Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióba való belépésünk nem tekinthető csupán politikai vagy jogi aktusnak. A csatlakozáskor azt vállaljuk, hogy szükség szerint jogszabályi előírások formájában is az egyes szakmai területek, ágazatok politikájában érvényesülni fog az Európai Unió által alakított értékrend.

Egy fejlődő és ebből következően egy folyamatosan változó jogrendszerhez való alkalmazkodásunk nem tekinthető lezárt folyamatnak. Képviselőtársaim előtt egy olyan törvényjavaslat fekszik, amely 19 törvényt módosít. Az érintett törvények többségével kapcsolatban már 2001-ben és 2002-ben is történt jogközelítési célú módosítás. Az ismételt jogharmonizációs célú felülvizsgálatot a közösségi jogban - ideértve a bíróság gyakorlatát is - bekövetkezett időközbeni változások, valamint a tagállami működésből adódó, eddig nem szabályozott kérdések indokolják.

(13.40)

A jogharmonizációs célú módosítás, a most megismerhető követelményeket kielégítve, összhangot teremt a közösségi joggal, követve az elmúlt években bekövetkezett változásokat is. A sok törvényt érintő javaslathoz egy igen bő, 35 oldalas indoklást készítettünk, képviselőtársaink segítésére, amely bemutatja valamennyi részletre kiterjedően a módosítások belső tartalmát. A javaslat elsősorban az egyes törvények által szabályozott ellátásokra való jogosulti kör közösségi joggal összhangban lévő meghatározását célozza.

Célja továbbá a módosítással érintett törvények hatályának egységes, az európai gazdasági térség tagállamaira, valamint a velük azonos jogállású államokra történő szükség szerinti kiterjesztés. A harmonizációs célú módosítások mellett a törvényjavaslat olyan változásokat is tartalmaz, amelyek az alkotmánybírósági határozatok végrehajtását jelentik, és tartalmaz olyanokat is, amelyek pontosító célú, az egységes végrehajtást segítő rendelkezések.

A törvényjavaslatnak két, egy egészségügyi tárgyú és egy szociális tárgyú törvényeket módosító, nagy összefoglaló része van. A szabályozás, az egyes területeket rendező törvényekhez igazítva, az egészségügyi joganyagban természetesen szerteágazóbb területeket érint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az expozéban természetesen nem ismétlem meg az általános és a részletes indoklásban leírtakat, néhány fontos mozzanatot azonban tisztelettel ajánlok a szíves figyelmükbe. Elsőként a szociális területről: a munkaerő szabad mozgásával összefüggő egyik fontos alapelv, hogy a Közösségen belül mozgó, más tagállam területén foglalkoztatott munkavállalót a hazai munkavállalókkal azonos bánásmód, illetőleg azonos szociális előnyök illetik meg. Az Európai Bíróság esetjoga a szociális előnyt elsőbbségként értelmezi, és szélesebben is tekinti. Előnynek kell minősíteni minden olyan juttatást, kedvezményt, amely a munkavállaló és családja szociális integrációját elősegíti. Ez azt jelenti, hogy az európai gazdasági térség tagállamainak munkavállalóként hazánkban tartózkodó polgárai és meghatározott hozzátartozói a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvényben szabályozott, rászorultságtól függő szociális ellátásokra a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett válnak jogosulttá. A benyújtott törvényjavaslat a szociális törvény személyi hatályát tehát ennek értelmében terjeszti ki.

A szociális törvény módosítására irányuló javaslat ezen túlmenően rendelkezik mindazon módosításokról, amelyek a külföldi állampolgároknak az egyes ellátásokra való jogosultságával függenek össze. A jövőben fel kell készülnünk arra az esetre, hogy a többségében az önkormányzatok által folyósított ellátásokra való jogosultság megállapítása csak külföldről származó adatok segítségével lehetséges. Erre az esetre a javaslat közvetítő szervként a Magyar Államkincstár pest megyei területi igazgatóságát jelöli meg.

A törvényjavaslat állást foglal abban a fontos kérdésben, hogy a magyar szociális biztonsági rendszerben mely ellátások minősülnek nem segély jellegűnek. Ennek megfelelően a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a fogyatékossági támogatás az érintett munkavállalók és családtagjaik számára elérhető lesz, és meghatározott feltételek esetén külföldre is folyósítjuk.

Vannak azonban olyan ellátások, amelyek csak magyarországi tartózkodás mellett illetik meg a jogosultakat. Ezekről is rendelkezik a törvényjavaslat. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az Európai Unióban a szociális biztonság megteremtésének gyakorlata a kölcsönösség elvén működik. Nekünk csak akkor kell biztosítani a szociális ellátásokat, ha az érintettet a saját országában nem illeti meg ellátás, vagy annak összege a magyar ellátásoknál alacsonyabb összegű.

A törvénycsomag a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások két területén tartalmaz módosítást: a személyek szabad áramlásával összefüggő rendelkezésekhez kapcsolódóan, másrészt pedig a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben. A szabályozás elsődlegesen a szolgáltatás nyújtására vonatkozó korlátok lebontását célozza, illetve a szolgáltatásnyújtás feltételeként megjelenő szakképesítések kölcsönös elismeréséhez kapcsolódik. Ezen a téren a jogharmonizáció a fenntartói fogalom módosulásán keresztül valósul meg.

Az 1998. évi, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban megfogalmazódnak az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetételével kapcsolatos javaslatok. A tanács javaslatait elfogadva a jövőben a kormányzati oldal résztvevőinek csak együttes számát fogjuk meghatározni, és a civil oldalon magukat képviseltető szervezetek köré ezentúl, a tanács javaslata alapján, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége is felvételre kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösség 1612/68-as irányelve értelmében valamely tagállamnak egy másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményt élvez. E közösségi elv megvalósítása érdekében vált szükségessé a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény személyi hatályának a fent jelzett közösségi rendeletben meghatározott körre való kiterjesztése. Az Európai Unió szociális és foglalkoztatáspolitikája külön hangsúlyt fektet a család és a munkahely összeegyeztethetőségének a kérdésére és az ezt segítő ellátások fejlesztésére. A gyermekvédelmi törvényben nevesített napközbeni ellátásoknál ezeket a szempontokat még hangsúlyosabban érvényesítjük, így a módosítás arról rendelkezik, hogy a napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartamának a szülők munkaidejéhez kell alkalmazkodnia.

Képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom az egészségügy területéről az alábbi fontosabb módosító indítványokat: az egészségügyi tárgyú törvények közül elsőként említeném a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvény módosításait. Ezeknek a jogharmonizációs célú módosításoknak a körében az érintett kamaráknak biztosítunk egyetértési jogot az egészségügyi szakképesítések elismerése és honosítási eljárásával kapcsolatosan a nem európai állampolgárok, illetve a letelepedési szándék nélkül Magyarországon egészségügyi tevékenységet végezni kívánó tagállami állampolgárok körében.

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvény megalkotásakor az Országgyűlés már annak idején is tekintettel volt az akkor hatályos irányelvekre, azonban az Európai Bíróság újabb döntései nyomán szükségessé vált a gyógyszertárak létesítéséről szóló törvény korrekciója. A módosítás a személyi jog engedélyeztetése során lehetővé teszi az EGK területén kívül szerzett szakmai gyakorlat elismerését is.

A törvényjavaslat az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosításával a veleszületett rendellenességekre vonatkozó adatok gyűjtését nemcsak a hatályos törvények szerinti újszülöttek, hanem a csecsemők, illetve a magzatok vonatkozásában is lehetővé teszi; továbbá - az adatvédelmi biztos jelzését is figyelembe véve - a népegészségügyi program keretében, az ÁNTSZ által szervezett szűrővizsgálatok esetében az ÁNTSZ törvényi felhatalmazást kap az adatkezelésre.

(13.50)

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása három alapvető célt szolgál. Nevezetesen: a személyi hatály egyértelművé tételét és a külföldi gyógykezelés, illetve az ezekkel kapcsolatos igények érvényesítésének jogharmonizációs célú módosítását, a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának harmonizált rendjével összefüggésben az úgynevezett transzparencia-direktíva átvételét; illetve a férfiak és nők egyenlő bánásmódjára vonatkozó uniós szabályoknak történő megfelelés miatt szükséges a keresőképtelenségre vonatkozó szabályok módosítása is, mivel ez utóbbi esetében például a hatályos jogszabályoknál csak az egyedülálló anya volt jogosult a gyermek betegsége címén táppénz igénybevételére.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításakor a diplomák elismerése és az orvosi tevékenységre jogosító engedélyezésre vonatkozó jogszabályok harmonizálásán túl pontosítjuk a tagállami polgárokkal, illetve a velük egy tekintet alá eső harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az európai joggal történő harmonizálását, valamint a törvényjavaslatnak ez a része pótolja a kórháztörvény megsemmisítésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntés következtében az egészségügyi törvényben keletkezett joghézagokat.

Tisztelt Országgyűlés! Még egy olyan szakaszra hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, amelyik, azt gondolom, az utóbbi időben szinte mindenkit foglalkoztatott. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításával a rezidensek heti munkaidejét és túlmunkájuk idejét a hatályos rendelkezések és az általános szabályok szerint heti maximum 48 órában határozzák meg, és nem éltek eddig a munkaidő-direktíva adta lehetőségekkel, amit most, ebben a törvényjavaslatban megteszünk: az irányelv lehetőségeit is figyelembe véve 2009-ig heti 58, illetve 56 órás munkaidőt lehet a jövőben megállapítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió jogi szabályozásának hazai érvényre juttatásakor nemcsak a betű szerinti megfeleltetést kell szem előtt tartanunk, legalább ennyire fontos a jogelvek és a töretlenül érvényesülő joggyakorlat figyelembevétele is. A bizottsági vitákban elhangzottak olyan észrevételek, hogy egyes ellátásaink túlzottan nyitottá válnak. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nyitottságunk mértéke nem szabadon választott kategória. Másrészt pedig azzal sem kell számolnunk, hogy a szociális ellátásainkat a jelenlegi uniós országok állampolgárai megrohamozzák. De még a velünk együtt belépő országok állampolgáraitól sem várható ez. A módosításoknak a költségvetésre érzékelhető változásai nem lesznek. Az egyes új hatáskörök gyakorlásához szükséges források a költségvetésben rendelkezésre állnak.

A javaslatban kezdeményezett törvénymódosítások elfogadását követően természetesen még alacsonyabb szintű jogszabályok korrekciója is szükségessé válik. Ez nemcsak a kormányzatra, hanem az önkormányzatokra is feladatokat fog róni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy európai csatlakozásunk küszöbén érdemben tárgyalják meg és támogassák ezt a törvényjavaslatot. Mi nyitottak vagyunk minden konstruktív módosító indítvány befogadására, amelynek hatására teljesebbé válik a majdan elfogadandó törvény.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)