyban van a Soros-hálózattal, onnan várják a nem kevés pénzt és iránymutatást is. A titokzatos amerikai pénzek és kapcsolatok intenzitására utal az is, hogy Márki-Zay emberei rendre oda-vissza utaztak az Egyesült Államokba; a főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid pedig onnan dirigálta a pénzek útját.

Mióta Márki-Zay lebuktatta magát, hogy júdáspénzeket kap Amerikából, azóta a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje igyekszik tagadni, hogy mozgalma kampányt folytatott volna az érkező milliárdokból. Csakhogy arról is éppen ő beszélt, hogy még júniusban is ebből a pénzből fizették a kampányszámlákat. Ezen a ponton felmerül a kérdés: ha Márki-Zay szerint nem kampányra költötték a külföldi pénzeket, akkor mégis miért szerepelt a Mindenki Magyarországa Mozgalom logója a dollárbaloldal minden egyes jelöltjének óriásplakátján és szóróanyagain? Mi ez, ha nem kampányfinanszírozás?

Erős a gyanú, hogy a baloldal kijátszotta a pártfinanszírozási szabályokat. Ebben az ügyben a titkosszolgálatoknak és a rendőrségnek kell feltárni a történteket. Közben napvilágot látott az is, hogy nemcsak Márki-Zay mozgalmához, hanem a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is jutott az amerikai pénzekből, amiből aztán az emlékezetes magyartalan sms-ekkel, Facebook-hirdetésekkel és óriásplakátokkal árasztották el a hazai közéletet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Abban biztosak lehetünk, hogy ezek a dollárok nem a Magyarország sorsáért aggódó kedves amerikaiak önzetlen mikroadományai. Naivitás lenne azt gondolni, hogy valaki minden hátsó szándék nélkül dollármilliókkal támogatja a magyar baloldalt, és ezért az égvilágon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) semmit sem kér cserébe. A kérdés már csak az: mit ígérhetett a baloldal cserébe? (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Van, akinek a politikában nemzeti és vannak, akiknek nemzetközi prioritásai vannak. Jól látható, hogy a dollárbaloldal a nemzetközi prioritások mentén politizál. A mostani júdáspénz esete is, azt gondolom, hogy egyértelműen ezt bizonyítja.

Ha visszatekintünk, akkor, azt gondolom, kimondhatjuk azt, a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy külföldi pénzekből finanszírozták volna egy-egy párt kampányát. Ez is azt mutatja, hogy felháborító mindaz, ami történt, és egyúttal arra szólít fel mindannyiunkat, aki felelősen gondolkodik az ország sorsáért, hogy a jogellenes cselekedeteknek következménye kell hogy legyen, ennek is következménye kell hogy legyen.

És vajon mit ígérhettek cserébe? Azt gondolom, hogy a következtetés egyértelmű: ebben a helyzetben a hatalmas pénzekért cserébe a baloldal jól láthatóan támogatja a brüsszeli elit elhibázott szankciós politikáját, amelynek a következményei napról napra érezhetők a mindennapokban.

Azt gondolom, hogy végre a nemzeti érdekek mellé kell állni, és fel kell számolni azt a gyakorlatot, amit önök a nemzetközi érdekek kiszolgálása érdekében folytatnak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, ahogy hallhattuk, a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló nyíltadat-irányelv hazai jogba való átültetését szolgálja. A nyíltadat-irányelv átültetése nem előzmény nélküli. Az alapvető rendelkezéseit és eljárási szabályait jelenleg is tartalmazza a közadattörvény, amely a korábban elfogadott és alkalmazott PSI irányelv átültetéséről gondoskodott.

A nyíltadat-irányelv bevezetésének célja, hogy az Európai Unió tagállamait ösztönözze a közszféra által előállított és kezelt adatvagyon másodlagos hasznosítására még szélesebb körben, továbbá elősegíti a nagy értékű állami adatkészletek hatékony újrahasznosítását, mindezt a fejlett digitalizáció eszközeivel, ezáltal az adatok elérhetővé válnak ingyenesen, valós időben, számítógépes kapcsolaton keresztül, elektronikusan feldolgozható formában. Kiemelendő a javaslat azon eleme, hogy bővül az adat-újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok köre.

A nyíltadat-irányelv szabályainak megfelelően a hazai szabályozás is nevesíti a releváns ágazatokat. Idetartoznak azon közfinanszírozású kutatások adatai, amelyeket már nyilvánosságra hoztak, valamint a vízügyi, energetikai, közlekedési, postai ágazat területén működő közvállalkozások adatai, amelyek ezen ágazati közfeladatok ellátásához kapcsolódnak.

A javaslat fontosságát mutatja, hogy egyre inkább adatvezérelt társadalomban élünk. Az adatok ma már hatalmas értéket képviselnek, valamint a digitális gazdaság hajtóerejét adják. A napjainkban is zajló információs forradalom egyik kísérőjelensége az adatok mennyiségének ugrásszerű és szüntelen növekedése.

Az intelligens adathasználat a gazdaság minden ágazatára hatással van. A közszférában felhalmozódó adatbázisok felhasználása jelentősen hozzájárulhat az új technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához. A közadatok újrahasznosítása a gazdasági fejlődéshez és a GDP növekedéséhez is hozzájárul. A nagy mennyiségű közadatok feldolgozásában és elemzésében egyre jelentősebb a mesterséges intelligencia alkalmazásának szerepe is.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.10)

ÁGH PÉTER építési és beruházási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló egyezmény közös megegyezéssel történő megszüntetése, melyet a Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya kötött 1986. november 24-én. Az 1986-ban megkötött egyezmény szabályozza a Magyarország és a jogutód Szlovákia közötti vasúti határforgalmat. Az egyezmény mára elavult, nem alkalmas a két EU-tagállam viszonyának kezelésére, ezért helyette felmerült egy új, korszerű egyezmény megalkotása, amelyről hosszabb ideje zajlottak kétoldalú tárgyalások.

Időközben az Európai Bizottság a magyar-horvát vasúti határforgalmi egyezmény tervezetének notifikációja során olyan észrevételeket tett, amelyekben javasolta, hogy az egyes EU-tagállamok között célszerűbb volna hatályon kívül helyezni a régi kétoldalú vasúti határforgalmi megállapodásokat, új egyezmény megkötése nélkül, mintsem felülvizsgálni, módosítani vagy kiegészíteni azokat, mivel álláspontja szerint az uniós jog rendezi a vasúti határforgalmi egyezmények által szabályozott kérdéseket.

Ezen túlmenően az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012. november 21-ei 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikke előírja, hogy a tagállamok határforgalmi egyezményei nem tartalmazhatnak a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve hogy azok nem korlátozhatják a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

A szlovák fél 2022 augusztusában jelezte, hogy támogatja az egyezmény hatályon kívül helyezését, új megállapodás megkötése nélkül. A kérdésnek különös aktualitást ad Losonc és Balassagyarmat városok közös kezdeményezése az ipolytarnóci vasútvonal nemzetközi személyforgalmának újraindítására. Mivel azonban Ipolytarnóc nem szerepel az egyezmény által engedélyezett határmenti pontok közt, ez nemzetközi jogilag akadályozza a forgalom beindítását.

A továbbiakban a vasúti határforgalom lebonyolításáról szóló nemzetközi szerződés nélkül a szomszédos államok pályahálózat-működtetői, valamint a vasúti társaságok egyaránt szabadabban, rugalmasabban tudnak megállapodni egymással a határátmenetben történő szállítás feltételeiről.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, rá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény előírásai vonatkoznak. Ezen túlmenően, mivel egyezmény az államhatár átlépésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, amit pedig az államhatárról szóló törvény szabályoz, ezért az egyezményt törvényben szükséges megszüntetni.

Az egyezmény megszüntetését kihirdető törvénynek a Magyar Közlönyben való megjelenését követően a Külgazdasági és Külügyminisztérium megszüntető jegyzéket fog küldeni a szlovák félnek. A szlovák fél 2023 januárjában jelezte, hogy a megszüntetés kapcsán a szlovák belső jogi folyamatok lezajlottak, így nincs akadálya a tervezett, 2023. április 1-jei, közös megegyezéssel történő megszüntetésnek.

Végezetül szeretném elmondani, hogy az egyezmény hatályon kívül helyezése a 2003. október 9-én Pozsonyban a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között megkötött, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló egyezményben foglaltakat nem érinti. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER építési és beruházási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Amint az imént elhangzott, a törvényjavaslat egy olyan egyezmény megszüntetését hivatott véghezvinni, amely ma már elavult, ráadásul egy olyan intézkedésről van szó, ami abszolút közös megegyezéssel, Szlovákiával egyetértésben kerül meghozatalra, természetesen, miután a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja. A javaslat elfogadása esetén a továbbiakban két ország, Magyarország és Szlovákia között a vasúti határforgalom gördülékenyebben fog zajlani az Európai Unió irányelveinek megfelelően. Egy olyan törvényről van tehát szó, amit szükséges és kívánatos meghozni, és ami a magyar érdekekkel teljes mértékben összeegyeztethető. Éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy pártpolitikai hovatartozástól függetlenül támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Vejkey Imre tapsol.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnénk megköszönni a kérdését. Szeretném kiemelni, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos a régió és Győr-Moson-Sopron vármegye fejlesztése, a 83-as számú főút építése is ennek a munkának az egyik ékes példája.

Mielőtt rátérnék a kérdésének a megválaszolására, engedje meg, hogy pár számadattal bemutassam, hogy mit tett a kormány 2010 óta Győr-Moson-Sopron vármegyéért. 2010 óta több mint 231 kilométer új utat vagy útfejlesztést valósított meg a kormány a megyében, összesen 513 milliárd forint értékben. Ezen beruházások közül kiemelkedik az ön választókerületét érintő és ön által említett M86-os, illetve az M85-ös megépítése, amely valóban hozzájárult a térségben élők életszínvonalának a növekedéséhez, a mobilitás elősegítéséhez. A vármegyében kilenc beruházás áll tervezés alatt, összesen 1,49 milliárd forint értékben. Ezen felül pedig a 83-as főút kétsávosítását beszámítva négy kivitelezés alatt álló beruházás építése zajlik közel 200 milliárd forint értékben.

Habár a háború és a szankciós infláció sok, az országban zajló beruházást hátráltat, a 83-as számú főút kapcsán jó hírekkel tudok szolgálni. A 83-as számú főút összesen több mint 100 milliárdos értékben valósul meg 33,7 kilométer hosszúságban. A beruházás műszaki készültsége jelenleg 74 százalékos, a kivitelezés befejezésére a tervek szerint még ez év őszén sor kerül, a hatósági eljárások lefolytatásával pedig várhatóan még ez év végéig átadásra kerül a 83-as számú főút kétszer kétsávosra való fejlesztése. Az új útszakaszon pedig a 110 kilométer/óra megengedett sebességnek köszönhetően a mostani 55 perces utazási idő körülbelül 20 perccel csökken Pápa és Győr között, illetve várhatóan megszűnik a torlódás Győrben.

Bízunk abban, hogy a hátralévő időszakban a beruházást semmilyen hátráltató körülmény nem érinti. Köszönöm a kérdését, és kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Őszintén szólva, nagyon  hogy mondjam? – aggályosnak tartom, hogy vannak olyan baloldali képviselők, akik a nemzeti értékeink megőrzése kapcsán aggódnak és gondolkodnak, hiszen ha visszatekintünk a 2010 előtti időszakra, akkor pontosan ők voltak azok (Tordai Bence: Személyesen Bedő Dávid?), akik mindent megtettek azért, hogy a 2015 előtti kormányzás alatt tudatosan gyengítsék a nemzeti kultúrát. Rengeteg épített nemzeti örökséget és műemléket hagytak leromlani, az állapotuk akkor tovább romlott, a felújítások pedig elmaradtak. A nemzeti kormány ehhez képest fontosnak tartotta, hogy lépésről lépésre megmentse azt az örökséget, amelyet az elődeink ránk hagytak. Tulajdonképpen az elmúlt évek kastély- és várfelújításai ebbe a programba illeszkedtek. Ennek ellenére természetesen még vannak olyan műemlékek, amelyek megmentése érdekében majd a jövőben további lépésekre lesz szükség.

Az örökségvédelem és a műemlékvédelem tehát kiemelten fontos a magyar kormány számára. Azt gondolom, hogy ugyanakkor érdemes lefolytatni vitát arról, hogy hogyan, milyen formában fognak tudni felújításra kerülni a műemlékeink. Emellett pedig azt is érdemes megnézni, hogy milyen módon lehet további forrásokat bevonni azért, hogy a műemlékeink tartósan a magyar emberek számára elérhetővé váljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonképpen ebben keresi a megoldást, erről folytat párbeszédet, ezzel kapcsolatban készítettek az érintettek koncepciókat. Ezt a célt szolgálja tehát ez a bizonyos koncepció, amelynek a keretében azt keressük, hogy miként lehet a magántőkét úgy bevonni, hogy az hozzájáruljon az érintett épületeknek a tartós fennmaradásához. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Értem a képviselő úr hevességét. Kordont bontani önt már láttuk, illetve az ön párttársait. Tessék megnyugodni!

Azt gondolom, hogy mindannyiunk közös feladata az, hogy a nemzeti örökségünk megfelelő módon megőrzésre kerüljön. Ebben a helyzetben, azt gondolom, kiemelt cél az, hogy ehhez megtaláljuk a megfelelő partnereket, és méltó módon meg tudjuk őrizni a közös örökségünket. Ennek keretében  ahogy elmondtam  keressük azt, hogy milyen módon lehet a legjobb módon a kastélyokat fenntartani, és hogyha szétnézünk az európai példák között, akkor azt láthatjuk, hogy különböző megoldások vannak; Csehországban például visszakerültek a kastélyok az eredeti tulajdonosokhoz.

Nem ördögtől való gondolat tehát az, hogy ne az állam működtesse az ilyen ingatlanokat. Találjuk meg azokat a szereplőket, akikkel együttműködve ezeket az örökségeket a jövő nemzedékeinek is át tudjuk adni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban el szeretném mondani, hogy egy út építésével, azt gondolom, hogy mindig az ország nyer, és az ország polgárai a haszonélvezői ennek; attól függetlenül, hogy hol élnek.

Elöljáróban azt is el szeretném mondani, hogy ha a kormány tevékenységére rátekint, akkor azt láthatja, hogy az útépítések tekintetében a mobilitás ilyen való elősegítése érdekében rendkívül elkötelezett tevékenységet folytatott. Magyarországon a legtöbb gyorsforgalmi út, a legtöbb autópálya és a legtöbb útfelújítás a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt valósult meg, ami, azt gondolom, nagyon komoly változást hozott el az elmúlt 12 évben. A kormány tehát prioritásként kezeli a közúti közlekedés fejlesztését. Kiemelt szándéka továbbra is a közúti közlekedés színvonalának folyamatos javítása. Ennek keretében történt meg a megyei jogú városok bekötése a négysávos utak rendszerébe.

Tovább folytatjuk azt a munkát, amelynek kere-tében az autópályákat az országhatárig el kívánjuk vezetni a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, és emellett fontosnak tartjuk a technológiai, ipari központok elérhetőségének a javítását, a meglévő úthálózat fejlesztését, az elkerülő utak építését. Budapest és környéke tranzitforgalom alóli tehermentesítése mindannyiunk közös érdeke, ennek pedig fontos eleme a folyamatban lévő M0-M9 közötti gyűrű közlekedésfejlesztési tervének kidolgozása és annak mielőbbi megvalósítása.

Az M9 nyomvonalának vonatkozásában a cél az, hogy a nyugati-déli-keleti országrészt is felölelő közúti gyűrű alakulhasson ki. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy az M9-es út 51. és 54., valamint 54. és 53. számú főút közötti szakaszát érintő előkészítési feladatok keretében környezeti hatástanulmány készítésére, valamint környezetvédelmi engedélyek kiadására került sor. A környezetvédelmi engedély kiadásával a nyomvonal kijelöltnek tekinthető. Ez a nyomvonal biztosítja az M9-es Szeged felé való kapcsolatát, illetve akár a Szerbia felé való leágazást is, így egy elválási csomópont kialakításával akár mindkét irány is kiszolgálható. Ugyanakkor a dunántúli nyomvonal kapcsán vizsgálatok, szakértői egyeztetések folyamatban vannak még. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az M9-es út egy nagyon nagyszabású koncepció, amely számos projektelemből áll. Tulajdonképpen a Dunántúlt összeköti az Alfölddel, és nyilvánvalóan ebből kifolyólag egy nagyon komoly előkészítésre van szükség, ugyanakkor nagyon komoly forrásokra is van szükség annak érdekében, hogy ez az építkezés meg tudjon valósulni. És ezért fontos elmondani azt, hogy a háború és az elhibázott szankciós politika  ahogy nagyon sok fejlesztésre, úgy erre is  rányomja a bélyegét. Viszont amint rendeződik a gazdasági helyzet, és amint rendelkezésre állnak azok a szükséges források, amelyek az ilyen jellegű új beruházásoknak az elindításához szükségesek, akkor a kormány minden további intézkedést meg fog tenni a fejlesztések megvalósítása érdekében.

Addig is tisztelettel arra kérem képviselő urat, hogy Magyarország számára azok a források, amelyek szükségesek, rendelkezésre álljanak, hogy brüsszeli elvbarátait is támogassa arra vonatkozóan, hogy a hazánk számára kedvező döntés szülessen Brüsszelben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Csak nagyon röviden szeretném tájékoztatni arról a képviselőtársaimat, hogy a törvényalkotási folyamat végéhez közeledve talán rámutathatunk arra, hogy valóban egy olyan javaslatnak az elfogadására kerül sor, amely kívánatos, és szükséges meghozni. Talán a törvényjavaslat szövege, illetve annak a retró hangzása, nevének a retró hangzása is rámutat arra, hogy egy idejétmúlt jogszabály fekszik előttünk. A jövőben megfelelő módon tudják a két országnak a viszonyát, a vasúti közlekedését az Európai Unió megfelelő irányelvei szabályozni, ennek megfelelően tud megtörténni majd a közlekedés.

Bízom abban, hogy képviselőtársaink támogatnak majd minket abban, hogy ennek a jogszabálynak az elfogadása megtörténjen. Ahogy Illés Boglárka képviselő asszony is elmondta, mindez Szlovákiával teljes egyetértésben, közös megegyezéssel történik, így a jövőben is azon fogunk együtt dolgozni Szlovákiával, hogy akár a vasúti, akár a közlekedés bármilyen területén megfelelő módon legyen az együttműködés. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ha a politikai hecckampányon kívül a szakmai válasz is érdekli, akkor a következőről tudom tájékoztatni.

A vasútipálya- és műtárgyépítési szakmai előírások, szabványok nagyon szigorúan szabályozzák a beépítendő anyagok és az elvégzendő munka minőségi paramétereit. A munkavégzés során minden résztvevő tekintetében a minőségi paraméter szigorúan be van tartva, az anyagok kispórolása, ahogy ön mondta, lehetetlen. A kivitelezések során független szervezetekkel, gyártók által minősített anyagok kerülnek beszállításra és beépítésre, a kivitelezések során gondosan figyelünk arra, hogy az anyagok szakszerű beépítése megtörténjen hiánytalanul, a meghatározott műszaki tartalomnak, valamint a technológiai utasításoknak megfelelően. A kivitelezés során a folyamatos műszaki ellenőri jelenlét, a megrendelő folyamatosan részt vesz a munkák ellenőrzésében, figyelemmel a minőségi anyag megfelelő minőségben való beépítésére. Teljességgel kizárható, hogy a kivitelezésben nem szakszerűen járunk el. A folyamatos ellenőrzések hatására végfelhasználásra csak a megfelelő minőségben kivitelezett munka adható át.

Azt gondolom, hogy amennyiben az ön által nevezett témában további információkra van szüksége, akkor nagy tisztelettel látom a minisztériumban, ahol szakmai körülmények között át tudjuk beszélni a kérdést, de mindazon felvezetés kapcsán, amit elmondtam, azt gondolom, hogy megtalálható az a keretrendszer, amelynek kapcsán akár a MÁV vagy az ország bármely más cége elvégzi a különböző beszerzéseket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Általánosságban is elmondható, hogy a szakszerű teljesítés elengedhetetlen feltétele, hogy a munkát átvegyük és elfogadjuk. Ez minden esetben igaz, azt gondolom, az állami beruházásoknál, de így van ez minden esetben az önkormányzatok tekintetében és akár az állami cégek tekintetében is, a MÁV esetében is. (Kálmán Olga: De hol a vas?) De ahogy elmondtam, nagy szeretettel látjuk önt a minisztériumban, és akkor szakmai körülmények között, szakmai emberek, szereplők bevonásával át tudjuk beszélni ezt a kérdést. (Kálmán Olga: Kilopták a vasat?  Közbeszólás a DK soraiból: Parlamenti körülmények között szerettünk volna egy választ!  Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, mindannyian örülhetünk annak, hogy Újbuda vonzó kerület, hiszen talán ezért is van olyan nagy érdeklődés rá, mint amit a képviselő úr elmondott.

Miről is szól a rozsdaövezetek beépítése?  ahogy ön fogalmazott. A rozsdaövezetek olyan területek, amelyek hasznosítása az elmúlt években, évtizedekben sok-sok kérdőjelet vetett föl. Tulajdonképpen mindig egy adott városrésznek, ha szabad így fogalmazni, a szégyenfoltja  most nyilván azt nem tudom, ez Újbuda esetében így vane , de mindenképpen egy olyan része, amely újjászületést vár, egy olyan elgondolást, ami alapján új lendületet tud venni annak az adott, bizonyos területnek a sorsa. A kormány azért is döntött a rozsdaövezetek felülvizsgálata során arról, hogy ezeknek új funkciót tud adni, hiszen látta ezt a problémát, és megoldást kívánt erre adni. A lakásépítések tulajdonképpen ezeken a területeken tudnak megtörténni. Márpedig ha Újbuda egy vonzó és szerethető kerület, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy másokban is van érdeklődés arra vonatkozóan, hogy esetlegesen odaköltözzenek.

Miniszter úr az építészeti törvény kapcsán beszélt arról, hogy milyen egyensúlyt kíván a jövőben kialakítani annak érdekében, hogy az építészet fenntartható legyen. Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy a magyar építészetről szóló törvény előkészítése jelenleg is zajlik, és a jövőben önnek is és minden egyes frakciónak lehetősége lesz arra, hogy az építészetről szóló törvény kapcsán elmondhassa a véleményét.

Én azt gondolom, hogy mindannyian azt gondoljuk, abban vagyunk érdekeltek, hogy az ország valamennyi területe, valamennyi kerülete, települése élhető legyen. Bízunk abban, hogy a rozsdaövezetek hányatott sorsú részei is a jövőben a kerületek javát fogják szolgálni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondtam, az építészetről szóló törvény kapcsán a jövő szabályozásairól ön is dönthet és ön is elmondhatja a véleményét. Nyilvánvalóan ez hatással lesz Újbudára, az újbudaiak mindennapjaira.

Ezen túl pedig természetesen azt tudom kívánni minden újbudainak, és azt gondolom, mindannyian így vagyunk ezzel, hogy a kerület a jövőben is élhető legyen, élhető lehessen az ott élők érdekében, és természetesen ebben mindenki partnere az újbudaiaknak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt bármilyen formában is belebonyolódnánk a kérdésbe, tisztázni kell, hogy mi a helyiek érdeke. Egyrészről a Balaton nemzeti kincs, amelynek a megóvása mindenkinek egyformán feladata. Az is érthető, hogy a Balaton messze a legnépszerűbb magyar üdülőhely, így a megfelelő infrastruktúrát biztosítani kell. Az elmúlt években számtalan fejlesztés történt ennek érdekében.

(14.50)

A helyi önkormányzatoknak kell döntést hozniuk a kérdésben, tisztelt képviselő asszony. Örvényes esetében egy régóta húzódó kérdésről van szó, amelyet Budapestről megítélni nem lehet, vagy legalábbis nem lenne szerencsés  ebben talán egyet tudunk érteni. Örvényes hatályos szabályozási tervében, amely a településrendezési terv építési jogot keletkeztető rendelettel elfogadott része, általános mezőgazdasági területként, azaz beépítésre nem szánt területként szabályozza az érintett területet. A kérdése, miért nem akadályozza meg a kormány. Ha információink helyesek, akkor az önkormányzat 2020-ban jelezte, hogy nem hajlandó átsorolni a területet mezőgazdasági területből beépítésre szánt területbe, illetve nem intézte el a külterületből belterületbe vonását, az önkormányzat nem élt ezzel a lehetőséggel.

Én arra biztatom a helyi képviselőket, a helyi közvéleményt, hogy folytassák le ezt a vitát, hallgassák meg a beruházói szándékot, és amennyiben támogathatónak ítélik, úgy törekedjenek olyan megoldásra, amely mindenki számára elfogadható. Egy biztos: a kormány nem tud támogatni olyan beépítést a Balaton-parton, amely a helyi érdekkel ellentétes. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Az iménti válaszomban elmondtam azt, hogy mi az, amit a helyi önkormányzat megtehetett volna, és nem tett meg. Szerintem ez elég világos, és rámutatott arra (Szabó Rebeka közbeszól.), hogy a helyi önkormányzat milyen módon tudott eljárni ebben a témában. Ugyanakkor én nem tartanám feleslegesnek meghallgatni a helyiek véleményét, a helyi önkormányzatok véleményét, döntsenek ők ebben a kérdésben. Ahogy elmondtam, folytassák le az erről szóló vitát, és annak megfelelően hozzák meg a döntéseket!

Az biztos, hogy a Balatont megőrizni közös felelősségünk, de ebben a közös munkában a helyieknek is szerepe van. Bízunk abban, hogy ennek mentén tudunk a jövőben is eljárni. Egyébként meg arra vonatkozólag, hogy a jövőben miként tudjuk a megfelelő módon szabályozni az építészeti kereteket, ahogy már egy korábbi válaszomban is elmondtam, készül a magyar építészetről szóló törvény, amelyet önnek is a figyelmébe ajánlok. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először is adatokat ismertessek arra vonatkozólag, hogy a közlekedésbiztonság milyen kihívásokat jelent a magyar embereket érintően, és milyen számokat láthatunk. A 2022-es év folyamán összesen 14 748 baleset történt a magyar utakon. Ez valóban 3,4 százalékkal több, mint 2021-ben, viszont a 2019-es és az azt megelőző évekhez képest még mindig jóval kevesebb.

Az elmúlt 2010-es évtized átlagához képest  16 187 baleset volt évente  a friss, 2022-es adat csaknem 9 százalékos csökkenést jelent. A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek hátterében 93,4 százalékban a járművezetők hibája állt, 2022-ben a gyalogosok hibájából ehhez képest 4,6 százalékban történt baleset. Az utasok 0,3 százalékban tehettek a balesetekről, műszaki hiba pedig 0,4 százalékban fordult elő. Pályahiba vagy egyéb okok miatt 1,3 százalékban történt baleset. Ezek tehát a számok.

Mi az, ami történik? 2009-ben történt utoljára egy komoly KRESZ-módosítás, tehát 2009 óta nem esett át a KRESZ általános felülvizsgálaton, ezért azt gondoljuk, hogy megérett az idő a szabályozás áttekintésére, illetve új javaslatok beépítésére. Egyúttal hadd fejezzem ki örömömet az iránt, hogy a Magyar Szocialista Párt is felébredt, hiszen annak idején, amikor a büntető törvénykönyv szigorításáról volt szó, akkor az MSZP frakciója azt nem szavazta meg, tehát mindaz, amit elmondott, a szavazataikban nem tükröződött.

Engedje meg, képviselő úr, hogy arról tájékoztassam, hogy a hatályos joganyag felülvizsgálatára két fázisban kerül sor. A felülvizsgálat első fázisában a gyalogosokkal, kerékpárosokkal kapcsolatos jogszabályok kerülnek felülvizsgálatra, illetve a motoros és e-rollerek szabályozásának kérdése is megvizsgálásra kerül. Ezt a munkát az ÉKM a Belügyminisztériummal együtt végzi.

A KRESZ felülvizsgálatának második fázisában a KRESZ-hez kapcsolódó jogszabályi felülvizsgálatra kerül sor szerkezeti és jogtechnikai szempontból. Ezenfelül a második fázisban kerülne felülvizsgálatra a gyorsforgalmi úthálózatot érintő sebességhatárok mértékének a kérdése is. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, ahogy mondtam, jelenleg a Belügyminisztérium munkatársaival folytat egyeztetéseket, azonban hamarosan több, közlekedéssel foglalkozó szakmai szerv véleményét is ki fogjuk kérni. Célunk az, hogy egy olyan jogszabálycsomagot fogadjunk el, amely hozzájárul a biztonságos közlekedéshez. Addig is mindenkinek a szíves türelmét szeretnénk kérni az ügyben, a kollégák jelenleg is aktívan dolgoznak a jogszabály kidolgozásán.

Ami pedig az emberek életét érinti, mondtam már, hogy a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán mi az, amit az MSZP tett. Azért azt se felejtsük el, emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy annak idején a baloldal milyen módon lépett fel például a kínai vakcinák ügyében, azon kínai vakcinák ügyében, amelyek nagyon sok magyar honfitársunk életét mentették meg. A világjárvány idején, azt gondolom, bizonyították önök, hogy mennyire nem az emberi élet védelme mellett állnak.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy a KRESZ módosítása alkalmat ad majd arra, hogy önök is azon szereplők táborába álljanak, akik egyértelműen kifejezik támogatásukat az emberi élet védelme mellett. Mi ezen dolgozunk folyamatosan. Úgyhogy azt tudom önöknek mondani, öröm, hogy az emberi élet védelmét tették a most már halványodó piros zászlajukra, sajnos azonban, ahogy elmondtam, sem a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán, sem pedig a világjárvány idején ezt nem bizonyították tettekkel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A magyar vasút jövőjéről, azt gondolom, hogy mindannyiunknak van véleménye, és ami a legfontosabb, hogy mi az, amit rögzíteni tudunk. Nyilvánvalóan vannak különböző szempontok. Van a vasúttársaságnak szempontja, van a közlekedésszakma irányítóinak szempontja, és van az utasoknak szempontja. Mi a legfontosabb ezek közül? Az, hogy az utasnak mindig igaza van. Ebből kifolyólag kell megközelítenünk mindazt, amit a magyar vasút jövőjéért teszünk.

Mi a helyzet? A magyar állam egy rendkívül nagy közszolgáltatást tart fönn a Magyar Államvasutakon keresztül, 57 ezer munkavállaló járul hozzá mindennap ahhoz, hogy az emberek el tudjanak jutni arra a helyre, ahová szeretnének. Ez az 57 ezer ember mindennap azon dolgozik, hogy a magyar közlekedés napról napra meg tudjon valósulni. Azt gondolom, hogy köszönettel tartozunk nekik, hiszen ők adják a magyar közlekedés alfáját és ómegáját. Mi az, amit mi tenni tudunk? Azt, hogy egyrészt kezeljük azokat a helyzeteket, amelyek az elmúlt évtizedek különböző magatartásformái miatt előálltak. Mit jelent ez? Voltak olyan időszakok, amikor pontszerű beavatkozásokat hajtottak végre, voltak olyan időszakok, amikor egyáltalán nem foglalkoztak a közlekedéssel, így az elmúlt évtizedek egy nagyon komoly adósságot hoztak létre. A magyar vasút jelentős részén lassújelek vannak érvényben. Ebből kifolyólag feladatunk tehát, hogy egy komoly fejlesztésbe vágjuk a fejszénket.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium pontosan ennek a célnak a mentén dolgozta ki a magyar vasút jövőjéről szóló koncepciót. Ebben arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a magyar vasút meg tudjon felelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a XXI. század ad, és meg tudjunk mindannyian felelni azoknak az elvárásoknak, amelyek az utasok részéről érkeznek.

Nyilvánvalóan azonnali és gyors, hatékony intézkedéseket csak abban a szituációban lehet tenni, amelyre a forrás rendelkezésünkre áll. A magyar vasút jövőjéről szóló koncepción keresztül azt szeretnénk elérni, hogy hosszú távon, jelentős mértékben ez a forrás adott lehessen. Most, 2023-ban azon kell dolgoznunk, hogy a különböző, régi adósságok miatt fennálló problémákat kezelni tudjuk. Így volt ez az 1-es vonalnak a felújításánál.

Engedjék meg, hogy e helyről nemcsak a vasúttársaság munkatársainak a munkáját tudjam megköszönni, hanem azoknak a volánosoknak is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy abban a fajta mobilitásban, ami szükséges ahhoz, hogy ennek, a Magyarország szempontjából létfontosságú vonalnak a közlekedése adott legyen, abban közreműködnek, segítenek. Több tízezer utasnak a szállítását végzik el a Volánon keresztül a kollégák.

(9.10)

A magyar vasút tehát, azt gondolom, hogy egy komoly lehetőséget jelent a magyar állam számára. Mi a kötött pályára a jövőben is úgy tekintünk, mint egy nagy lehetőség. Mindannyian tudjuk azt, hogy ennek a fejlesztéséhez azonban a magyar állam akaratán kívül még európai uniós forrásokat is fel lehetne használni. Azért mondom, hogy fel lehetne, mert önök, a baloldal pártjai folyamatosan azon vannak, hogy akadályozzák a Magyarország számára járó uniós források felhasználását. Gyurcsány Ferenc maga is elmondta azt, hogy ők azon dolgoznak, hogy meggátolják a Magyarországnak járó források kifizetését.

Miért is lenne fontos ez? Azért, mert van egy bizonyos IKOP, és az IKOP-on keresztül például jelentős forrásokat lehetne arra felhasználni, tisztelt képviselő asszony, hogy a kötött pályát, a magyar vasút rendszerét fejleszteni lehessen. Ezért tisztelettel arra kérném a baloldal képviselőit, hogy működjenek közre hazánk közlekedésfejlesztése érdekében, dolgozzanak azon, hogy azok a források, amelyek rendelkezésre állhatnának a magyar vasútrendszer további fejlesztése érdekében, megérkezhessenek. Mi a kormányon továbbra is azon leszünk, hogy a magyar utasoknak, akiknek mindig igazuk van, megfeleljünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Izgalmas volt a felszólalásának a vége, kár, hogy nem hallottuk. Azt gondolom, hogy mindent elmond egy alacsonyan mérhető pártnak a támogatásáról, amikor már önmaguknak kell magyarázkodni a közvélemény-kutatási adatok kapcsán.

No de rátérve a felszólalásának a szakmai részére: én azt gondolom, hogy akkora vita nincs köztünk, hiszen az, hogy a vasút fontos, hogy a vasútnak jövője van Magyarország szempontjából, az talán nem lehet vita senkik között, akik számára fontos az a több mint 4,5 millió ingázó, akik Magyarországon akár vasúttal, akár pedig busszal közlekednek.

Az ő helyzetükön, az ő mindennapi életükön akart javítani a kormányzat akkor, amikor Lázár János miniszter úr bevezette az ország- és vármegyebérletet. Ön elég lesajnálóan beszélt erről a bérlettípusról, de kérem, ne sajnálja le azt a több millió vásárlót, aki élt ezzel a lehetőséggel, hiszen az ország- és vármegyebérletből több mint kétmilliót adtak el. Azt gondolom, ez pedig azt mutatja, hogy nemcsak a mi részünkről van szándék a vasút jövőjét érintően, hanem az emberek is hisznek ebben a szolgáltatásban, élni kívánnak vele és használják is.

A magyar vasút helyzetével kapcsolatban azt a tájékoztatást tudom önnek adni, hogy 2010-2022 között nagyon komoly munkálatokat végeztek el nagyon komoly szakaszokon, annak érdekében, hogy akár a pályák minőségét, akár pedig járműbeszerzéseket el lehessen végezni, ilyeneket tudjunk a közszolgáltatásba bevonni. Az elmúlt húsz évre tekintve azt láthatjuk, hogy 1500 kilométert tudtunk felújítani, így viszont  fontos kimondani  több mint 5 ezer kilométer felújítása még hátravan. Ugyanis a magyar vasút vágányhálózata, amit használnak, az 6760 kilométer. Mindez pedig azt mutatja, hogy természetesen van feladat.

A minisztérium tisztában is van ezzel a feladattal, és be akarja pótolni azokat az elmaradásokat, amelyek az elmúlt évtizedben összegyűltek. Ezért is készítette el a magyar vasút jövőjéről szóló koncepciót, amit a kormány hamarosan tárgyalni fog, és ezen belül két világos célt kívánunk elérni. Az egyik az, hogy évről évre ütemesen forrásokat tudjunk bevonni akár a pálya minőségének javítása érdekében, a lassújelek csökkentése érdekében, és ezen túl pedig természetesen a járműbeszerzéseket is folytatni kell, hogy minél inkább minőségi körülmények között tudjanak utazni azok, akik ezt a módot választják.

Ugyanakkor a tisztelt baloldalnak és mindenkinek, aki azon az oldalon ül, azért rá szeretnék mutatni a felelősségére. Hiszen itt jó, hogy arról beszélünk, hogy a vasút egy közös ügy, a vasút egy olyan ügy, amelyet mindenki fontosnak tart, de ha önök ezt így látják, akkor miért küzdenek Magyarország ellen akkor, amikor az uniós forrásokat igenis fel lehetne az IKOP-on keresztül használni arra, hogy a vasút fejlesztése tekintetében is ezeket bevonjuk. Gyurcsány Ferenc elmondta világosan, hogy az a dolguk a baloldali képviselőknek, hogy megakadályozzák, hogy azok a bizonyos források hazajöjjenek, és azokat a bizonyos forrásokat a magyar közlekedés javítása, minőségi javítása érdekében lehessen felhasználni.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, nagy tisztelettel arra kérném önt, hogy ha önnek olyan fontos a vasút, ha önnek olyan fontosak azok az emberek, akik vasúton utaznak, mindannyiuknak, akkor azért harcoljanak, hogy azok a források hazajöjjenek, és azokat is be tudjuk vonni a magyar vasút fejlesztésébe. Hiszen, ahogy ön mondta: a vasút a közös ügyünk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Mint ismeretes, a képviselő asszony is elmondta, a bíróság 2023. május 2-án hozott döntésével a déli körvasút környezetvédelmi engedélye megsemmisítésre kell hogy kerüljön, és új környezetvédelmi engedély kérelmének beadása szükséges.

2023. július 10. napján a beruházó új, javított környezetvédelmi engedélyt adott be; jelen pillanatban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal vizsgálja a kérdést. Úgy gondolom, hogy képviselőtársaim alábecsülik annak a jelentőségét, hogy milyen fontos az, hogy az ország nyugati-keleti irányból átjárható legyen. Ez nemcsak gazdasági-társadalmi szempontból lényeges, de ha körbetekint a világban, ön is láthatja, hogy ennek sajnálatos módon biztonsági, és bizony katonai relevanciája is van. Ilyen szempontból Budapest áteresztőképessége szűk keresztmetszetnek tekinthető.

Értjük és megértjük, elfogadjuk a környéken élők észrevételeit. Egy integrált zajvédő rendszer része a projektnek azon ingatlanok esetében, amelyek a vasút közelében vannak, nyílászárócsere történik.

Tisztelt Képviselő Asszony! Beszéljünk világosan! A déli körvasút megépítése össznemzeti érdek és kérdés. Önök egyik nap a vasút fejlesztését  hallhattuk ma is , a zöldszempontokat kérik számon a kormányon, a következő nap meg azon dolgoznak, hogy a legfontosabb vasúti csomópont Budapesten torlódjon fel, és lehetetlenüljön el a vasúti közlekedés.

Fogadjon meg egy tanácsot: köpönyegforgató politikának nincs jövője. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Szívesen beszélgetek arról, hogy ki hol töltötte az ünnepet, meg mit csinált. Ha jól látom, a Momentum azzal töltötte az idejét és az ünnepi megemlékezést, hogy közterületet vörös festékkel borított el. (Rétvári Bence: Mint a hamászosok!  Nacsa Lőrinc közbeszól.) Talán ez is rámutat arra, hogy mennyire fontos az önök számára 1956 öröksége.

Az, hogy a déli körvasút kapcsán az ön felvetéseire milyen válaszaim vannak, szerintem elmondtam az első hozzászólásomban. Amit ön kérdezett, hogy a katonai jelentősége mekkora lehet, azt gondolom, hogy ennek mindig is volt, mindig is lesz. Budapest áteresztőképessége kulcsfontosságú a nemzet ellátásbiztonsága szempontjából, és ennek megfelelően kell ehhez a projekthez állni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. A helyzet bonyolultságát jól mutatja, hogy bár az Építési és Közlekedési Minisztériumtól várja a választ, de a kormányzati felelős az Agrárminisztérium. Természetesen igyekszem röviden pontos és korrekt tájékoztatást adni önnek.

Egy olyan eseménysorról beszélünk, amely sajnos érdemi kockázatot jelent a közlekedőkre nézve, főleg az évnek ebben a szakában. Az eddigi helyzet nem volt egyértelmű, félreértésekre adott okot, illetve lehetőséget biztosított a felelősség áthárítására.

Az új szabályozás tisztázza azon eseteket, amikor a vadásztársaság számára felróható a vadakkal összefüggő károkozás. A korábbi szabályozás ugyanis lehetőséget adott a felelősség el-, illetve megkerülésére minden szereplő részéről. (Dr. Lukács László György: Szinte már kizárt…) A mostani szabályozásban erre kevesebb lehetőség lesz, hiszen egyértelműen rögzítésre kerülnek azon körülmények, amely esetekben az egyes szereplőknek felróható az esemény. Ezen elvek mentén került definiálásra ez a szabályozás. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden, tisztelt képviselő úr. Senkinek a felelősségét nem akarjuk kiemelni, senkit nem akarunk hibáztatni. Elmondtam világosan, hogy egy felelősségi helyzet egyértelműsítésére került sor, ezen elvek mentén került kialakításra ez a jogszabály. (Dr. Lukács László György: Világos, értjük! Mindig az autós a hibás.)

Minden egyes szakmai kérdésben pedig javaslom, hogy az Agrárminisztériummal vegyék fel a kapcsolatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Dr. Lukács László György: Már egyeztetünk is!)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném megköszönni, hogy a kérdésével lehetőséget ad arra, hogy a tisztelt Ház előtt beszéljek egy ilyen fontos kérdésről. Biztosíthatom, hogy a kormány ebben a nehéz helyzetben nemcsak beszél a közlekedésről, az infrastruktúra fejlesztéséről és ennek a korszerűsítési szükségességéről, hanem tesz is érte, hogy ezzel kényelmesebbé és élhetőbbé tegyük az emberek mindennapjait.

Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy Magyarországon a legtöbb gyorsforgalmi út, a legtöbb autópálya és a legtöbb útfelújítás a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt valósult meg. Csak egy számot engedjen meg, hogy ismertessek önnel: Pest megyében az elmúlt 12 évben 201 kilométer újút- vagy útfejlesztés valósult meg, összesen 553 milliárd forint értékben.

Tisztelt Képviselő Úr! Amint viszont ön is említette, a szóban forgó projektet valóban a háború és a szankciók miatt ránk nehezedő nehéz gazdasági helyzet kontextusában kell értékelnünk. Mindezek fényében örömmel tudom tájékoztatni a képviselő urat, hogy a kivitelezés első ütemén, azon a bekötő úton még idén befejeződnek az építési munkálatok, míg a második ütem, azaz a nyugati elkerülő út kivitelezésének a befejezése és forgalomba helyezése 2024 tavaszán várható. Ezáltal kijelenthető, hogy Páty bekötése az M1-es autópályához az első ütem tekintetében még az idei évben megtörténik azzal, hogy a projektben szintén kiépülő elkerülő szakasz  ez tehát a 2-es ütem  átadására a jövő évben kerül sor.

A kormány tehát ebben a nehéz helyzetben is kiemelt prioritásként kezeli Magyarország közúti közlekedésének fejlesztését. Fő célunk továbbra is a közúti közlekedés színvonalának folyamatos javítása. Köszönöm ebben a képviselő úrnak, államtitkár úrnak a munkáját, hiszen kijelenthető az, hogy Páty bekötése megtörténik, és abban, hogy ez a munka megvalósulhatott, nagyon komoly érdemei vannak önnek, és köszönjük, hogy ezzel segíti a mi tárcánk munkáját is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Csak nagyon röviden szeretném megköszönni a Törvényalkotási Bizottság tagjainak a munkáját, és minden képviselőtársunkat arra biztatok, hogy ezzel a kiegészítéssel a szavazáson támogassa a javaslatunkat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kós Károly azt írta egy helyütt, hogy az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Amit államtitkár úr elmondott, tulajdonképpen az egész életművében tetten érhető volt, nemhiába az ő születésnapja került meghatározásra, amikor a magyar építészet napjának dátumát kerestük.

Én szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak azt az alapvetően konstruktív vitát, amelyet lefolytathattunk. Azt gondolom, hogy ennek alapján talán arról is meggyőződhettünk, hogy mindenki számára fontos az, hogy a magyar építészet hagyományát megőrizzük, és nyilvánvalóan azon vagyunk, illetve az a szándékunk, az a reményünk, hogy a jövőben is majd lesznek olyanok, akik akár Kós Károlyból vagy minden olyan mesternek az életművéből példát meríthetnek, akik a vitában is előkerültek, vagy a magyar történelem folyamán nagyot tudtak alkotni.

Azt gondolom, hogy ez az emléknap ehhez is hozzá tud minket vinni, el tud minket ezen az úton indítani, és ehhez kérem a tisztelt képviselőtársaim támogatását a szavazás során is. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Arról tudom tájékoztatni képviselő urat, hogy az építési terület 32 év után újra önálló minisztériumot kapott. Azt gondolom, a hazai építészetnek, a hazai építőiparnak jelentős dolog, hogy van saját minisztériuma, amely a szakma legfőbb lobbistája kíván lenni.

Annak érdekében, hogy egységes helyzetet teremtsünk az építészet és az építésgazdaság területén, az Építési és Közlekedési Minisztérium kidolgozta a magyar építészetről szóló törvénytervezetet. Ezen tervezet már a kormány előtt van, és remélhetőleg hamarosan a tisztelt Ház előtt vitára is sor kerülhet. A törvénytervezet elfogadása új helyzetet fog teremteni, alapjaiban változtatja meg, hogy mit és hogyan építünk.

Szeretném kiemelni, hogy a rendszerváltás óta ez a törvénytervezet az egyik legjobban véleményezett szakmai anyag. Több mint 2500 vélemény érkezett, többek között a Magyar Építész Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és több, fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezet is tett észrevételt.

A törvénytervezet kiemelt célja, hogy a polgári jóízlést érvényesítse. Azt gondoljuk, hogy Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete kell legyen a minta és a zsinórmérték. A mai nap egyébként ehhez egy újabb lépést tehetünk, hiszen együtt fogunk szavazni a magyar építészet napjáról szóló törvényről, amely szintén ebbe az irányba vezethet mindannyiunkat.

A törvénytervezet elfogadása, mármint a magyar építészetről szóló törvénytervezet elfogadása biztosítaná a helyi érdekek érvényesítését, a hagyományok tiszteletben tartását, illetve a magas minőséget is. Arról tudom tehát tájékoztatni a képviselőtársamat, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium dolgozik azon, hogy tiszta és új helyzetet teremtsen az építészet és az építésgazdaság területén.

Ami a Balatont érinti: a kormány elkötelezett a Balaton-part természeti értékeinek megőrzése, a zöldfelületek védelme, továbbá a vízhez kötődő természetközeli rekreációs lehetőségek biztosítása iránt. Célunk, hogy semmit se lehessen építeni Magyarországon, ami ne egyezne a legalacsonyabb szintű, de demokratikus felhatalmazással rendelkező közösségi érdekképviselet akaratával.

Az egy teljesen más kérdés, hogy a Balaton mindenkié Magyarországon, mindenki szereti a Balatont, ezért minden magyar honfitársunk, legyen szegény vagy gazdag, szeretné a szabadidejét szerencsére a Balatonon és nem külföldön tölteni. Az komoly nemzetgazdasági, társadalmi érdek, hogy minden magyar honfitársunk eljuthasson a Balatonra. Ennek érdekében a tárcák számos szociális programot indítottak. De az is érdek, hogy a jómódú magyar középosztály vagy a nagyvállalkozói réteg a pénzét ne külföldre vigye, hanem Magyarországon költse el.

Az új magyar építészetről szóló törvény további védelmi szemléletű intézkedéseket fog bevezetni a Balaton érdekében. A korábbi Balaton-törvény és hatályos törvények kizárólag a tómeder nádasait védték. A javaslat ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy jelentősen korlátozza az építmények létesítését, és műtárgyak elhelyezését kizárólag a parti sétányhoz és az engedélyezett csónakkikötőkhöz kapcsolódóan teszi lehetővé. Ezáltal a szárazulati nádasok védelme is fokozódni fog.

A strandok szabadstrandként vagy fizetős strandként történő működtetése nem szabályozási, hanem üzemeltetési kérdés, amely kizárólag az érintett önkormányzatok döntésén múlik. Ismereteink szerint a Balatonon jelenleg körülbelül 70 szabadstrand érhető el.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát én arra biztatom, hogy amikor majd a parlament elé kerül a magyar építészetről szóló törvény, akkor vegyen részt a vitában, meg fogja látni, hogy az a javaslat a Balaton érdekében született, a Balaton védelme érdekében született, és bízom abban, hogy ennek a védelmi munkának mindannyian a közös harcosai lehetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Arról tudom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy mivel a két ország között korábban nem létezett kétoldalú légügyi egyezmény, ruandai részről felmerült az igény, hogy az európai légi fuvarozókkal kötött kereskedelmi megállapodások útján közvetlenül is kínáljon ruandai légi fuvarozó Budapestre légi járatokat. Ennek megvalósításához a ruandai légi fuvarozóknak megfelelő légi közlekedési jogokkal kell rendelkezniük, ami egy kétoldalú légi közlekedési egyezmény útján biztosítható.

2020. január 28-án megjelent a 8/2020. számú határozat Magyarország Kormánya és a Ruandai Köztársaság Kormánya, Magyarország Kormánya és a Kolumbiai Köztársaság Kormánya, valamint Magyarország Kormánya és a Dél-Afrikai Köztársaság Kormánya közötti légi közlekedési megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról. Ennek birtokában tárcánk 2021. február 25-én bilaterális találkozó keretében egyeztetett Ruandával. Ennek eredményeként aláírásra került a memorandum és parafálásra a kétoldalú légügyi egyezmény. 2021. október 19-én a ruandai felet jegyzékben felkértük a szöveggel kapcsolatos végleges jóváhagyás megadására, mivel a 2021. februári tárgyaláson a részt vevők szerint maradtak előre írásban nem egyeztetett változások a szövegben. A ruandai fél a jóváhagyásról 2021. november 8-án szintén jegyzékben tájékoztatott. 2021. november 8-án megjelent a 76/2021. számú határozat Magyarország Kormánya és a Ruandai Köztársaság Kormánya közötti légi közlekedési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. 2021. november 10-én Szijjártó Péter külügyminiszter úr hivatalos ruandai látogatása alkalmával aláírta a megállapodást. Mivel a megállapodás 2021. november 10-én aláírásra került, a következő lépés Magyarország részéről a megállapodás kihirdetése.

A megállapodás szilárd jogi alapot biztosít a menetrend szerinti személyszállító és árufuvarozó légi járatok indítására a két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között. E járatok révén biztosítható lesz Ruanda, valamint Közép- és Kelet-Európa jobb légi összeköttetése. A légi közlekedési és légügyi kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke. A megállapodás létrehozása hozzájárul Magyarország afrikai irányú gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez és elősegítheti a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok erősödését. Ebben kérjük tehát a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni F. Kovács és Nacsa képviselő uraknak a támogató hozzászólását.

Én abban bízom, hogy Magyarországnak az a nemzetközi szerepvállalása, amely akár keleti, akár déli irányba tetten érhető, minél inkább eredményes lesz. Ha visszatekintünk az elmúlt évek eseményeire, akkor azt láthatjuk, hogy valóban nagyon komoly hozadékai voltak ennek a politikának, akár keleti, akár déli irányba is. Nyilvánvalóan a ruandai megállapodás is ezt a célt szolgálja. Ahogy a két képviselő úr is rámutatott arra, egyre inkább komoly magyar-ruandai kapcsolatok, gazdasági kapcsolatok kezdenek kialakulni, amelynek az egyik példája a főváros szennyvíztisztító rendszerének a modernizálása. De emellett utalhatunk banki vagy mezőgazdasági szerepvállalásra is. Természetesen mindemellett ki kell emelni a magyar ösztöndíjprogram népszerűségét, amely a helyi fiatalok számára biztosít magyarországi tanulást.

Azt gondolom, hogy mindezek tehát komoly eredményeket jelentő lépések voltak az elmúlt időszakban, de természetesen ezen az úton tovább kell haladni, és ennek a megállapodásnak a kihirdetése ebbe az irányba vezethet minket.

Én köszönöm szépen a frakciók támogatását, és arra kérem a tisztelt Házat, hogy a végszavazáson is mindenki álljon ezen javaslat mellé. Köszönöm a szót. (Nacsa Lőrinc tapsol.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arról tudom tájékoztatni, hogy a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogy miként lehet csökkenteni a Magyarország egyik legkeresettebb turisztikai desztinációjára nehezedő közlekedési terhet.

Éppen ezért a kormány elkötelezett a Gellért-hegyi sikló ügyében. Ön problémának éli meg a fővárosba érkező turistákat, és a fővárosi ikonikus helyek felújítását. Én személy szerint büszke vagyok arra, hogy 2010 óta a magyar kormány az adófizetők pénzéből fölújította a Várkert Bazárt, megszüntette a Kossuth tér olyan állapotát, amiről azt gondolom, hogy egyikünk sem volt rá büszke, hiszen emlékezzünk vissza, hogy a nemzet főterén egy képviselői parkoló üzemelt.

Emellett a kormány a Vár ügyét is felkarolta, és kiemelten foglalkozik a főváros épített, historikus, szimbolikus értékének visszaállításával. Azt gondolom, hogy bármely vidéki város örült volna annak, hogy a kormány hasonló figyelmet fordított volna helyi, vidéki célokra.

Biztos vagyok benne, hogy a Gellért-hegyen működő vállalkozók, akik a turizmusból élnek, bizonyára nem átoknak fogják fel, hogy napi 300-400 busznyi turista érkezik hozzájuk. Őszintén sajnálom, hogy a főváros 150. születésnapján önnek az jutott eszébe, hogy milyen szörnyű is az, ha a kormány a fővárosban költi el az adófizetők pénzét, és hogy áramlanak a turisták a fővárosba.

Ami a konkrét kérdését illeti: a kormány döntött arról, hogy a Gellért-hegyi sikló közberuházásként valósulhat meg. Jelen pillanatban pereskedés van folyamatban. A főváros vezetése támadja a projektet, a kormány ugyanakkor úgy gondolja, hogy a sikló olyan mód lehet, amely jelentősen csökkenti a környék buszos forgalmát.

Köszönöm képviselő úrnak a megtisztelő figyelmét, és azt is, hogy ismételten lehetőséget biztosított ennek a kérdésnek a megvitatására, hiszen délelőtt a parlament Gazdasági Bizottságának meghallgatása során már személyesen választ kapott a témában a miniszter úrtól. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy miniszter úr nevében reagáljak mindazokra a felvetésekre, amelyeket képviselő úr megfogalmazott. Jó is, hogy én teszem, tekintettel arra, hogy nem is olyan régen Sopronban tartottam egy sajtótájékoztatót, amiről a képviselő úr bizonyára lemaradt, ezért alkalmam nyílik itt elmondani, hogy miről is szólt ez a sajtótájékoztató, hogyan halad előre a Fertő tó ügye.

Annyit viszont engedjen meg, képviselő úr, a megjegyzésére, hogy amikor ön benyújtja egy-egy szóbeli azonnali kérdését, akkor általában azt úgy teszi, hogy kérem, válaszoljon, miniszer úr, vagy valami hasonló módon jelöli meg a témát. A házszabály egyértelműen fogalmaz, azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. Ezt mondja el a házszabály, ennek kapcsán ad lehetőséget mindenkinek, aki megkérdezi arra vonatkozólag, hogy mi az, amit kérdezni akar, hogy pontos és szakszerű tájékoztatást tudjon kapni. Most ezt én megadom önnek.

Tehát a Fertő tó beruházása, mint az ön előtt is ismert, a háború és az elhibázott szankciós politika miatt állt meg. Mi a célunk? Az a célunk, hogy ami Ausztriában adott az ottani környezeti lehetőségek maximális figyelemben tartásával, az Magyarországon is lehessen adott. Magyarul: a part adta lehetőségeket a magyar oldal, Sopron városa is, a Sopron környékiek is ki tudják használni.

Ennek keretében az elmúlt időszakban Sopron város önkormányzatának polgármesterével egyeztetve az Építési és Közlekedési Minisztérium megfogalmazta azt, hogy a projekt milyen módon halad előre. Erről a miniszter és a polgármester a nyáron egy bejelentést is tett, megtették a vállalásaikat. A soproniak is elmondták, hogy mit akarnak  vissza akarják kapni a partot , és az ÉKM is elmondta, hogy ezt hogyan fogja elősegíteni. Mindennek érdekében pedig megtörtént a közbeszerzés kiírása. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ismételten a figyelmébe ajánlom, hogy mi az, ami a hazugságokkal szemben történik, hogy mi a közbeszerzés tartalma. Az Építési és Közlekedési Minisztérium újra kiírta  ahogy elmondtam  a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert, amely a következő részekből áll: hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint közművek, illetve terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése.

Milyen monstrumokról beszél, képviselő úr? Jó reggelt! Világos, egyértelmű körülírása van a közbeszerzésnek. Kérem, hogy tekintse meg! Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, ön nem tette meg a választópolgároknak azt a szívességet, hogy megvárja a jövő évet a választási kampánnyal, és már most begyújtotta a rakétákat.

Engedje meg, hogy néhány dolgot rögzítsek. Az első az, hogy a kormány nem kíván beleavatkozni az ellenzéki pártok azon vitájába, hogy ki az inkompetensebb a főváros vezetésére. Ezt maguk között kell eldönteniük.

A második: a budapesti közlekedési káoszt az tudja megszüntetni, aki előidézte, ez pedig a főváros vezetése. Emlékeztetném, 2019 óta tapasztalunk biciklisávokat olyan körutakon, amelyeknek a kialakítása erre alkalmatlan. Ez csak az autósok üldözésére alkalmas. Azt hiszem, ebbe a kategóriába tartozik a Lánchíd lezárása is.

A harmadik: önök mint Jobbik, tevékenyen szerepet vállaltak a mostani fővárosi vezetés hatalomra jutásában. A hallgatás beleegyezés, tisztelt képviselő úr.

Ami a Lánchidat illeti: ez nem más, mint politikai zsarolás, amelynek egyedüli áldozatai a budapesti közlekedők, minden tekintetben. A fővárosi vezetés ma délután megnyithatná az autósforgalom előtt az utat, ha akarná. Budapestnek pont nem arra van szüksége, hogy egy hidat vegyenek el, hiszen egy közlekedésszakmai álláspont szerint akár egy új hídra lenne szüksége a fővárosnak. Őszintén remélem, a főváros vezetése rádöbben arra, hogy a mostani döntéseivel elsősorban azokat bünteti, akik munkába, iskolába járnak, akik napi szinten közlekednek.

Ugyanakkor ismételten megkérem képviselő urat, ne a kormánytól várja, hogy kijavítsa a főváros hibáit, ahogy azt se tőlünk várja, hogy segítsük az ön főpolgármesteri kampányát. Azt hiszem, hogy ez méltányolható elvárás. Őszintén reméljük, hogy fennállása során először a Jobbik önerőből, saját ötletekből, önállóan megpróbálkozik elindulni egy választáson. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Még egyszer tisztelettel arra kérem képviselő urat, hogy ne várja el se a kormánytól, sem az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy a fővárosi kampányba most becsatlakozzon.

Azt tudom ismételten elmondani önnek, hogy a Lánchíd Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában és a százszázalékos tulajdonában álló Budapest Közút Zrt. közútkezelésében van. A forgalmi rend megváltoztatásában nem engedélyköteles tevékenység áll fenn, így a közútkezelő azt saját hatáskörben hatósági engedélyeztetési eljárás nélkül elvégezheti. Azt gondolom, világos és egyértelmű, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának van felelőssége abban, hogy a Lánchíd milyen módon átjárható. Köszönöm a tájékoztatás elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, hiszen ezzel lehetőséget ad nekem arra, hogy a vármegye- és országbérletekről itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt szólhassak.

Talán vitán felül kijelenthető, hogy az elmúlt 30 év legfontosabb és legsikeresebb közlekedéspolitikai, utasbarát intézkedéséről beszélhetünk. Azért merem ezt kijelenteni az Országgyűlés nyilvánossága előtt, mert hét hónap leforgása alatt közel 7,5 millió darabot értékesített a MÁV-START Zrt. A fenti számban nincs módszertani trükközés, nincs ilyen-olyan statisztikai szorzó  ennyien váltottak vagy váltanak vármegyebérletet.

A fenti szám két tényt mindenképpen bizonyít. Az emberek elismerik annak az 57 ezer MÁV-, Volán-munkavállalónak a munkáját, akik nap mint nap 7,5 millió ember ingázását teszik hatékonyabbá. A másik pedig az, hogy a közösségi közlekedésre igenis van igény. A kormány feladata az, hogy olcsón, mindenki számára hozzáférhető módon biztosítsa a közösségi közlekedést. A vármegyebérlet erről szól, és ezt bizonyítja.

A kormány szándékai azonban túlmutatnak a vármegyebérleten, mondhatom, ez még csak a kezdet. Elkészült „A magyar vasút jövője” című stratégiai dokumentum, amelyet a kormány már megtárgyalt, elvi céljaival egyetértett, és most a Pénzügyminisztérium és a közlekedési tárca közösen dolgozik a finanszírozás megteremtésén. A kormány szándéka, hogy a következő tíz évre vonatkozóan pályafelújításokat, eszközbeszerzéseket tudjon teljesíteni, ezzel is biztosítva, hogy minél több polgártársunk válassza a közösségi közlekedést. A vármegyebérlet pedig bizonyította: a magyar vasútnak van jövője. Ezen dolgozunk, és ebben kérjük az Országgyűlés támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Itt az Országgyűlésben az eltelt három évtizedben több feladatot végeztünk el  pártoktól függetlenül  azért, hogy visszaszorítsuk a dohányzást. Tettük ezt azért, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a dohányzás kiemelt kockázatot jelent az egészségre. Ezen munka keretében 2010 után komoly előrelépéseket tehettünk meg. Így a vendéglátóhelyek és a tömegközlekedés például füstmentessé váltak. A jogalkotási lépések keretében kiemelkedik a nemdohányzók védelméről szóló 2019-es törvény.

A kutatások szerint 2010-ben a magyar lakosság 35-40 százaléka dohányzott, amely mára 20-25 százalékra csökkent. Tehát azt tudjuk mondani, hogy a dohánytermék-fogyasztók aránya  különösképpen így van ez a hagyományos dohányterméket fogyasztók arányánál  jelentős mértékben, mondhatni 10 százalékkal lecsökkent az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy komoly kihívást fog jelenti a következő évtizedekben az új típusú dohánytermékek szabályozása szerte a világon.

Magyarország számára összességében ambiciózus cél lehet, hogy füstmentessé váljon. Addig is olyan módon kell előrehaladnunk, amely segíti azt, hogy a daganatos betegségek csökkenhessenek. Köztudott, hogy Európán belül ennek a száma nagyon jelentős nálunk. Ezek közül a tüdődaganat kiemelkedő szerepet játszik. A tüdődaganat és a dohányzás között egyenes összefüggés van, amelyből évente 13 ezer új szomorú esetet diagnosztizálnak.

80-90 százalékos ok-okozati összefüggés van a tüdődaganatok és a dohányzás között. Ennek tragédiájával, társadalmi, társadalombiztosítási, munkaerőpiaci következményeivel tisztában vagyunk talán itt mindannyian. Megjegyzendő, hogy az új típusú dohánytermékek veszélyei is kérdéseket vetnek fel. Mindezen szomorú esetek arányának csökkentését is szolgálta az a szabályozási környezet, amelyet korábban kialakítottunk.

Azt láthatjuk, hogy 2013-hoz képest egyrészt csökkent a felnőtt lakosság körében a dohányzók száma. Azt is tudhatjuk, hogy 2013-ban a 13-15 év körüli tanulók több mint fele kipróbált valamilyen dohányterméket. Ez az arány 2020-ra 32 százalékra csökkent. Korábban a dohánytermékek mintegy 40 ezer helyen voltak elérhetők, ehhez képest az elárusítóhelyek száma 6 ezer körüli.

Azt is el kell mondani, hogy az új rendszer bevezetéséig a dohánytermékek kiskereskedelméből származó bevételének jelentős része a multinacionális vállalatoknál volt kimutatható, amelyek felosztották egymás között az értékesítési csatornákat. Ma mindez a hazai kiskereskedőknél, a magyar családoknál jelenik meg.

Arra is rá kell mutatni, hogy a dohányzással kapcsolatos állami bevételek 2010-ben 360 milliárdot tettek ki, mára több mint 800 milliárd forintról beszélhetünk. Mindezek mellett bőven van még feladat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a közegészségügyi helyzet javítása területén.

A multikkal folytatott küzdelemnek számos egészségügyi hozadéka volt. Hazánk elsők között tiltotta be az e-cigaretták ízesítését, a pattintós ízesített cigarettát, vagy vezette be az egységes csomagolást. Európai szinten is egyedülálló a dohánytermékek reklámjának teljes tilalma.

A trafikrendszer a kialakításakor ebben a formában egyedülálló volt Európában, és azóta, így vagy úgy, de egyfajta mintaként szolgál. Számos tagállam vette ezt alapul az értékesítési helyek vagy a dohánytermékek láthatóságának korlátozásánál. Így tett Hollandia, Belgium és Szlovénia.

A trafikrendszerben volt először kötelező az online kassza, és itt volt először kötelező az online készletnyilvántartás is, amely miatt dobozra pontosan nyomon követhető minden egyes dohánytermék értékesítésének a folyamata.

Tisztelt Ház! Mindezen eredmények mellett újabb feladatok állnak előttünk. Lázár János miniszter úr tegnap a Gazdasági Bizottság ülésén elmondta, hogy kapott egy megbízást a kormánytól: meg kellett vizsgálnia, hogy a kormányhivatalok és a különböző hatóságok ellenőrzései révén mennyire védettek a fiatalok. Ezáltal megállapításra került, hogy főként az ország centrumában, a fővárosban és Pest megyében rendszeresen szolgálnak ki 18 év alattiakat. Mindebben pedig szerepe van annak, hogy a mai bírságolási rendszer nem visszatartó erejű.

A csalásokkal sérül a jogalkotó célja. Nem engedhetjük meg, hogy akár csak egy trafikos is fittyet hányjon a szabályokra, és kiszolgáljon fiatalkorúakat. Az ugyanis nem megy, hogy valaki elfogadja a közösség által biztosított előnyt, de nem fogadja el a közösség által meghatározott szabályokat. Mit is jelent ez? Azt, hogy egy törvényileg garantált piacon, állami monopóliumban szervezett kiskereskedelemben vehet részt. Mik a szabályok? Sok egyéb, például a matricázott kirakatok mellett az, hogy a kiskorúaknak soha, sehol, semmilyen körülmények között nem adhatnak el dohányterméket.

A visszaélések száma a fővárosban brutális mértékű, elérte az 50 százalékot. Felmerül a kérdés, hogy milyen szabály az, amit csak felerészben tartanak be azok, akik egyébként nyertesei, haszonélvezői az adott szabályozásnak. Megmondjuk, milyen: szigorításra szoruló szabály.

Most ezt a szigorítást tesszük meg ezen javaslat révén. Drákói szigorral sújtunk le a trafikosra, aki a törvény legfőbb célját szabotálja. Súlyos, visszatartó erejű pénzbírságot vezetünk be, végső soron pedig a trafik engedélye is rámehet. Indítványunk szerint ezért arra teszünk javaslatot, hogy a fiatalkorúakat kiszolgáló trafikosnak minimum egymillió forintos legyen az első bírság, onnantól kezdve minden bírság emelkedhessen, az előző bírság összegéhez képest növekedhessen, és a bírságolás végén nyilvánvalóan veszélyeztetni fogja a bírságolás következtében a működést is. Tehát magyarul, egy olyan szankciós rendszert szeretnénk a törvényjavaslat segítségével, ami egyrészről visszatartó erejű, másrészről pedig az is nagyon fontos, hogy kontrolláljon, tehát azonosítsa be a fiatalt, nézze meg a személyi igazolványát, és ne szolgáljon ki 18 év alattit. A törvényjavaslat gerince technikai pontosítások mellett, elárusítóhely-pontosítások mellett erre vonatkozik.

Tisztelt Ház! Tegnap a Gazdasági Bizottság ülésén konstruktív vitát folytathattunk az indítványról. Ott „nem” szavazat nem érkezett, csak két tartózkodás. A tisztelt Ház figyelmébe is ajánljuk a javaslatot, bízva abban, hogy az ismertetett célokkal egyet tudnak érteni a képviselőtársaim. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a vitában jelentős mértékben nem merültek fel olyan új körülmények, amelyekre érdemben reagálni kellene, vagy amelyre ne tértem volna ki az expozém során.

A Mi Hazánk képviselője megjegyezte az ellenőrzések számát. Utalni szeretnék arra, hogy 2022-ben több mint 3000 helyszíni ellenőrzésre és több mint 2500 adminisztratív ellenőrzésre került sor. Természetesen a hivatal munkatársai a jövő évben is arra fognak törekedni, hogy mindenhol végrehajtsák azokat az ellenőrzéseket, hogy az általunk meghatározott jogszabályokat betartassák a trafikosokkal.

Hallhattunk arról is, hogy milyen módon került kialakításra és kinek kedvezett az új rendszer. Én azt gondolom, hogy a multik pénzén sikerült egy olyan rendszert létrehoznunk, amely a magyar családok számára biztosít megélhetést.

Az ellátóhelyek, az elárusítóhelyek kapcsán is felmerültek kérdések a bizottsági ülésen is és itt is, hogy mi ennek az indoka, engedjék meg, hogy röviden utaljak erre. Ahogy hallhattuk, az említett módosítás egyszerre legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, és teljes közművesítéssel, továbbá kereskedelmi, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkező beruházások területén megnyitná a lehetőséget a dohánytermékeknek az értékesítésére. Ezzel nem a munkások dohányzását szeretnénk megkönnyíteni. Egyrészt természetesen a feketepiacot kell visszaszorítani.

Amire fontos rámutatni, az az, hogy a kiskorúak által is lakott, egyre nagyobb arányban nemdohányzó városok, települések lakosait szeretnénk megvédeni. Mitől szeretnénk megvédeni? A trafikingázástól. Sok száz vagy ezer olyan munkástól, akik csak a cigiért mennének be a városba. Ez nem jó ugyanis sem a városnak, sem a munkásnak, egyedül a trafikosnak jó, annak pedig legyen jó az építkezés területén, ne pedig a trafikingázás beindításának az árán. A törvényt tehát életszerűbbé tesszük ezzel a módosítással, mert mi nem a virtuális valóságra, hanem a magyar valóságra szabva szeretnénk jogszabályokat alkotni.

Én köszönöm szépen képviselőtársaimnak a gondolatait, akár kormánypárti részéről a támogatást, akár ellenzéki részéről a kritikát. Én azt gondolom, egy biztos, hogy mindannyian azt szeretnénk, hogy Magyarország minél inkább egy egészséges ország legyen, minél inkább vissza tudjuk szorítani a dohányzást, és azt gondolom, hogy ennek a törvénynek az elfogadásával egy újabb lépést tehetünk ebbe az irányba. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy a magyar demokrácia működik, azt gondolom, bizonyítja az önök kezdeményezésének a sikere. Mi azt tudjuk javasolni mindenkinek, hogy bármilyen javaslata van népszavazás kezdeményezésére, forduljon az illetékes szervekhez, indítsa el ezt a kampányt, és amennyiben sikerrel jár, azzal kapcsolatban lehet népszavazást tartani. Hozzáteszem, hogy az elmúlt időszak hasonló jellegű kezdeményezései kapcsán azt láthattuk, hogy a népszavazásra vonatkozó aláírások összegyűjtése már nem ment olyan sikerrel. Mindenesetre bármennyire is szidni szokták önök a magyar demokráciát, annak a sikeréről és működőképességéről szól ez a döntés.

Ami az ön által felvetett témát érinti, én szeretném emlékeztetni a képviselő urat arra, hogy ez a bizonyos jogszabály 2006-ban lett elfogadva. 2006-ban nem ez a kormány kormányzott.

Az elmúlt időszakban pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium egy nagyon komoly munkát kezdett el annak érdekében, hogy azok a beruházások, amelyek fontosak Magyarország számára, egy új szabályozási környezetben kerülhessenek megvalósításra. Ezért került a tisztelt Ház elé az állami beruházásokról szóló törvény, és ezért került a tisztelt Ház elé a magyar építészetről szóló törvény. Mind a kettő tulajdonképpen egy teljesen új környezetet kíván teremteni a beruházások számára, legyenek azok állami beruházások vagy magánberuházások.

Azt kívánjuk elérni, hogy minőségi módon lehessen építeni, olyan minőségi módon, amely tiszteletben tartja mindazokat a szempontokat, amelyek adott esetben akár az államnak, akár különböző közösségeknek fontosak lehetnek.

(12.10)

Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy önnek volt egy vitája a gazdasági bizottsági ülésen, ha jól emlékszem, miniszter úrral, és ott már nyilvánvalóvá tette miniszter úr az ön irányában is, hogy ezen a téren milyen változások várhatók. Én azt tudom elmondani önnek, hogy biztosak lehetünk abban, hogy szűkítésre kerül a kiemelt státuszra kerülő beruházások köre  természetesen vannak olyanok, amelyek erre alapot és indokot adhatnak a jövőben , mindenesetre a két új jogszabály, amelyet említettem, azt gondolom, hogy egyértelműen rendet fog tenni ebben az ügyben.

Arra pedig szeretném felhívni a figyelmét, hogy a Fertő tó ügyében mindaz, amit elmondott, nem igaz. Ha megnézi azt, hogy mi történt most, milyen lépéseket tett az Építési és Közlekedési Minisztérium azért, hogy a Fertő tó használható és szép turisztikai vonzereje legyen Magyarországnak, akkor, azt gondolom, talán az ön tetszését is el fogja nyerni. Kiírtuk ugyanis azt a közbeszerzést, amelynek az eredménye az lesz, hogy a tervezés és kivitelezés révén a soproniak, a Sopron környékiek visszakaphatják a Fertő tavat, és egy zöldfejlesztés fog tudni ott megvalósulni. Abban hiszünk, azt gondoljuk, hogy amit Ausztriában szabad és lehet a Fertő tó turisztikai vonzereje szempontjából az emelés tekintetében, azt talán a magyar oldalnak is szabad.

Én azt kívánom képviselő úrnak, hogy a Fertő tó tekintetében a magyarok oldalára álljon, ne pedig az osztrák gazdasági erők által szajkózott érveket hangoztassa itt, a magyar parlamentben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A tárgyi témában Orbán Viktor miniszterelnök úr és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is tett már nyilatkozatot, és jómagam is korábban beszámolhattam ezzel kapcsolatban.

Mindenekelőtt szeretném emlékeztetni arra, hogy Orbán Balázs igazgató úr mit is mondott itt a Házban. Ő úgy fogalmazott, hogy minden beruházóval szemben, jöjjön akár külföldről vagy jöjjön akár belföldről, egyetlenegy elvárásunk van: a jogszabályokat minden beruházás esetében be kell tartani. Az itt alkalmazandó kisajátításra, területrendezésre, környezetvédelemre és környezethasználatra vonatkozó jogszabályok pedig az egyik legszigorúbbak az Európai Unió területén.

Az ügyben a miniszterelnök úr is több kijelentést tett. Példának okáért ez év július 3. napján itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt jelezte a riogatások kapcsán, hogy nem fog vegyianyag-elosztó üzem épülni Magyarországon.

(17.50)

Az ön által hivatkozott témában pedig számomra is megadatott az a lehetőség, hogy reagáljak a hírekre. 2023. október 5-én és 2023. október 24-én is jeleztem Vadai Ágnes képviselőtársam kérdésére, hogy nem fog vegyianyag-elosztó üzem épülni a területen. Akkor ugyanis ez volt a riogatás tárgya.

De ha már képviselő úr is lehetőséget ad arra, hogy önnek is válaszolhatok a témában a tisztelt Ház falai között, szeretném megismételni magam, talán nem lesz hasztalan: a beruházásokra vonatkozó szabályokat mindenkinek be kell tartania, legyen akár magánberuházó, vagy legyen maga az állam a beruházó. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nem vagyok híve a politikában a számháborúnak, de önmérsékletre és komolyságra hívnám fel, erre kérném fel.

Az LMP, amely egyes budapesti kerületekben szerez pár ezer szavazatot, ne tetszelegjen úgy, mintha a magyar nép nevében beszélne. Ön ennél komolyabb ember; remélem, ön sem hiszi el, hogy ez az állítása komolyan vehető.

Ami azt illeti, 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, emlékeztetném, 13 százalék körül mozgott a munkanélküliség. Ez egy más ország volt. Az, hogy az elmúlt években 2-3 százalékra lement a munkanélküliségi ráta, annak köszönhető, hogy a kormány óriási mennyiségben hozott külföldi tőkét az országba, ezzel segítve a munkahelyek megteremtését. Sehol a világban nincs ez máshogy. Óriási a verseny a világban egy-egy beruházásért. A mostani zavarkeltés mögött is ilyen érdekek húzódnak meg, ki kell ezt mondani.

A kérdés azonban komoly. Aki az országba jön, hozzon bármennyi pénzt, teremtsen bármennyi munkahelyet, be kell tartania a szabályokat, megfelelni a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium kezdeményezésére két törvényben, a már elfogadott beruházási törvényben és a szavazás előtt álló építészeti törvényben jelentősen módosította a kiemelés rendszerét. Eddig 10 milliárd forint és ötven új munkahely, mostantól 100 milliárd forint és száz új munkahely kell ahhoz, hogy valami kiemelt beruházási státuszt kaphasson.

Ez megoldást jelent az ön által felvetett problémára, így azt gondolom, hogy nincsen más teendője, mint szavazatával támogatni holnap a magyar építészetről szóló javaslatunkat. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(18.00)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Balatonról tudunk beszélni. Megadta a lehetőséget elnök úr azzal kapcsolatban, hogy el tudja mondani a késése ellenére, hogy mi a felvetése, mi a gondolata.

Mi a Balaton védelméről már számtalan alkalommal szólhattunk itt a parlamentben. Elmondhattuk azt, hogy milyen fontos minden egyes település tekintetében, minden partszakasz tekintetében a Balaton megvédése, és azt is el tudtuk mondani, hogy ennek kapcsán milyen eddigi lépések történtek, és milyen lépések fognak történni a jövőben akár egy ma sorra kerülő törvény kapcsán.

Engedje meg, hogy akkor ezeket újra ismertessem! Magyarország Kormánya tehát elkötelezett a Balaton-part természeti értékeinek megőrzése, a zöldfelületek védelme, továbbá a vízhez kötődő természetközeli rekreációs lehetőségek biztosítása mellett.

Ennek érdekében fogadta el az Országgyűlés a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezéséről szóló törvényt 2018-ban, amely a korábbiaknál szigorúbb szabályzással védi a Balaton természeti és épített értékeit és a helyben élők érdekeit. Az elfogadott törvény tovább erősíti a part közcélú területhasználatra, különösen a strandok, kempingek, rekreációs zöldfelületek és parti sétányok megőrzésére, valamint a part megközelíthetőségére vonatkozó szabályozást.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény az ország más területeihez képest a Balaton kiemelt üdülőkörzet védelmét magasabb szintre emelte, tehát a vízparton különösen erős és szigorú építési szabályozás érvényesül.

A vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket felváltani készülő új balatoni vízparti terv pedig jelenleg is kidolgozás alatt áll. A magyar építészetről szóló új törvény további védelmi szemléletű intézkedéseket vezet be. Erre gondoltam, hogy ennek támogatásával ön is tehet valamit a Balaton újabb védelme érdekében.

A korábbi Balaton-törvény és a hatályos törvény kizárólag a tómeder nádasait védi. A javaslat ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy jelentősen korlátozza az építmények, ezen belül épületek és műtárgyak létesítését, és műtárgyak elhelyezését kizárólag a parti sétányhoz és az engedélyezett csónakkikötőkhöz kapcsolódóan teszi lehetővé. Ezáltal a szárazulaton a nádasok védelme is fokozódni fog.

A strandok szabadstrandként vagy fizetős strandként történő működtetése nem szabályozási, hanem üzemeltetési kérdés, amely kizárólag az érintett önkormányzatok döntésén múlik. Ismereteim szerint a Balaton körül jelenleg több mint 70 szabadstrand érhető el. Ennek kapcsán is az építészeti törvény rendelkezni fog.

A kormány célja, hogy semmit ne lehessen úgy építeni Magyarországon  sem állami, sem ipari, sem magáncélú ingatlant , ami ne egyezne meg a legalacsonyabb szintű demokratikus felhatalmazással rendelkező közösségi érdekképviselet akaratával. Ez az érdekképviselet pedig a helyi emberek által demokratikusan megválasztott önkormányzat. Ennek kapcsán azt gondoljuk, hogy a Balatonra a jövőben is olyan lehetőségként kell tekinteni, amely megadja a lehetőséget arra, hogy a magyarok itthon költsék el a pénzüket, legyen szó turizmusról vagy gazdaságfejlesztésről.

(9.00)

Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogyha a korábbi külföldi cél választása helyett a magyarok a Balaton partját választják meg a pihenésük, üdülésük helyszíneként. És arra is nagy erőket szeretnénk szánni, hogy amennyiben a magyar gazdasági elitnek van fejlesztésre használható forrása, akkor azt magyarországi helyszíneken tudja elkölteni, azokat a forrásokat ezeknek a célterületeknek a minél komfortosabb fejlesztésére hasznosíthassa. De természetesen ennek kapcsán azokat a rendelkezéseket, amelyeket együtt alkottunk meg, be kell tartania mindenkinek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A sóskúti beruházás kapcsán miniszter úr tett egy nyilatkozatot, ajánlom a figyelmébe, talán elkerülte azt. Engedje meg, hogy a felvetéseire generálisan is válaszoljak!

Magyarország, ki kell mondanunk, tőkeszegény ország. Ahhoz, hogy elérjük az EU fejlettségi szintjének átlagát, külföldi működő tőke, FDI bevonására van szüksége. Ez olyan, mint a gravitáció vagy a derékszög, tisztelt képviselő úr, senki nem vonta kétségbe az elmúlt harminc évben. Komoly eredményeket is el tudtunk érni. Ma ott tartunk, hogy Magyarország nemcsak az Unióban, de a világon is az egyik legjobb tőkebevonzó képességgel rendelkező ország, és minden bírálatuk  még a huhogásuk ellenére is  az egyik legösszetettebb gazdasági szerkezettel rendelkező ország lett az elmúlt 14 évben. Ez közös eredményünk, közös sikerünk. Óriási eredménynek tartom azt is, hogy sikerült elérnünk, hogy nemcsak Nyugatról, hanem Keletről is nagy mennyiségben érkeznek beruházók, nagy mennyiségben érkezik tőke Magyarországra, hozzájárulva ahhoz, hogy az elmúlt 14 évben több mint egymillióval többen dolgozhassanak.

Egy olyan rezsimről, a kiemelt beruházások rendszeréről beszélünk, amely 2006 óta él, nem véletlenül. A 2004-et követő csatlakozásunk után érdemben nőtt meg az FDI-bevonzó képességünk. Az akkori szabályozás így szólt: 90 millió forintos összköltség és legalább 15 új munkahely teremtése mellett lehetett kiemeltté tenni egy beruházást. Első körben ezzel szemben nyújtott be népszavazási kezdeményezést; itt még, azt gondolom, hogy egyet is tudunk érteni önnel.

Jelentem, a kormány elvégezte a feladatot, és két törvénnyel  az állami építési beruházásokra vonatkozik az egyik, a másik pedig a magyar építészetre vonatkozó  módosította a szabályozást, 100 milliárd forintos összköltség és száz új munkahely teremtésére van szükség ennek a státusznak a megszerzéséhez. Tehát, még egyszer: 90 millióról 100 milliárdra emeltük az értékhatárt, az értékhatárt tehát 1111-szeresére emelte a kormány. Mondjon vagy mutasson bármilyen szabályozást, ahol ilyen komoly szigorítás történhetett!

Ne haragudjon, hogy ezt mondom, de amit önök csinálnak, meggondolatlanság, és ellenkezik a nemzeti érdekkel. Azzal az állítással egy tudunk érteni, hogy a helyiek megkérdezése nélkül és kompromisszum keresése nélkül bármit is lehessen építeni az országban, azt nem lehet, a törvények mindenkire vonatkoznak, így mindent figyelembe kell venni, de az lehetetlen, hogy nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági beruházások emiatt ellehetetlenüljenek.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nyílt lapokkal játszik, önök azonban nem. Ezekért a beruházásokért közelharc folyik. Miközben az Egyesült Államok gazdasági értelemben szépen kivonul Európából, az európai és az ázsiai beruházások iránt főleg a térségünkben óriási csata dúl. Önök erről nem vesznek tudomást, a társadalmi vitából nem veszik ki a részüket, csak hergelnek.

A kormány a minisztériumon keresztül olyan szabályozást fogadott el, amely a fenntarthatóság és a zöldszempontok figyelembevétele mellett teret ad az ipari beruházásoknak a nyugat-európai példák figyelembevételével.

(11.10)

Ön vagy nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy miről van szó. Egy biztos: ezzel a magyar adófizetők, a magyar választópolgárok érdekeivel ellentétesen cselekszenek. Köszönöm a figyelmet. (Csárdi Antal: Csak az állampolgárokról nem beszélt!  Taps a kormánypárti padsorokból.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdése így hangzott, hogy hogyan értette Lázár János azt, hogy a bicskei igazgató homoszexualitása nem független a kegyelmi ügytől sem. Engedje meg, hogy a miniszter úr nevében az alábbiakat válaszoljam önnek erre.

Ez az ügy fájdalmas minden normális, jóérzésű ember számára. Bánt bennünket, hogy egyáltalán megtörténhetett, és dühösek vagyunk, hogy nem került kellőképpen megtorlásra. Lázár miniszter úr egyértelműen fogalmazott mindkét bűnös elkövetővel kapcsolatban és ma is fenntartja, hogy Vásárhelyi Jánosnak egy életre a börtönben kellene maradnia, míg Kónya Endrének szintén ott lenne a helye mellette ahelyett, hogy egy presbitériumban ülne.

Az azonban megvetendő, ahogy az ellenzéki padsorokban ülők a saját politikai tőkéjük érdekében a gyermekek egyéni tragédiáját kihasználják. A miniszterelnök által elrendelt átfogó vizsgálattal minden jóérzésű ember egyetért. Ennek a vizsgálatnak eredménye kell hogy legyen minden olyan kockázati tényezőnek a feltárása, amely befolyásolhatja, hogy az intézetekben nevelt gyermekek biztonságban vannake, vagy sem.

Ahogy önök előtt is ismeretes, a 2011-es vizsgálatok nem vezettek eredményre, ennek oka, hogy a gyerekekkel szemben a pedagógusok, a pszichológiai szakértők Vásárhelyi Jánosnak az oldalára álltak, ezért nem volt korábban lehetőség a vádelemelésre a Demszky-időszakban kinevezett Vásárhelyivel szemben.

A 40/2024. számú kormányrendelet pedig átfogó vizsgálatot céloz, pont azért, hogy minden körülményre tekintettel lehessen csak bármely szakember ilyen intézmény vezetője. Ebben a kérdésben pedig igenis fontos szempont, hogy a feladatkört betöltő szexuális orientációja jelente, jelenthete kockázatot a rábízottakkal kapcsolatban. Ha ennek minimális esélye is megvan, akkor pedig ki kell zárni ebből a körből.

Miniszter úr nem többet és nem is kevesebbet mondott ennél a múlt hét folyamán, amely véleményét ma is változatlan formában fenntartja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt válaszolnék, engedje meg, hogy megjegyezzek egy dolgot. Ön az írásban beadott kérdésében úgy fogalmaz, idézem: úgy gondolják, hogy a vidéki városok nem érdemelnek támogatást?

(15.40)

Tisztelt Képviselő Úr! Azért mégiscsak álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat. Ezt ajánlom mindenkinek a figyelmébe, és ne felejtsük el, hogy ezt követően mennyi támogatás érkezett a vidéki településekre.

A kérdését több irányból is meg lehet közelíteni. Az első lehetséges mód elvi, mondhatni, jogi megközelítés, amely azt az államszervezési, filozófiai kérdést teszi fel, hogy feladatae az államnak, hogy bármely jogi személy, nevezetesen önkormányzat által vállalt feladatot támogasson. Erre a kérdésre szerintem nem adható egyértelműen pozitív válasz. Ezt csak azért hozom ide, mert egyedül a főváros esetében írja elő a törvény a helyi közlekedés fenntartását, mindenhol máshol önként vállalja az önkormányzat. Ugyanakkor önnek természetesen igaza van: mivel a megyei jogú városokban működő gazdasági, kulturális, oktatási és egészségügyi centrumok elérése a kormányzat szempontjából is kulcskérdés, ezért partnerek tudunk lenni ezután is, ahogy eddig is azok voltunk.

Rögzítsünk pár dolgot, képviselő úr! A helyi vagy az országos közlekedési rendszerek fenntartása rendkívül drága. Egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amelyre az államnak vagy az önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Jóllehet a jegyeladásokból jön a bevétel, de csak hogy érzékeltessem önnel az arányokat: a MÁV költségvetése 1200 milliárd forint, és tavaly 120 milliárd forint értékben adtunk el jegyeket, bérleteket úgy, hogy rekordévet zártunk.

Ennek tükrében egy önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti; mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, amely az ön által említett városokban egy igen jelentős tétel. Természetesen nem akarunk más zsebében turkálni, de a vita mégiscsak anyagi természetű.

Ezen túlmenően a tisztelt képviselő urat tájékoztatom, hogy a 2022. évben a szociálpolitikai menetdíj-támogatás keretében a kedvezményes személyszállítási közszolgáltatási tevékenység során a megyei jogú városok összesen 4,68 milliárd forrást kaptak. Ugyancsak a 2022. évben a díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységek során a megyei jogú városok összesen 3,3 milliárd forint forráshoz jutottak. Összesen 7,98 milliárd forint támogatás történt a 2022. évben.

A 2023. év első háromnegyed évében a szociálpolitikai menetdíj-támogatás keretében a kedvezményes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységek során a megyei jogú városok összesen 3,79 milliárd forint forrást kaptak. A 2023. év első háromnegyed évében a díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységek során a megyei jogú városokhoz összesen 2,05 milliárd forint forrás került kiutalásra. Összesen 5,84 milliárd forint támogatás történt a 2023. év első háromnegyed évében.

Természetesen minden önkormányzat megkeresését készek vagyunk mérlegelni, ahogy például a Volán irányában fennálló, évek óta húzódó adóssággal is sokáig elnéző volt a kormány. Ugyanakkor dolgozunk tovább, hiszen az ország- és vármegyebérletek sikeressége természetesen erre ösztönöz mindannyiunkat.

Szeretném megjegyezni, hogy ha az államnak a fővárossal létrejött megállapodására tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy egy kedvező megállapodás született, amely kedvező az államnak, kedvező az utasoknak. Az önkormányzati választások után készek vagyunk bármelyik várossal leülni és tárgyalni, egyeztetni a tarifaközösségről és az elszámolás menetéről. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Az állam csak olyan megállapodást fog kötni, amely kedvező az utasoknak és kedvező az államnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Szeretném feleleveníteni az önök emlékezetét azzal kapcsolatban, hogy ha bármilyen nagyobb jellegű fejlesztés történt Budapesten, akkor azzal találkoztunk, hogy az önök oldala ezeket ellenezte. Gondoljunk csak Budapesten a Kossuth térnek a felújítására!

(12.50)

Gondoljunk arra, hogy akár a Ludovikát érintő felújítás kapcsán milyen heves tiltakozást kezdtek el önök, vagy éppen tekintsünk a Városligetre! Most már kijelenthetjük, hogy mindezek a beruházások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket (Szabó Rebeka: Szerintem nem!), és mindenfajta huhogásuk ellenére Budapestnek olyan színfoltjai lettek, amelyekre büszkék lehetünk. (Szabó Rebeka: Szerintem nem!)

Ha az elmúlt évtizedeket felidézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Rákosrendező kapcsán a Demszky-féle városvezetésnek húsz éve, az önök féle zöldvárosvezetésnek pedig öt éve lett volna arra (Szabó Rebeka közbeszól.), hogy kezdjen ezzel a területtel valamit, amely egy szennyezett tájseb, amely ugyanakkor hasznos erőforrása is lehet a városnak.

Szeretném a képviselő asszonyt tájékoztatni, hogy ezen a 130 hektáron 175 ezer köbméter hulladék található (Szabó Rebeka: Az önök hulladéka!), és ennek az elszállítását (Sebián-Petrovszki László: Állami tulajdon!), ennek a területnek a megtisztítását, ezt a munkát annak érdekében, hogy Budapest valóban zöld legyen (Az elnök csenget.)  azt gondolom, önök is ezt szeretnék , meg kell kezdeni, és ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek senki számára sem veszélyesek.

Ennek kapcsán az Építési és Közlekedési Minisztérium elkezdte azt a munkát, amelynek során ennek a területnek a mentesítése megtörténhet, és mindenkivel, aki ott valamilyen fajta jelenlétet végzett, legyenek azok vállalkozók vagy éppen azok, akik ott élnek, felvették a kapcsolatot, és tájékoztatták a lehetőségekről. (Szabó Rebeka: Miről? Arról, hogy…)

A vasúttársaság a kiürítési eljárások során nemcsak a jogszabályok maradéktalan betartásával igyekszik eljárni, hanem a lehető legnagyobb méltányossággal igyekszik megtenni minden szükséges lépést, és a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a lakásbérlők számára alkalmas alternatív bérleti, illetve lakhatási lehetőségek beazonosításában (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), illetőleg a megfelelő jogi-pénzügyi megoldások megtalálásában. Mindez egyébként a bérleti szerződésnek megfelelően történik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdésével azt sejteti, minthogyha a kormánynak nem lenne érdeke Budapest fejlesztése, a Budapesten élők helyzetének a javítása. Engedje meg, hogy nagy tisztelettel arról tájékoztassam, hogy az elmúlt 14 évben 2100 milliárd forint állt rendelkezésre a fővárosban zajló beruházások megvalósítása érdekében, a főváros fejlesztése érdekében, mindez azt szolgálta, hogy Magyarország fővárosa egy olyan hely legyen, amelyre minden magyar büszke lehet.

Természetesen folyamatosan sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a helyzet napról napra jobb lehessen. Kiemelném az Építési és Közlekedési Minisztérium munkájának köszönhetően a tarifaközösséget például, amely nagy segítséget jelent például a Budapesten és az agglomerációban élők helyzetének a javítása szempontjából, hiszen számukra ez a lehetőség azt kínálja, hogy a korábbi két bérlet helyett elég egyet megvásárolniuk. Ez is egy újabb nagy előrelépés.

Ami a HÉV-eket érinti, engedje meg, hogy nagy tisztelettel arról tájékoztassam, hogy a kormány megtárgyalta a magyar vasút jövőjéről szóló tízéves stratégiai elképzelést, amelynek természetesen kiemelt célja a magyar vasút, azon belül a magyar gördülőállomány és természetesen így a HÉV-ek fejlesztése is. Ennek keretében vizsgáljuk azt, hogy ehhez milyen lehetőségeket lehet bevonni, milyen magyar kapacitások vannak ennek a megvalósítására. Azt tudom a HÉV-ek kapcsán önnek elmondani, hogy ebben a kérdésben az idei évben konkrét előrelépésről tehetünk bejelentést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Az imént éveket emlegetett. Engedje meg, hogy emlékeztessen önt arra, hogy az ön baloldali képviselőtársai éveket vettek el Magyarországtól azzal, hogy gátolták a hazánknak jogosan járó, a magyar embereknek jogosan járó uniós források megszerzését. Hogyha ezeket az éveket nem vették volna el a magyar emberektől, akkor, azt gondolom, már jóval előrébb járhatnánk. Nagyon kétszínű, gátlástalan véleményalkotás az, amikor éveken keresztül harcolnak azért, hogy Magyarország ne kapja meg a jogosan járó forrásokat, majd pedig, amikor ebből kifolyólag elmaradnak fejlesztések, akkor a kormányt számonkérik. Képviselő úr, hogyan is van ez? Mit tettek a baloldali képviselők az elmúlt években, hogy a hazánknak járó magyar fejlesztési források itt lehessenek?

Én azt tudom mondani, az Építési és Közlekedési Minisztérium nevében azt tudom mondani önnek és minden egyes képviselőnek, hogy akár a magyar, akár az uniós források rendelkezésre állása kapcsán mi azon fogunk dolgozni, hogy a magyar közlekedés ügyét előrébb tudjuk vinni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A polgári nemzeti kormány 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására, segítésére. A gyermekek után járó adókedvezménytől az otthonteremtési támogatásokon át az ingyenes tankönyvekig minden intézkedésünk abba az irányba mutat, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen pluszterhet anyagi tekintetben. A kormány elkötelezett szándéka, hogy egy gyermek vállalása se maradjon el azért, mert a szülők anyagilag nem tudják ezt teljesíteni.

A családok életében a közlekedés megszervezése megkerülhetetlen tényező. Az állam ebből a szempontból úgy tud segíteni, hogy olcsóvá és hozzáférhetővé teszi a közösségi közlekedést, olyan szolgáltatást nyújt, amely elsősorban biztonságos, másodsorban olcsó, harmadsorban pedig kiszámítható. A tarifák csökkentése és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése révén legalább négymillió ember jár jobban, és havonta több tízezer forintot takaríthatnak meg a családok. A március 1-jével bevezetett tarifareform ebbe az irányba mutat. A nagycsaládosok számára ingyenessé tettük a közlekedést és számos intézkedést hallhattunk a képviselő úrtól.

Tájékoztatom a tisztelt képviselőket, hogy a tavaly bevezetésre került vármegyebérlet és országbérlet után az idén márciusban meginduló tarifareform első tapasztalatai azt mutatják, hogy soha ennyien nem használták a MÁV-Volán szolgáltatásait. Érdemes erre áldozni, érdemes a közösségi közlekedés fejlesztésébe invesztálnia a magyar államnak, mert ezzel a családokat segítjük.

Ami a kritikákat illeti, én szeretnék tisztelettel beszámolni a Háznak arról, hogy 2022-ben a MÁV-Volán teljes csoport bruttó árbevétele 112 milliárd forint volt, ami 2023-ra 118 milliárd forintra emelkedett. 2022-ben 4,8 millió darab bérletet értékesítettek, ez 2023-ban 6,81 millió darabra emelkedett  ebben, ugye, megjelennek az ország- és vármegyebérlet eredményei. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek.

Én köszönöm szépen a tisztelt képviselőtársaimnak a támogatását mindebben. Tegyünk a jövőben is a magyar közlekedésért! (Taps a kormánypártok soraiban.)