Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.13.18:12:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2024.04.10.), 25. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:54


Felszólalások:  Előző  25  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A véres politikai bunkósbotokat egymásra hajigáló képviselők nagyrészt elhagyták a termet. Egészen elképesztő az, hogy miközben röpködnek ezek a véres bunkósbotok, a reakciókra nem igazán kíváncsi senki, pedig sajnos nem túl hosszú egy ilyen vita, és miniszterhelyettes urat nem soroljuk ide természetesen, hiszen ő állja a sarat, én pedig igyekszem nehezíteni a dolgát korrekt szakmai kérdésekkel, de ezekre elvárjuk a kormány álláspontját, válaszait.

Tehát miközben ezek az említett véres bunkósbotok röpködtek, valahogy senki nem beszélt arról, hogy egy tetőfedő Magyarországon 279 ezer forintot keres átlagosan, itt statisztikai mérésekhez kell nyúlnunk, olyanok-amilyenek, de nézzük meg más országok statisztikáit is. Átlagról beszélünk és ingathatják a fejüket kormánypárti képviselőtársaim, de Angliában egymillió forint körüli ugyanez az összeg, Németországban 1,2 millió.

Ha ingatják a fejüket, akkor megkérdezem, hogy az önök hatáskörébe tartozó Központi Statisztikai Hivatallal mi a bajuk, miért kritizálják? Ugyanis annak az adatait olvastam fel.

A targoncások tekintetében 457 ezer forint a magyar adat – 457 ezer forint , ez Angliában 830 ezer forint, Németországban egymillió forint. Voltak nagyon irritáló balliberális ígéretek, ugye, arról szóltak, hogy majd nyithatunk cukrászdát Bécsben, de a Fidesz is felült arra a vonatra, ami egy folyamatos közeledést ígért a nyugati világhoz, egy folyamatos közeledést az osztrák bérszínvonalhoz, és egyébként tétlenül nézte a kormány  már ez a kormány  a német és az osztrák munkaerőpiaci nyitást is, melynek köszönhetően több tízezer honfitársunk azonnal távozott kényszerből ebből az országból.

Azt nem látjuk ugyanakkor, hogy a normális bérek elérése érdekében mi a koncepciója a kormánynak, mert egyikük sem tudja bebizonyítani, hogy az olló szárai közeledtek volna egymáshoz vagy ez a szakadéknyi különbség érdemben csökkent volna.

Ausztria tekintetében még növekedett is a különbség, tehát az osztrák bérek még távolabb kerültek Magyarországtól, és az, amit ez a kormány művelt és hagyott művelni a forint/euró árfolyammal, az valami egészen elképesztő gazdasági típusú önfeladás. 260 forintos árfolyamról 400 környékére ellavírozni és ott hagyni egészen elképesztő katasztrófa, és a magyar bérkérdés tekintetében a magyarok megtakarításainak kérdése tekintetében is a vegytiszta önfeladás kódja.

Tehát érthetetlen, hogy nincs koncepciója ezen a területen a kormánynak, de most is lehetne segíteni. Egyrészt a kohéziós forrásokat megfelelő európai tárgyalások után a magyarok béreinek fejlesztésére is fel lehetne használni. Létre lehetne hozni még most is azt a magyar munkahelyvédelmi alapot, amelybe becsatornázva ezeket az összegeket bértámogatást kaphatnának azok a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások, akik önerőből nagyon sokszor nem tudnak bért emelni, de minimális segítséggel, és ha a termelékenységük növeléséhez támogatást kapnának, akkor igenis tudnának.

Tehát beszélhetünk itt napestig a minimálbérről, de nem hallottam kormánypárti képviselőt arról beszélni, hogy hogyan segítik a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy béreket tudjanak fejleszteni. Mert a magyar munkahelyek kétharmadát nem a multicégek, a kormány által agyonsimogatott multicégek adják, hanem a magyarok, a magyar kisvállalkozások.

Éppen ezért állok értetlenül az előtt, amiről Ander Balázs barátom már beszélt, hogy a multik által évente kipumpált több ezer milliárdos vagyontömeggel, profittal, semmit nem akart kezdeni ez a kormány.

(12.10)

Egészen szervilis, önfeladó módon még a globális minimumadónak a globalista koncepciója is nagyobb terhet róna ezekre a multikra, mint amennyit Magyarország jelenlegi kormánya akart volna. A költségvetésből hiányoznak ezek az összegek; bértámogatási sorról is hiányoznak a magyarok felé, ebből kifolyólag pedig a magyarok béreiből is hiányoznak.

A gazdasági típusú önfeladás magasiskolája az, amit a kormány csinál, amikor egyrészt a vendégmunkásoknak az itteni létét valamifajta adottságnak tekinti. Nem beszél arról, hogy a tragikus méretű népességfogyást nem tudta lassítani ez a kormány semmilyen eszközzel, nem alkalmazott elég hatékony eszközöket ehhez; a kényszerű kivándorlással szemben nem alkalmazott elég hatékony eszközöket, nem tudott elég magyart hazacsábítani Nyugat-Európából, és most úgy adja elő, mintha ez valamilyen vis maior lenne, hogy hát, munkaerőhiány van, vendégmunkásokat kell hozni. Nem igaz, ez nem kötelező, és még a magyar aktivitási rátával is lenne dolog.

De ami a Fidesz-KDNP hozzáállását és nemzeti érzületét vagy annak látszatát jellemzi, az az, hogy külföldi mérgező akkugyárakat, tehát idegen multikat hívnak ide, akik idegen alapanyagból, idegen földön eladott termékeket gyártanak, idegen munkások idehozatalával, egy nagyon mérsékelt adófizetési hajlandóság mellett, szétszennyezve és -mérgezve a magyar földet. Ez hat olyan összetevő, amely egy magára valamit adó nemzetállamban vállalhatatlan lenne, de talán még egyesével is. A helyzet az, hogy a kormánynak most ez a gazdaságpolitikája, ez a gazdaságfilozófiája, és ez az, ami igazából ijesztő.

Muszáj arról is beszélnünk, hogy a normális bérek koncepciója felé még így is el lehetne mozdulni, de nem látok olyat, hogy akár a kohéziós források, akár más uniós források tekintetében ez a kormány érdemben tárgyalt volna arról, hogy szerezzünk akár közösségi forrásokat magyarok béreinek az emeléséhez, nem parancsuralmi módon, hanem az amúgy meglévő piaci folyamatokat és cirkulációt egészségesen segítve. Amit látok  és szimbolikusnak tartom, egyben felháborítónak , az az, hogy a maxi-Dubaj néven elhíresült beruházáshoz 300 milliárdos infrastrukturális támogatást nyújt ez a kormány, a magyarok otthonfelújítási programjához pedig 108 milliárdost; tehát 300 milliárd és 108 milliárd. Ilyen egészségtelen szimbolikájú lépések sorozatát érjük tetten, amikor azt látjuk, hogy a magyarok bérfejlesztését, a magyarok lakhatását nem támogatja kellőképpen ez a kormány, a vendégmunkások áramvonalasított behozatalát, ezt a munkaerőimportot és az akkugyárak importját pedig kiemelt módon támogatja.

És valahogy mindig az utolsó sorba kerül az, hogy Magyarországon ilyen bérekből a szülőföldön való boldogulás nagyon-nagyon sok esetben nehezített pálya vagy egyenesen lehetetlen, és a katasztrofális demográfiai viszonyokra is rányomja a bélyegét az, hogy nagyon sok vágyott gyermek a katasztrofálisan alacsony bérszínvonal miatt nem jöhet világra, és erről végre egyszer őszintén kellene beszélni ebben a parlamentben. Köszönöm a figyelmet. (Ander Balázs tapsol.)




Felszólalások:  Előző  25  Következő    Ülésnap adatai