Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok a konteóknak extrán híve, de ha nem tiltotta volna ki magát az LMP-s képviselőcsoport nagy része, akkor önök, mintha az interpellációik erejét is összehangolták volna, hiszen ugyanolyan oktatási kérdéseket nyújtottak be (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Mindent!  Képzeld el, ugyanazt ebédeltük!  Egy helyen ebédeltünk az LMP-vel!) a napirend előttinél is, az interpellációk elején is; érdekes váltás ez a Jobbik kommunikációjában vagy parlamenti működésében. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.) Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, ezen téma kapcsán is meg más téma kapcsán is azért figyelemre méltó, hogy amikor őszintén beszélnek egymás között a Jobbik vezetőségi ülésein, öntől hallottuk, hogy ha éppen egy pártban kilépési hullám van, akkor ön azt javasolja, hogy írassanak cikkeket arról, hogy belépési hullám van a Jobbikban, idézem öntől: „jön ez a kilépési hullám, tehát ezt meg ellensúlyozva, most ugye volt egy belső kommunikáció, hogy többen léptek be, mint ahányan kiléptek”. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Hogy jön ez a nyelvvizsgához?) A most bekiabáló képviselőtársai ott is be-be kiabáltak, hogy akkor milyen jó lenne a kommentelőknek, hogy copy-paste-tel be tudnák ezt mindenhova szúrni. (Z. Kárpát Dániel: Nagyon ügyes voltál, gratulálok!  Szilágyi György: Ennyire veszitek komolyan az oktatás problémáját!) Nos tehát, önök ennyire komolyan veszik a politizálást és a fontos nemzeti sorskérdéseket, hogy egy-egy copy-paste-tel megoldják, hogy a kommentelők mit tesznek be. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.)

Ezzel szemben mi nyilvánosságra hoztunk egy stratégiát, „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégiát, és meghoztunk egy döntést jó pár esztendővel ezelőtt, amely a minőségi magyar felsőoktatást hivatott elősegíteni. A stratégiát egyébként általában üdvözölték az ellenzéki pártok is, akkortájt nem volt ilyen tiltakozás a nyelvvizsga-követelményekkel szemben sem.

Az a célunk, hogy minőségi magyar felsőoktatás legyen, és ebben nyilvánvalóan fontos elem, hogy minél jobb legyen a felsőoktatásba már belépők nyelvismerete, hiszen ha már a belépésnél megvan valakinek a nyelvismerete, akkor nyilván, ha szaknyelvet tanul vagy szaknyelvi képzésben is részt vesz, az bővíti a tudását, értékesebbé, versenyképesebbé teszi a diplomáját. Ugyanis, tisztelt képviselő úr, ha körbenéz Magyarországon, most már Budapesttől Debrecenig és Szombathelytől Nyíregyházáig vagy Szegedig és Pécsig újabb és újabb nemzetközi high-tech cégek is felbukkannak, amelyek a világ kutatás-fejlesztésnek az élvonalába is tartoznak, amelyeknél természetesen fontos szempont az ilyesfajta tudásnak az idegen nyelven történő elsajátítása.

És dönthetünk amellett, hogy lemondunk arról, hogy magyar fiatalok legyenek vezető pozícióban vagy kutatás-fejlesztésnél vezető pozícióban ezeknél a cégeknél, és majd jöjjenek ide más országokból, akár távoli országokból, Dél-Koreából vagy máshonnan fiatalok, akik ezeknél a Magyarországon lévő cégeknél majd fejlesztenek és kutatnak, jöjjenek ők és legyenek ők azok, akik idegen nyelven ezeknél a cégeknél szép karriert tudnak befutni és meglehetősen jól tudnak emellett keresni, és akkor dőljünk hátra, tegyük föl a kezünket; vagy kitűzhetjük azt a célt, hogy mi azt szeretnénk, hogy Magyarországon az itt lévő, világélvonalban lévő vállalatoknál igenis magyarok legyenek azok, akik vezető pozíciót is be tudnak tölteni, illetőleg a fejlesztésben is élen tudnak járni.

Ezért mondtuk azt, hogy fontos a nyelvtudás, meg azért is, mert ön is tudja, hogy hány ezer vagy tízezer hallgatónak beragad a diplomája azért, mert nincsen meg a nyelvvizsgája. Megvan az abszolutóriuma, letette adott esetben a záróvizsgákat is, de ettől függetlenül nem tudja megkapni a diplomáját, mert nincsen meg a nyelvtudása.

Ezért indítottunk nagyon sokféle programot, a diplomamentő programot és más programokat, amelyek keretében ezek a fiatalok meg tudták szerezni a nyelvvizsgájukat. Az ingyenesnyelvvizsga-programban  ezt örömmel tudom önnek elmondani  már 21 660-an igényelték a támogatást, 12 054 nyelvvizsgázó meg is kapja, és összességében 351 millió forinttal tudtuk támogatni a magyar fiatalok nyelvvizsgázását.

A „Nyelvtanulással a boldogulásért” programban 2,5 milliárd forintot szánunk a fiatalok nyelvtudásának a javítására, és az iskolai órakeretekben is 924 óra az, amit nyelvtanulásra tudnak fordítani. A célunk az, hogy ezt a 924 órát minél hatékonyabban és hasznosabban töltsék el a fiatalok, sokkal inkább erre kéne szerintem a Jobbik javaslatainak is koncentrálni, hogy valóban 18 évesen meg tudják szerezni a magyar fiatalok a kellő nyelvtudást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)