Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Erősen ilyen mosakodásíze volt az előző hozzászólásnak, ugyanis a Magyar Nemzeti Banknak minden felügyeleti eszköze megvolt ahhoz, hogy a Quaestor bankká alakulását engedélyező vizsgálatokat lefolytassa. Tehát folytathatott volna célvizsgálatot, folytathatott volna témavizsgálatot, le kellett volna hogy folytassa a Quaestor általános vizsgálatát. Ezt követően folytathatott volna utóvizsgálatot, folytathatott volna piacfelügyeleti ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzést és próbaügyletkötést is folytathatott volna. Például hogyha észreveszi, hogy az engedélyezett 60 milliárdos kötvénykibocsátás helyett plusz 160 milliárdért is eladnak olyan kötvényeket, amire még rá is írták, hogy semmiféle BEVA, semmiféle garancia nem tartozik hozzá, hogyha próbaügyletkötés keretében vesznek néhány ilyen Quaestor-kötvényt, akkor azért észrevehették volna, hogy itt valami nagyon nincsen rendben.

Tehát az, hogy az ellenőrzések során nem vontak be szakmai közreműködőt, szakértőt, nem vontak be független könyvvizsgálót, aki a saját szakmai becsülete védelme érdekében is csak hiteles jelentést adhatott volna a Quaestor bankká alakulásáról, ezek nagyon árulkodó jelek.

Tehát önök most a szigorítás mögé bújva, a szigorítást egyébként az MSZP támogatja, mert tényleg legyenek eszközök, de azt úgy beállítani, hogy ezek az eszközök nem álltak rendelkezésre, ez egyszerűen hamis, félrevezető állítás. A Magyar Nemzeti Bank elégtelen felügyeleti működés keretében okozott kárt, és elsősorban az ügyfeleknek. Tehát önök mindent levédenek az ügyben, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi jogkörében okozott károkozás ezt követően gyakorlatilag teljesen lehetetlenné válik.

2013-ban a Nemzeti Bankról szóló törvényben külön rögzítették a jegybank közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősségét, de igen korlátozó, beszűkített módon. Ha a Nemzeti Bank mulasztást követ el, a keletkező kárért csak akkor felel, ha azt a mulasztást közvetlenül okozta, ilyen kezdeményezést egyébként a polgári törvénykönyvnek a közigazgatási jogkörben okozott károkra vonatkozó szabályai lehetővé tesznek; tehát különös szorítást jelent, mert a polgári törvénykönyv ezt általánosabban értelmezi.

(20.10)

Az is látszik, hogy önök mindent elkövetnek, hogy a Quaestor-törvényen túlmenően, amit önök teljes körben kártalanításra hoztak törvényt, véletlenül sem a Magyar Nemzeti Bank… ‑ ahol százmilliárdok gyűltek össze a forintárfolyam rontásából pluszban, abból is látjuk, hogy 200 milliárdot helyezett el a Nemzeti Bank elnöke a saját alapítványaiban, súlyos tízmilliárdokért vásároltak ingatlanokat, két kézzel szórják a pénzt, de azt törvénnyel akarják megakadályozni, hogy nehogy a Magyar Nemzeti Bank felelőtlen működése következtében okozott károkért maga a Nemzeti Bank legyen felelősségre vonható, nehogy őneki ez a felelőssége jogszabályszerűen megállapítható legyen.

Tehát önök most a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kártérítési per indításának feltételeit úgy szigorítják, hogy nemcsak egy jogellenes nemzeti banki döntéssel szemben, de a Nemzeti Bank mulasztása esetén is közigazgatási pert kell indítani; amely esetben a Nemzeti Bank pervesztes lesz, csak akkor indítható a kártérítési per. A brókerbotrányok károsultjai ennek a feltételnek eleve nem tudnak megfelelni. Tehát önök álságos módon terjesztették be ezt a törvényt, mert beépítették, hogy a brókerbotrányok károsultjai semmiképpen se tudjanak ennek a követelménynek megfelelni, mivel közigazgatási eljárás nem folyt le, annak ügyfelei a károsultak nem voltak, így közigazgatási pert sem tudnak indítani. Tehát önök olyan csapdát állítottak a károsultaknak, amit most el akarnak hazudni a szigorítással, valójában kizárják őket abból a lehetőségből, hogy a Nemzeti Bankkal szemben az elégtelen felügyeleti működés által okozott kárért peres eljárást folytathassanak.

A Nemzeti Bank perveszteségét minimalizálja vagy minimalizálni akarják azzal a módosítással is, amely szerint egy perben a jegybank a bíróság döntésének meghozataláig bármikor módosíthatja saját határozatának a teljesítési határidőre vonatkozó részét. Feltehetőleg a Magyar Nemzeti Bank mint felügyelő hatóság elleni keresetek egy része emiatt indulhatott meg. Közigazgatási perekben ez ismeretlen megoldás, mert gyakorlatilag a jogszabályi számonkérést egy mozgó célpontra kellene megtenni, amit maga a Nemzeti Bank változtathat, hogy lehetőséget kap az önök törvénye által arra, hogy ennek a határidejét változtassa. Ez közigazgatási perekben tökéletesen ismeretlen megoldás, és szakmai szempontból teljességgel elfogadhatatlan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne akarják most ezt a törvényt úgy beállítani, hogy ezzel kívánják megvédeni a brókerbotrányok károsultjait, mert valójában a sorok között az van leírva, hogy önök pont az ellenkezőjét teszik. Erre a felelősségre szeretném felhívni az önök figyelmét, ne akarják kommunikációs eszközökkel elfedni azt, ami valójában ebben a törvényben van és elfogadhatatlan.

A Nemzeti Bankot nem szabad kiengedni ebből a felelősségből. Ezért nem tudjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)