Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.21:01:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2018.10.15.), 126. felszólalás
Felszólaló Cseresnyés Péter (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:00


Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem tudtam volna, hogy melyik frakcióból tették fel a kérdést, melyik frakcióból teszi föl a kérdést, azt hittem volna, hogy MSZP-es képviselő teszi ezt fel, ugyanis régi szocialista tempó az, hogy bizonyos csoportokat, érdekköröket próbálnak egymással szembeállítani. Ön olyan valótlan képet fest a gazdaságról, mintha a multinacionális vállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások csak egymás rovására gyarapodhatnának. Pedig ön is tudja, hogy e vállalkozások a gazdaság egymást kiegészítő szereplői. Vagy ha nem tudja, kérdezze meg a sok tízezer magyar dolgozót, akiknek a nagyvállalatok ugyanúgy adnak munkát, mint a kis- és közepes vállalkozások. Kérdezze meg azokat a magyar kkv-kat, amelyek működését a rájuk egyre nagyobb mértékben támaszkodó nagyvállalatok stabil megrendelései biztosítják.

Ellenzéki képviselőként vélhetően munkaköri kötelességének tartja, hogy letagadja a 2010 óta eltelt időszak kétségbevonhatatlan eredményeit. A kísérlet hiábavaló, minden elfogulatlan szemlélő átlátja, hogy a magyar gazdaság évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik. Soha nem dolgoztak annyian idehaza, mint most, és a bérek is folyamatosan emelkednek. Mindezt csak sikeres hazai kis- és középvállalkozások révén érhettük el, ezért a kezdetektől támogatjuk növekedésüket, és csökkentjük a terheiket, a helyzetük így nyolc éve folyamatosan javul. A 2010-ben még 52 százalékos átlagos adóterhelésük közel negyedével, 39 százalékra csökkent.

Képviselő úr azon a kormányon kéri számon a vállalkozói terhek csökkentését, amely Európában az egyik legalacsonyabbra, 19-ről 9 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsokat. A kkv-k alanyi áfamentességét 8 millió forintra emeltük, a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket tartós csökkenő pályára állítottuk. A kata és a kiva konstrukciók bevezetése egyszerre adott lehetőséget a kisebb vállalkozások adózási és adminisztratív terheinek csökkentésére. Ezeket a lehetőségeket mára közel 330 ezer vállalkozás veszi igénybe.

Az adminisztratív tehercsökkentéssel nyitott kapukat dönget. Talán nem emlékszik az egyablakosan vagy digitálisan intézhetővé tett közigazgatási ügyek tömegére, az engedélyeztetést felváltó bejelentési eljárásokra, a közigazgatási rezsidíj csökkentésére?

Ami pedig a fejlesztéspolitikát illeti: 2011 és 2017 között 45,5 milliárd forinttal támogattok a kkv-szektort kifejezetten új munkahelyek létrehozásában, ami 24 ezer új munkahely megteremtését eredményezte. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 2014 és 2020 közötti uniós forrásaiból pedig 10 ezer vállalkozás 14 ezer fejlesztési projektjét támogattuk közel 2300 milliárd forinttal. Hazai forrásból is átfogó programok indultak, például a beszállítófejlesztési program, az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai, az építőipari támogatási program, vagy az induló „Ipar 4.0” program.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mégsem érjük be ennyivel. Az a célunk, hogy 2020-ra a hazai kkv-k hozzáadott értéke elérje a teljes hazai hozzáadott érték 65 százalékát, a kis- és középvállalkozások termelékenysége 2030-ra a nagyvállalati mutató 81 százalékára nőjön, a kkv-szektor exporthoz hozzáadott értéke pedig elérje a 45 százalékot. Mindennek érdekében sokkal többet tettünk és fogunk tenni. Más léptékben tervezünk cselekedni, mint amit ön a kérdésében, az interpellációjában fölvetett. Ezért kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai