Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalandó házszabály-értelmezési kérdés kapcsán olyan parlamenti történésekkel kell szembenéznie a tisztelt Háznak, melyre a rendszerváltozás óta még nem volt példa. E házszabályi vitát kísérő események elkeserítő leletét képezik a kormánykoalíció idézőjelbe tett demokráciafelfogásának, a parlament működésének mélypontra vitelének, egyben világosan illeszkednek a parlament demokratizmusát kiüresítő, sorvasztó kúra folyamatába.

Kérem képviselőtársaimat, jól figyeljenek. Mindjárt hallhatják, miként veszi semmibe a Ház vezetése az ügyrendi bizottság egyhangúlag meghozott és az Országgyűlésre kötelező állásfoglalását, ha az nem találkozik a Ház elnökének a tetszésével, és hallhatják, miként gyakoroltak bűnbánó önkritikát azok a szocialista bizottsági tagok, akik korábban szakmai meggyőződésüknek engedve meg merték szavazni a képviselői beszédjog szabad érvényesülését biztosító 17/2002-2006. számú ügyrendi állásfoglalást.

Tisztelt Országgyűlés! A képviselői jogok közül az egyik legfontosabb jog a szabad felszólalás joga, amit másképpen képviselői beszédjognak nevezünk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ennek korrekt biztosítása nélkül nem lehet tisztességes parlamenti vitáról, tárgyalásról beszélni, enélkül a parlament nem tudja rendeltetését megfelelően betölteni. Az obstrukcióval szembeni védelem jegyében a házszabályok ismerik ugyan a felszólalási jog korlátozásának lehetőségét, e korlátozások módját és formáit azonban részletesen szabályozzák. Ilyen a mi Házszabályunk is, amely a felszólalások időbeli korlátozását két esetkörben teszi lehetővé. Egyrészről egyes nevesített felszólalási formáknál megszabja a felszólalások időtartamát, mint teszi azt a napirend előtti vagy az ügyrendi felszólalásokat illetően. Másrészt intézményesíti az úgynevezett időkeretes tárgyalást, amelynek kapcsán a teljes vitaidőt és az egyes frakciókra jutó időkeretet határozza meg, melyekkel a képviselőcsoportok szabadon gazdálkodhatnak. Ezeket az időkorlátozási lehetőségeket az Országgyűlés a kétharmados többséggel elfogadott Házszabályban normatív módon állapította meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen házszabály sem, amely igényt tart a jogállami jelzőre, így a magyar Házszabály sem teszi lehetővé, hogy a mindenkori többség egyszerű többségi döntéssel kénye-kedve szerint általános érvénnyel korlátozhassa a képviselői felszólalásokat. Az a gyakorlat, amit az Országgyűlés már az első szabad választások utáni ciklusban kialakított, nevezetesen, hogy a házbizottság ajánlást tett a képviselőknek felszólalásaik időtartamára, sem jelentett és a kétharmados házszabályi rendelkezésekkel szemben nem is jelenthetett ebben változást. Ezek az ajánlások csupán a vita tervezhetőségét szolgáló ajánlások voltak, ekként is fogadta el azokat ülésről ülésre az Országgyűlés, és egészen eddig a ciklusig senkinek nem jutott eszébe, hogy ezeket mint a képviselői beszédjogot korlátozó ajánlásokat fogja fel, és arra használja fel, hogy a képviselők torkára forrassza a szót.

(19.10)

A kormánykoalíció pártjainak és a Medgyessy-kormánynak a demokratikus intézményrendszert és működését kikezdő politikája tükrében ma már tudhatjuk, hogy nem véletlenül történt, hogy ezek az eddig ártalmatlannak tűnő ajánlások ebben a ciklusban hirtelen a képviselői beszédjogot korlátozó eszközzé váltak. Valószínűleg információáramlási problémára vezethető vissza, hogy Csiha Judit elnök asszony és az ügyrendi bizottság szocialista-szabad demokrata tagjai nem értesültek időben erről a demokráciát korlátozó stratégiáról, és elkövették azt a könnyelműséget, hogy az ellenzékkel együtt megszavazták a 17-es ügyrendi állásfoglalást, amely a parlament jogállami működése követelményeinek megfelelően helyére tette a kérdést. Bár Avarkeszi képviselő úrban működött a régi ösztön, hiszen a bizottsági hozzászólásában azt mondta, hogy ugyan nem örül az állásfoglalásnak, de mégis ez a helyes jogi megoldás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül is megtörtént a csoda, a szocialista-szabad demokrata többségű ügyrendi bizottság egyhangú szavazással jogállami döntést hozott, és megvédte a képviselők felszólalási jogát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Miután letelt az öt percem, azt, hogy ezután mi történt, a következő felszólalásomban fogom folytatni.

Köszönöm figyelmüket. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ne! - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)