Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.15:11:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2020.06.09.), 38. felszólalás
Felszólaló Juhász Hajnalka (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:51


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10854. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszüntetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik. Ahogyan miniszter úr is mondta, a Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között 22 beruházásvédelmi megállapodásból összesen 18 felmondását érinti ezen megállapodás. Az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország és Ausztria nem írta alá a megállapodást, így azon kétoldalú megállapodásokat bilaterális úton szükséges felmondani.A már képviselőtársaim által is említett, a törvényjavaslatban szereplő megállapodással a magyar kormány az Európai Unió Bírósága 2018-ban kihirdetett ítéletében foglaltaknak tesz eleget. A bíróság a Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V.-ügyben megállapította, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkelyeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választott bíróság előtt indíthat eljárást.

A bíróság szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, a beruházó állam szerinti választott bírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét. A kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló megállapodás létrehozásának indoka tehát az, hogy a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzulák ellentétesek az EU-joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek következménye pedig az, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei között az utóbbi fél is európai uniós tagállammá vált, e választott bírósági klauzulák nem szolgálhattak a választott bírósági eljárások jogi alapjául. Ebből adódóan a választott bíróknak meg kell állapítaniuk joghatóságuk hiányát és a választott bírósági ügyeket meg kell szüntetniük, a korábbi választott bírósági ítéleteket pedig meg kell semmisíteni.

A megállapodás egyértelműen csak a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeket érinti, nem terjed ki az energia charta egyezmény alapján indított választott bírósági eljárásokra. A megállapodás 2. és 3. cikkében foglaltakra szeretném felhívni a figyelmet, melyek a bíróság ítéletéből fakadó uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében az A. és B. mellékletben felsorolt kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről rendelkeznek. A 6. cikk értelmében pedig a lezárult választott bírósági eljárások nem nyithatók újra, illetve a megállapodás a 2018. március 6. napja előtt, azaz az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítéletének kihirdetése előtt indított választott bírósági eljárások során elért békés rendezés eredményét nem érinti.

A megállapodás 7. cikke az alkalmazás hatékonyságának növelése érdekében előírja a szerződő felek azon kötelezettségét, hogy együttesen értesítsék a választott bírókat a bíróság érintett ítéletének a megállapodásban meghatározott következményeiről, vagy szükség esetén a nemzeti bíróságokat arról, hogy a választott bírósági ítéleteket hagyják figyelmen kívül, semmisítsék meg vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától. Ezt a megállapodást a C. mellékletben szereplő nyilatkozattal tehetik meg.

Fontosnak tartom kiemelni a 9. cikkben foglaltakat, mely a folyamatban lévő választott bírósági eljárások esetén a strukturált párbeszéd kezdeményezéséről, valamint annak során kialakítható egyezségről rendelkezik. A strukturált párbeszéd akkor kezdeményezhető, ha a folyamatban lévő választott bírósági eljárást a beruházó erre vonatkozó kérésére felfüggesztették, illetve ha az eljárásban már határozat született, és a beruházó tartózkodik annak végrehajtásától.

A 10. cikkben meghatározott feltételek teljesülése esetén a folyamatban lévő választott bírósági eljárások beruházók általi megszüntetését követően a beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket, az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően. A peres igények választott bírósági úton való érvényesítésének lehetősége, ezáltal a korábbi választott bírósági ítélet végrehajtása a megállapodás fényében nem lehetséges. A megszüntetésre kerülő kétoldalú beruházási megállapodások rendelkezései nem tekinthetők a nemzeti bíróság által eljárásban alkalmazandó jog részének.

A nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő, melynek időtartamát az alkalmazandó nemzeti jog határozza meg, attól az időponttól indul, amikor a beruházó adott esetben visszavonja a választott bírósági eljárást, lemond a már meghozott, de véglegesen még nem végrehajtott vagy nem érvényesített határozat végrehajtásáról, továbbá kötelezettséget vállal, hogy nem indít új választott bírósági eljárást.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, ennek megfelelően erre a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény előírásai vonatkoznak. A törvény értelmében a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. Az aláírást követően a megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján ismeri el.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az Európai Unió bíróságra vonatkozó ítéletének ismeretében a megállapodás kötelező hatályának elismerését támogassák. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai