Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amitől óvtam magunkat, az mégiscsak bekövetkezett, kedves Keresztes frakcióvezető úr, de mégiscsak az a helyzet, hogy  én kérek akkor elnézést, de mégis  ez egy parlament. Bizonyára hallott arról, hogy a parlament nem úgy van, hogy itt összevissza lehet beszélni bármiről, ami az eszünkbe jut, hanem van egy házszabály. A házszabály szabályozza a parlament működését. Amikor a parlamenti képviselők esküt tesznek  messziről indítok, de nem tudom, hogy honnan kezdjem, amikor ilyen alapvető problémákkal küzdünk , akkor azt mondják, hogy a jogszabályokat megtartom és megtartatom. A házszabály egy jogszabály. Önnek is be kellene tartani, főleg frakcióvezetőként.

A parlament és a törvényalkotás menetrendje egy kötött dolog, az nem egy falufórum. Ha az van előterjesztve, ami van, nevezetesen: a vízközmű-szolgáltatásokról szóló törvény egy kifejezetten kis szakaszának módosítása, akkor az a napirend, és nem az, hogy a víz helyzete a világban, vagy a víz helyzete Magyarországon, vagy a vízi közmű fejlesztésének stratégiai léptékű elgondolásai, vagy nem tudom, micsoda.

(19.20)

Tehát, amikor ön szirénként arra csábít bennünket, hogy lépjünk erre a vitára, én ezt senkinek nem javaslom, mert az egy másik előterjesztés, másik vita, másik felkészüléssel; ráadásul, kedves frakcióvezető úr, egy ilyen kulcsfontosságú kérdésben megfosztja egyáltalán a részvétel lehetőségétől azokat a képviselőket, akik abban a biztos tudatban nem jöttek el, de lehet, hogy „a víz helyzete Magyarországon”-ra azonnal itt lennének, akik azt gondolták, hogy pont éppen a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénynek egy kis módosítása, ami az ilyen zárványként létrejövő, nem állami és önkormányzati tulajdonú, de azon mégis ténylegesen közszolgáltatást végző szolgáltatók közötti viták rendezésére valamilyen megoldást kínál  mint említettem volt, van 400-500 ilyen helyzet , akkor kiszúrunk velük, mert lehet, hogy egyébként lenne mondanivalójuk. Nekem is, csak most az a dilemma, hogy amit ön elmondott, nagyon-nagyon fontos kérdések lennének napirenden.

Nem lenne jogos megkérdezni egyébként államtitkár asszonytól, mert pont ő, ami kerete van, nem ő az előterjesztő. Tehát ez megint bonyolult, mert a parlament működését még mindig ez a házszabály szabályozza, és egy csomó kérdésre nem tud válaszolni, az időkeret korlátos. És egyébként pedig az egész ügyhöz teljesen méltatlan lenne, mert akkor nem lehetne megkérdezni azt az alapvető kérdést, hogy meddig van az az usus, tulajdonképpen sosem kimondva, de mégis ez uralkodik az egész víziközmű-szolgáltatásban, hogy Magyarország az összes európai ország közül az egyik legpazarlóbban használja fel az ivóvizét. Miért? Azért, mert mi mindenre ivóvízminőségű vizet biztosítunk, miközben tudjuk, hogy 100 liter  ivóvízminőségű, nagyon magas költséggel előállított és pótolhatatlan természeti kincsünk  ivóvíz elfogyasztásánál 3 litert iszunk meg, és 97 litert olyan célokra használunk, ami felesleges.

Ivóvízből öntözzük a gyepet. Ivóvízzel mossuk a kocsit. Ivóvízzel mosatjuk a csatornát. Tehát a szennyvizet, mert a csatornában a folyadék áramlását fenn kell tartani, különben ha egy megadott időnél többet tartózkodik a szennyvíz a csatornában, akkor olyan biológiai folyamatok indulnak el benne, ami egyébként a szennyvízüzemeknél a telepi biológiát teszi tönkre. Nagyon sokszor úgy teljesítünk szolgáltatást, hogy kétszer-háromszor annyi ivóvizet használunk fel a szennyvízcsatorna mosatására, mint amit egyébként a szennyvíz mennyisége jelent. Ez jó? Csak mert nem vagyunk erre felkészülve, van véleményem róla. Ma nem teheti meg azt egyetlenegy vízmű, amitől olyan fajlagos költségekkel dolgoznak, amilyen, de sok választaná, ha lehetne, és azt mondaná, hogy emberek, az ivóvízszükséglet tízszeresét tengelyen kiszállítom palackozva, és egyébként pedig tiszta, de nem ivóvíz minőségű vízzel mossuk az autót, öntözzük a gyepet, mosdunk, mosunk, mosogatunk, takarítunk, járatjuk a nagynyomású vízzel működő tisztítókat, s a többi, s a többi, s a többi. Ugye, ez a tiszta víznek, tehát az ivóvíznek, meg az úgynevezett szürkevíznek a használata. Nyitott kérdés, de ma tényként rögzíthetjük, mindenki olyan következtetést von le, amilyet: 100 liter ivóvízből 97 litert nem ivóvíz céljára használunk, hanem olyan használati célokra, ami nem igényel ivóvíztisztaságot. Nesze neked, nemzetstratégiai megfontolás!

De mondhatok mást is, amit itt el lehetne mondani, hogy nem a Fidesz-kormány, hanem az előző kormányok fejlesztéspolitikája kapcsán a legnagyobb összegű víziközmű-beruházási volument az ivóvíz arzénmentesítése jelentette azokon a területeken, ahol Magyarország ivóvízkészlete arzénes. Miközben itt az Európai Unió által meghatározott előírásokat akartuk teljesíteni, holott lehet tudni, hogy az Uniónak az ivóvízzel szembeni arzénelőírása azért olyan, amilyen  rendkívül alacsony , mert a meghatározó országokban a tengeri eredetű élelmiszer fogyasztásánál szükségszerűen olyan arzénmennyiséget esznek meg az emberek, hogy az ivóvízben lehet csak csökkenteni, mert a tengeri eredetű élelmiszerben nem tudják csökkenteni. De nálunk ez nincsen, itt senki nem eszik tengeri eredetű élelmiszert. Tehát itt ha száz évig arzénes vizet iszik valaki, akkor sem fogyaszt el annyi arzént, mint amennyit 50 év alatt egy holland megeszik. De a legnagyobb összeget erre költöttük. Dobálhatják itt a 63 ezer kilométereket, meg nem tudom, micsodákat, persze, ez a múlt  de az kétségtelen, azt a pénzt költhettük volna éppen a hálózatfelújításra is.

Ugyanolyan kulcsfontosságú kérdés, hogy Magyarország  környezetvédelem, klíma, Greta Thunberg, nem tudom én, kicsoda  azt az eljárást  ma is ez a szabály  foganatosította, hogy nincs szivárgó szennyvíz. Tehát a szennyvízemésztők zártak, szippantani kell. Ott is egyébként, ahol ennek semmilyen értelme nincs, ahol nincs semmilyen ipari felhasználás. Nagyméretűek a telkek. Tehát vannak olyan települések, ahol ilyen 1500-2000 négyzetméteres telekméretek vannak szabályozva, és tudjuk, hogy a csatorna kiépítése  kiépült most már  méregdrága, a fenntartása rendkívül nehéz, mert nem olyan a lakósűrűség, hogy ezt meg lehessen oldani, miközben ivóvízbázist nem veszélyeztet. Meg lehetett volna fontolni, ma már kitűnő technológiák vannak arra, hogy a szivárgó rendszerű, de kezeltszennyvíz-megoldás vállalhatóe vagy sem. Ez is egy fontos kérdés, csak még egyszer mondom, egyszerűen méltánytalan lenne az egész ügyhöz, hogy ezt ledaráljuk, és komolyan véve az ön felvetését, ilyen kérdésekre válaszoljunk, úgy egyébként, hogy erre a kormány nem készült fel, a kormány képviselőjének erre nincsen módja, mert a kormány képviselője, szemben önnel, mégiscsak be kell tartsa a házszabályt, mert mi, parlamenti képviselők, persze fittyet hányhatunk a házszabályra, mert ez a mi szabályunk, a kormánynak viszont kötelező alkalmazkodnia ehhez, tehát az elnök úr elmondta. Az, hogy megkérdezem az államtitkárt, az az azonnali kérdések és válaszok órájában időszerű, itt nem.

Úgyhogy ön egy csomó fontos problémát felvetett, csak ez megint az, hogy vegye figyelembe, hogy a házszabályt önnek is be kell tartani, tehát nem tudunk átcsúszni erre. Még egy csomó kérdés, amit egyáltalán nem vetettem fel, feltehető. Viszont itt hadd világítsak rá egy érdekes összefüggésre  tudom, hogy ez meghökkentő lesz -: vannak jól működő víziközmű-vállalatok és -szolgáltatók, meg rosszul működők. Tehát önmagában, ha egy víziközmű-szolgáltató veszteséges, az egy fontos mutató, de meg kell vizsgálni, hogy azért veszteséges, mert rossz a vezetése, vagy azért veszteséges, mert a külső körülmények olyanok, ami miatt veszteséges.

A Debreceni Vízmű  amiről szemmel láthatóan Varga képviselőtársamnak nem sok fogalma van  valóban küzd néha azzal, hogy csőrepedés van. De mégiscsak többet mond el a Debreceni Vízmű minőségéről az az adat, hogy mennyi például a hálózati veszteség. Hogy mondjuk, a nyereséget most ne is mondjam, mert ott egyébként a tulajdonosnak is lehet beleszólása, hogy ott az üzemi adatok hogyan alakulnak. De a hálózati veszteség, az mutatja egyébként valaminek a minőségét. A Debreceni Vízműnek a hálózati vesztesége 18 százalék. Egyébként ez is nagyon magas, és ez akkor megint elvezet ahhoz, hogy gondoljuk meg, 100 literből 18 liter elmegy valahol a hálózatban, de a 18 százalékkal a nagyvárosi vízművállalatok közül a debreceni a legjobb, és egyébként a víziközmű-szolgáltatás tekintetében pedig a legjobbak között van. Az ágazati átlag 26 százalék, de ez úgy jön össze  és itt van megdöbbentő tény , hogy itt van olyan víziközmű-szolgáltató, ahol a hálózati veszteség 50 százaléknál több. Száz liter nagyon drágán és pótolhatatlanul előállított ivóvízben 50 százalék elmegy valahol a rendszerben. Megkockáztatom, hogy akkor ez a vállalat mégsem teljesít olyan jól, mint a Debreceni Vízmű, ahol a legjobb veszteségi adatok vannak, még ez is magas. Arról nem is beszélve, hogy ha még azt is hozzátesszük, hogy a Debreceni Vízmű minden liter elfogyasztott vizet megtisztít, tehát teljeskörűen tisztítja a vizet, akkor azt kell mondjam, kedves Varga képviselőtársam, hogy debreceniként inkább büszke lehetne a Debreceni Vízmű teljesítményére és a benne dolgozók teljesítményére.

(19.30)

És ehhez egy kicsit köze van a jó gazda gondosságának is, mert látszik, hogy minimum nem felelőtlen az önkormányzat, illetőleg a vagyonkezelő holding, amikor ezt a rendszert üzemelteti.

Tisztelt Ház! Még egy kérdésre szeretnék válaszolni, csak képviselőtársam tette fel, és megvárom, míg tud figyelni.

ELNÖK: Figyelek.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Nem, nem, Mesterházy képviselőtársamnak szerettem volna mondani, mert feltette azt a kérdést, hogy akár még támogatható is lenne ez a javaslat, csak miért pont most, meg milyen eseteket érint. Nagy tisztelettel, erről hosszan beszéltem egy eset alkalmával. Be kell vallanom töredelmesen, tisztelt házelnök úr, hogy mind a 400-500 közötti esetet nem tudom felsorolni. Tudom, hogy ez hiba, legközelebb törekszem a teljességre, de most ez nem fog menni. És hogy miért pont most? Nagyon régóta konzultálok a hivatallal, az ITM-mel meg az Igazságügyi Minisztériummal, és megvallom őszintén, egy ponton túl azt mondtam, hogy gyerekek, ez egy pici dolog, én most ezt beterjesztem. Nem várok tovább mindenfajta európai vízi irányelvre, meg nem tudom, mire, mert nem fog sosem menni. Tudom, mondhatja Keresztes László Lóránt  mit is mondott, csip-csup, vagy valami ilyesmi ,- de higgye el, annak a választópolgárnak, aki azzal szembesült, hogy neki megépült a háza, rá szeretne kötni a csatornára meg az ivóvízre, ami ott van a háza előtt, ő úgy tudta, hogy ott szolgáltat a Debreceni Vízmű, csak mint kiderült, a vezeték tulajdonosa ma egy olyan vállalat, ami az eredeti építővállalat felszámolási eljárásából 3 millió forintért megvette ezt a szakaszt, és azt mondja neki, hogy persze, köss rá, cimbora, de a vezeték az enyém, nem vagyok közszolgáltató, 50 millió forint lesz neked meg a lakóközösségnek. És éves díjat fogunk szedni, 5 millió forintot. Egyébként 300 ezer forint lenne az, amit a szolgáltatásért a Debreceni Vízmű elkér. Mondhatja ezt ön csip-csupnak, egy LMP-nek néhány lakos meg egypár millió forint nem számít, de az az igazság, hogy nekem ekkor nemhogy elegem lett, hanem azt gondoltam, hogy nem várok tovább, beterjesztem, és azt megteszem, hogy a kormány munkatársaival konzultálok. Utólag köszönöm az ITM segítségét, a BM segítségét, az Igazságügyi Minisztériumnak és az ágazatnak a segítségét, mert például, megvallom őszintén, az ingatlanokra vonatkozó kisajátítási szabályokat szerettem volna alkalmazni, de azt mondták, hogy írjunk egy másikat, belementem. Csip-csup, és egyébként természetesen egyáltalán, senki a Fideszből nem akar privatizálni vízi közművet és víziközmű-vállalatot. Ennek az ellenkezője történt. Igyekeztünk megvásárolni azokat a rendszereket, amiket korábban privatizáltak. Aki ilyet feltételez a Fideszről, teljesen ismeretlen számára a Fidesz politikája meg az alapelvei.

Egészen biztos, hogy kulcsfontosságú erőforrásnak tartjuk a vizet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és még egyszer hadd hangsúlyozzam: egész biztos, hogy előbb-utóbb sorra kell kerülnie a parlamentben annak a vitának, amit ön is kérdez. Annak a törvénynek biztos nem én leszek az előterjesztője (Az elnök ismét csenget.), de hogy lesz véleményem róla, talán az általam elmondottak alapján ez kitűnik.

Még egyszer kérném szépen, hogy támogassák ezt a valóban nem nagyon nagy ívű, de mégiscsak fontos javaslatot, és ha lehet, akkor egyszer beszéljünk arról, hogy mi van a vízzel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)