Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A legeslegelején azt kell mondani, hogy Tapolczai képviselőtársammal maximálisan egyetértek; maximálisan egyetértek, hogy a segítséggel élőket is be kell vonni. Ugyanis nagyon sokszor azt tapasztaljuk sajnos, hogy ha egy segítséggel élő embertársunk, polgártársunk van a családban, sajnos nagyon sokszor melléjük a szegénység is párosul, így bővíteni kell ezzel a kört.Másodsorban pedig le kell szögeznem, hogy egyetértünk ezzel a beterjesztéssel, illetve törvényjavaslattal is, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, illetve meg kell kérdeznünk pár dolgot, ami nem világos a javaslatból.

Itt az egész dolog így arra megy ki számunkra, hogy igen, van egy termék  példálózhatunk termékkel, de ne tegyük meg , van egy termék, ami hamisítvány; különben hozzáteszem, hogy nekem is a szívem szorult össze egészen fiatalon is, amikor láttam, hogy mennyi ruha, nadrág, cipő, s a többi, le lett foglalva, és ezek mind bedarálásra kerültek, ugyanakkor, na, hát, valakinek ez szükséglet, jó lenne. És nagyon előremutatónak tartom, hogy ezt így kidolgozták. Ugyanakkor nem látom azt a dolgot ebben a javaslatban, és erre kérném majd, ha esetleg tudnának válaszolni  mindazonáltal még mindig támogatjuk a javaslatot , hogy ki lesz az, aki a terméket úgy tudja változtatni, hogy a termék tulajdonosa vagy a márkanév tulajdonosa ebbe beleegyezzen. Tehát kinevezünk erre egy varrodát, kinevezünk erre valamit? Tehát ki az, akit erre ki tudunk nevezni?

Fontos kérdés még: nekem az, hogy a tulajdonosnak persze tisztelni kell az akaratát, tisztelni kell az óhaját, de ha egy nagy amerikai céget látok, nem tudom, hogy rugalmasak lesznek-e abban, hogy az ő termékeiket  ha már hamisítvány is  könnyedén át fogják adni a karitatív szervezeteknek. Elnézést kérek, de igen, be akarok szólni a nagy amerikai cégeknek. Mi lenne, ha megpróbálnánk ezeket kihagyni? És elmondom, hogy hogy hagyhatnánk ki  szerintünk  ezeket.

Ugye, azért van nekünk egy NAV-unk, ahol szakértő emberek, ezzel foglalkozó emberek vannak. Miért nem foganatosítunk egy állami jelzést ezeknek a termékeknek a kapcsán? Egy olyan állami jelzést, ami kevés károsodás esetén esetleg, de be tudjuk tenni azt az állami jelzést, pecsétet, billogot  bármit, ahogy hívjuk , ami felhívja arra a figyelmet, hogy ez bizony nem az eredeti, hanem ez egy hamisítvány, de mégsem károsítjuk magát a terméket, és mégsem egy károsított, szétszabdalt terméket adunk át azoknak a szegény embereknek, akik erre rászorulnak.

Egy kicsit úgy érzem, hogy előttünk van egy hamisítvány vagy előttünk van egy cipő, amit bőven tudnának használni, de tekintve, hogy nem a jogtulajdonos adta ki, ezért egy kicsit megpróbáljuk megkárosítani. Lehetséges-e minden termékkel úgy eljárni  a hímzett termékekkel vagy az olyan termékekkel, aminek az oldalán a márkajelzést feltüntettük , hogy ne sérüljön az a termék? Én megelőzném ezt a dolgot, és kitalálnék én egy állami pecsétet, egy állami jelzést, ami jelzi ugyan, hogy ez nem az eredeti, de mégsem feltűnő, mégsem alázzuk meg azokat, akiknek ez a felhasználására jut. Ezekre a kérdésekre nagyon várnám a választ. Biztos vagyok benne, hogy ezeket önök kidolgozták.

Ugyanakkor még egy dolgot mondott államtitkár úr, ami felkeltette a figyelmemet, ez pedig az árveréseken értékesített nagy értékű tárgyak. Évről évre, hónapról hónapra előjönnek hírportálokon, hogy éppen mit értékesítettek, éppen milyen kincsekre lehet lelni árverések folytán, amit esetenként maffiózóktól, drogkereskedőktől, csempészektől foglalhattak le. Itt szóba jönnek Bentleyk, Mercedesek, nagy értékű motorok, nagy értékű kincsek. Nem tudom, hogy ilyen esetekben, ha rendőrségi vagy NAV-lefoglalás van, nem kéne elgondolkodni azon, hogy bármilyen esetben értékesíti az állam ezeket a lefoglalt dolgokat, egyenes ágon menjen az értékesített pénz a karitatív szervezetekhez? Mert én elfogadom: ez egy bevételi forrása az államnak, de úgy gondolom, hogy ez csepp a tengerben.

El kéne gondolkodni azon, hogy bizonyos értékszint felett nézzük meg egy értékbecslő által, és ha nagyon magas a lefoglalt termék, az autó, a motor, az értéktárgy, az ékszer értéke  amiről tudjuk, hogy bűncselekményből származott, mert lefolytattuk már a tárgyalást , akkor elgondolkodhatnánk ezen, hogy ezáltal is pluszforráshoz juttassuk azokat, akik rászorulnak. Köszönöm a szót.