Bizottsági arcképcsarnok
Felszólalás adatai
29. ülésnap (2018.10.15.), 52. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Farkas Gergely (Jobbik) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 3:01 |
Felszólalások: Előző 52 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2014-es rendelete alapján 2020-tól, vagyis alig szűk másfél év múlva minden felvételiző számára kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor. Ezzel kapcsolatban a Jobbik, de több szakmai szervezet, sőt Székely László, az alapvető jogok biztosa is kifogással élt, hangoztatva ennek a kormányrendeletnek a visszáságát. A Jobbik alapvetően egyetért azzal, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez elvárható a nyelvvizsga megléte, azonban ehhez mindenütt szükségesnek tartjuk a kellő felkészítés biztosítását. Jelenleg ez a feltételrendszer nincs meg a magyar köznevelésben, ami nagyon komoly aggályokat vet fel. Erre mutatott rá az alapvető jogok biztosa is.
Tisztelt Államtitkár Úr! A helyzet úgy áll, hogy önök úgy teszik kötelezővé a középfokú nyelvvizsga meglétét, hogy közben nem biztosítják a diákok iskolai keretek között történő, kellő felkészítését a nyelvvizsga megszerzésére. Tapasztalat, hogy akiknek nincsen pénzük az iskolán kívüli plusz nyelvoktatásra, a különórákra, azok hátrányból indulnak, így 2020-tól akár eleshetnek a továbbtanulástól is.
Lehet, hogy majd nő valamelyest az elkövetkező években a nyelvvizsgák száma, köszönhetően például a Jobbik által öt éve javasolt ingyenes nyelvvizsgának, de e téren még csak nem is a számok a döntőek, hanem maga az elv. Ugyanis, ha csak egy olyan ember van, aki anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni a feltételeket, mert nem tudja a nyelvkurzusok, különórák árát kifizetni, már az is elfogadhatatlan. Ráadásul itt nem egy, hanem több ezer emberről lenne szó, olyanok, akiknek egyébként megvan a szorgalma és tehetsége, de nem kapnak kellő felkészítést a nyelvvizsgához szükséges nyelvismeretre a köznevelési rendszeren belül.
Hiába mondják azt, hogy adtak hat év felkészülési időt, tény, hogy ma még nincsen meg a szükséges feltételrendszer, és ez az elkeserítő eredményekből és statisztikákból is kitűnik, ugyanis egy felmérés például azt mutatja, hogy az Európai Unió országai között idegennyelv-ismeret terén sereghajtók vagyunk.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal, hogy 2020-tól kötelezővé teszik a felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz a középfokú nyelvvizsgát, tovább korlátozzák a szegényebb családból érkező fiatalok továbbtanulási lehetőségeit és folytatják a felsőoktatás csendes leépítését. Ez utóbbira egy adat: míg 2010-ben 361 ezer hallgató volt a felsőoktatás rendszerében, a 2016-17-es tanévben ez a szám már csak 287 ezer hallgató. Hat év alatt 74 ezres csökkenés ez sokkal, de sokkal nagyobb visszaesés, mint amit a demográfiacsökkenés indokolna.
Itt az ideje végre, hogy belássák: nincsen meg a megfelelő feltételrendszer ahhoz, hogy 2020-tól kötelezővé tegyék a felsőoktatásba való bejutáshoz a középfokú nyelvvizsga meglétét.
Kérdésemre egyértelmű választ szeretnék kapni: elhalasztják-e a 2020-as bevezetését annak, hogy csak nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba? Várom egyértelmű válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 52 Következő Ülésnap adatai