Felszólalás adatai

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt az előttem hozzászólókkal nagyon sok mindenben egyet tudunk érteni, és ez nagyon jó dolog, hogy gyakorlatilag mind a négy párt a főbb gondolatokban egyetért.

Én azért szeretném Karakas képviselő úrnak a javaslatához még hozzátenni itt az egyeztetésekkel kapcsolatban, hogy ezt a szegény szőlészetet-borászatot törvényi szinten már annyi módon tárgyaltuk, külön a jövedéki törvényt, most a bortörvényt, hogy egyszer úgy kellene összehozni ezt a tárgyalássorozatot, hogy minden szőlőt-bort érintő törvény globálisan egyben legyen nézve, mert itt elhangzottak a különféle törvények által engedélyezett kiskapuk a gyümölcsbor előállításával kapcsolatban. Én azt a javaslatot tenném önöknek, hogy ezt az egészet, a jövedékit, a bortörvényt, az élelmiszertörvényt egyben kellene tárgyalni, mivel most elfogadta a parlament, és augusztus elején lépnek hatályba a standolással kapcsolatos előírások, egyszer az előző ciklusban már egy hasonló kísérlet folyt, de akkor is vissza lett vonva ez a kísérlet.

Az elmúlt héten az idegenforgalmi bizottság tárgyalta a vendéglátó ipartestület kérésére ezt a módosítást, és igen meggyőző érveket tettek le az asztalra. Ennek a törvénynek a célja az lenne, hogy minél jobban beszorítani a borhamisítást, jobban ellenőrizni a borforgalmazást. De úgy gondoljuk - amivel, gondolom, önök is egyetértenek -, hogy sokkal egyszerűbb lenne azt a 8-10-12 helyet kontrollálni, ahol vélhetően a borhamisítás folyik, mint azt a több tízezer, esetleg százezer végfogyasztót és értékesítőt, ahol a bor értékesítése és fogyasztása történik.

Hiszen szerencsére Magyarországon az elmúlt években a nagy minőségi borok értékesítése, kulturált fogyasztása a minőségi vendéglátóhelyeken erőteljesen folyik, és ha a vendéglátósoknak ez olyan pluszterhet jelent, mint amit ők jeleztek felénk, és teljesen logikátlannak tartják ezt a szigorítást, ők arra fognak kényszerülni, hogy lecsökkentik azt a borszortimentet, amit jelenleg tartanak, adott esetben 60-70, akár 80-féle és típusú bort, és sokkal kevesebbel fognak foglalkozni. Ennek kárát viszont majd a borászok fogják látni, hiszen lényegesen kevesebb értékesítési helyük lehet; és nemcsak a borászok, hanem a fogyasztók, akik esetleg ki lesznek zárva abból a lehetőségből, hogy ha bemennek egy étterembe, akkor hatalmas szortimentből és évjáratból választhassanak. Tehát én azért javasolnám ezt, hogy át kellene ezt nézni és érvelni, esetleg ellenérvelni ezek ellen, hogy akkor egyszer és mindenkorra, a közeljövőben legalábbis a bortémát helyre lehetne tenni.

Én igazából olyan információkat is kaptam komoly borászati cégektől, hogy butaság volt például a zárjegy eltörlése. Számszakilag igazolták azt, hogy míg a zárjegy használatos volt, milyen forgalommal bírtak, és mióta a zárjegy megszüntetésre került, bizonyos fajtáknál, bortípusonként és üzletekre lebontva be tudják bizonyítani, hogy milyen piaci pozícióvesztésük született, amivel gyakorlatilag az értékesítésüket veszítették el.

Önök is biztosan járnak nagy bevásárlóközpontokban, és láthatják ezeket a kétliteres vagy másfél literes, műanyag palackos asztali borokat, hogy ezek milyen komoly mennyiségben kerültek be ezekbe a nagy bevásárlóközpontokba, amelyek pont az ellenőrzött, legális borértékesítő és -termelő cégek rovására tudtak piaci teret nyerni. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt is érdemes lenne felülvizsgálni.

Én egyet tudok érteni, és ez is régi vágya több területnek, hogy az Országos Borminősítő Intézet ilyen jellegű monopóliumát valamilyen formában meg kellene törni. Nem azért, mert nem végzi jól a dolgát, hanem több kutatóintézet van Magyarországon, amelyek megfelelő szakmai háttérrel, laboratóriumi háttérrel rendelkeznek, és ezekben a kutatóintézetekben is el lehetne végezni azokat a borászati ellenőrzéseket, amelyek a belföldi forgalmazáshoz elegendőek. Én nem azt mondom, hogy esetleg az exportboroknál is helyben lehetne ezeket a minősítéseket elvégezni, az maradna az OBI-nál, vagy vitás kérdésekben az Országos Borminősítő Intézetnek a hatásköre lenne a vizsgálat és eldönteni, hogy kinek van igaza; ezzel is decentralizációt lehetne elérni.

A másik: a kutatóintézeteknél fel szeretném hívni a figyelmet, hogy úgy tűnik bizonyos mozgásokból, hogy erőteljesebb centralizáció készülődik, ami nem biztos, hogy a kutatóintézeteknek és a köréjük épülő borvidékeknek hasznos lenne.

Azzal is nagyon egyetértek, amit Font Sándor képviselő úr mondott, hogy elég komoly érdekellentétek vannak szakmán belül. Én úgy gondolom, hogy a borászati szakmának az érdekérvényesítő képessége azért sem kellő, mert nincsenek kellőképpen összhangban.

Visszatérve a törvényre: a 25. §-ba igenis be kellene tenni például azt, hogy a szőlőmusttal vagy -borral nem szabad egy helyiségben tárolni más gyümölcsből készített gyümölcslevet, gyümölcslésűrítményt vagy ebből szeszes erjedés útján készült italokat. Ezzel gyakorlatilag meg lehet akadályozni azt, hogy ami egy helyen van tárolva, az véletlenül is összekeveredjen.

Vagy amit többen hiányolunk a tervezetből, hogy a külföldről származó bor mennyiségére vonatkozó adatokat a vámhatóság megküldi az OBI-nak - eddig ez helyes, ez nagyon jó, és ellenőrizze is. De ezeket az adatokat meg kellene küldeni a helyi illetékes hegyközségeknek is, hiszen akkor válik igazából ellenőrizhetővé annak a külföldről behozott bornak a sorsa.

Az aszúborokról szeretnék én is egypár gondolatot mondani. Én Badacsony térségéből vagyok, ahol az aszúsodás, igaz, hogy ritkán, de ott is megtörténik, és én azért a badacsonyi borvidéken előállítandó különleges bor védelmében és az ezt kínkeservvel előállító termelők érdekében szeretném, ha a borvidéken is, amikor az évjárat olyan, persze, ellenőrizve, az aszút mint szót használni lehessen.

Nagyon lényeges kérdés, itt többször elhangzott: a balatonfüredi konferencia. A balatonfüredi konferencián a bormarketing is szóba került. Én arra szeretném felhívni a tárca figyelmét, hogy erre is kicsit nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Nem biztos, hogy törvényileg, de én úgy gondolom, hogy a magyar szőlész- és borásztársadalom meg a vendéglátás is, tehát az idegenforgalom is az elmúlt időszakban saját erőből komoly forrásokat biztosított a bormarketingre, de vannak azért olyan lehetőségek is, amelyeket nem tud megragadni a szakma, mert az anyagi háttere már messze túlnő ezen.

Én még egyszer örömmel venném, hogyha a Karakas úr által javasolt érdekegyeztetésbe a többi kapcsolódó törvényt is valamilyen szinten be lehetne kapcsolni, hogy akkor globálisan az egész borkérdést és ennek problémáit meg lehetne tárgyalni.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)