Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először nem értettem az ön dühét a magyar felsőoktatással szemben meg a magyar diákokkal szemben, hogy ön miért butázza le azokat a diákokat is, akik itt ülnek most a karzaton. Aztán felmentem a Markmyprofessor honlapra, és rájöttem, hogy ön miért dühös a magyar diákokra. Ott ugyanis értékelték önt.Ön a Kommunikációs Főiskolán tanított, és mint minden oktatót, önt is értékeltek. A következőket lehet az ön óráiról olvasni, társadalomtörténetet tanított egyébként a Kommunikációs Főiskolán: „A hallgatóság az elején aktív volt, a végére szinte elfogytunk. Csak a kitartóak bírták szusszal. Nem túl izgi.” Aztán van, aki azt írta, hogy „előadásmódja borzasztó, nagyon monoton, a vizsgakövetelményeket, esszétémákat az első vizsga előtt 3-4 nappal teszi közzé, kriminálisan lassan javít”.

Sokan mondtak még negatív jelzőket, ezeket most kihagynám. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) Az ön összértékelése a saját diákjai véleménye alapján 2,76-os (Moraj, nagy zaj, közbeszólások.), és az előadásmódjára kapta a legkritikusabb értékelést, 2,3-as átlagpontot összesen. (Nagy zaj az ellenzék soraiban.)

Ez az oka tehát az ön agresszivitásának a magyar diákokkal, magyar hallgatókkal szemben, ez lehet az oka, amiért lebecsüli őket, tisztelt képviselő úr. Arról nem is beszélve, hogy egyik felszólalása mond ellent a másiknak, hiszen néha arról beszél, hogy a bemeneti követelményeket kell csökkenteni, néha arról, hogy a tananyagot kell csökkenteni, máskor arról, hogy nagyobb tudást kell átadni. Tisztelt Képviselő Úr! Ha összesen mindenhol csökkenti a követelményeket, akkor hogy várja el, hogy nagyobb tudás, használható tudás legyen a fiatalok birtokában?

Szeretném valamelyest cáfolni azokat a számokat is, amelyeket ön mondott, hiszen amikor arról beszélt, hogy a 60 ezret sem éri el a hallgatók száma, lehet, hogy egy korábbi esztendőről beszélt, mindenesetre 2018-ban 62 ezer hallgatót vettek föl állami ösztöndíjra, míg az azt megelőző évben 59 ezret. Tehát itt egy érezhető emelkedés volt, ugyanúgy, mint az összes felvett számában, nemcsak az állami ösztöndíjas, hanem az összes többi felvett számában is, 77 ezerről 79 428-ra. Ahogy ma már említettem, informatikából volt a legnagyobb az emelkedés, 2015 és ’18 között 35 százalékkal növekedett az informatikai képzésre felvettek száma a magyar felsőoktatásban. Összességében is több diplomás van ma Magyarországon, mint volt 2010-ben. A számuk 276 ezerrel növekedett.

Azok a keretszámok vagy visszafogások bármilyen gimnáziumi vagy egyéb képzés esetén, amiről ön beszélt, nem léteznek, azok csak az önök sajtójában, az önök sajtóbuborékjában léteznek, tisztelt képviselő úr.

Arra is felhívnám a figyelmét, hogy ön egy nemzetközi felmérést idézett, amellyel megpróbálta a magyar diákok teljesítményét lebecsülni. De van egy másik, a 2016-os nemzetközi szövegértési vizsgálat, az úgynevezett PIRLS-vizsgálat, amely a 4. évfolyamos tanulók teljesítményét vizsgálja 50 országban. Ez 2011 és ’16 között egy 15 pontos javulást mutat, és itt a magyar diákok egyébként nemcsak az 50 ország átlagát haladták meg 54 ponttal, hanem előtte vannak a német diákoknak is 17 ponttal, meg a belga diákoknak is 29 ponttal. Ezeket miért nem idézi, tisztelt képviselő úr, ahol a magyar diákok jól teljesítenek? Önnek miért csak az a felmérés fontos, ahol a magyar diákokról negatívumot lehet mondani, a magyar tanárokról negatívumokat lehet mondani?

Összességében az oktatás forrásait a 2010-re és a ’19-re elfogadott költségvetés között 606 milliárd forinttal emeltük, pontosan azért, hogy a felnövekvő generációnak minél jobb tudása, minél jobb ismeretanyaga legyen, nem beszélve a digitális fejlesztésekről, a pedagógus- és a felsőoktatási béremelésről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)