Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Abban nincsen köztünk vita, hogy ellenőrizni kell az adófizetők forintjainak felhasználását, és ez az Állami Számvevőszéken keresztül megvalósulhatna. Abban azonban már jelentős vita keletkezik közöttünk, hogy egy független intézmény beszámolóját hallottuke avagy sem, a jelenlegi ellenőrzések ugyanis következetlenek, szakmaiatlanok, és már a függetlenség látszatát sem igyekeztek az elmúlt két évben fenntartani, elnök úr.

A Sargentini-jelentéseknél, valamint az európai uniós források elköltésénél nagyon sokszor megkaptuk a kormánypárti képviselőtársak részéről, hogy csak egy furkósbot az Európai Unió kezében a jogállamiságnak az emlegetése, amikor hazánkra néz. De, tisztelt képviselőtársaim, az ÁSZ működése az egyik legerősebb bizonyíték a jogállamiság súlyos sérülésének hazánkban.

A jogorvoslat nélküli bírságolás, amivel kizárólag az ellenzéki pártokat és a kormánynak nem tetsző szervezeteket illetik, évek óta folytatódik, és én magam arra is hoztam bizonyítékot ebben a felszólalásban, hogy bizony nemcsak az egyes szervezetek között nem valósul meg az egyenlő bánásmód elve, hanem időben sem találunk azonos bánásmódot még az egyes szervezetek esetén sem. Nem volt ez másként akár a Magyar Liberális Párttal, akár a Demokratikus Koalícióval sem. Bizony a pénzügyi kollégáinknak a beszámolói alapján, ami elfogadható volt még a ’15-16-os vizsgálatnál, az a ’17-18-as vizsgálatnál már hibaként volt feltüntetve, illetve fordítva, majd megmagyarázták ezt, idézet következik: az ÁSZ ellenőrzés nem érintette a vonatkozó tételt, így a nem megfelelő gyakorlat feltárására sem került sor.

Az elnök úr említette az expozéjában, és aztán a kormánypárti képviselőtársak is kitértek erre, hogy mindig győzött a javítás szándéka. Hát, elnök úr, hogyha győzött volna a javítás szándéka, akkor a javítás szándékát nemcsak elméletben gondolták volna komolyan, hanem a levelek, amelyek a javítás szándékával születtek, és amikor a korrekciók megtörténtek, akkor ezek a levelek nem előzték volna meg azokat a súlyos büntetéseket és azokat a sajtóközleményeket, amelyek kifejezetten politikai céllal és kifejezetten egyes szervezetek lejáratási szándékával születtek az ÁSZ részéről.

Hogy milyen bizonyítékot hoztam az én állításaim bizonyítására, elnök úr, élnék a lehetőséggel, hogy egy olyan frakció tagja vagyok, amelyben a Magyar Liberális Párt és a Demokratikus Koalíció is az énáltalam emlegetett faktorok elszenvedője volt. Hogy az ÁSZ-ban nem él az ártatlanság vélelme, hanem kifejezetten a bűnösség vélelme él, amikor az egyes ellenzéki pártokkal szemben fellépnek, és kifejezetten fenyegetik a kollégái az én kollégáimat, ugyanúgy, ahogy a Demokratikus Koalíció kollégáit, elnök úr, én azt gondolom, hogy nemcsak a jó ízlés határait feszegeti, hanem a jogállamiság korlátait is.

Azt gondolom, hogy egészen egyszerűen szégyen, hogy idáig jutottunk európai uniós tagországként. Utólag, amikor kikerül a hatáskörükből  és itt a bizonyítékom, elnök úr, az állításaim igazolására, amikor kikerül az ÁSZ hatásköréből  egy ügy, és átadják, mondjuk, a NAV-nak vagy a nyomozó hatóságnak, akkor szinte kivétel nélkül megszűnnek ezek a vizsgálatok, mert önöknek ezekben nem volt igaza, elnök úr.

Én azt gondolom, hogy amikor arra hivatkozik, hogy 150 éves múlttal rendelkező intézményt vezet, akkor illene ehhez a 150 éves múlthoz felnőni és felelősséggel tekinteni arra a történelmi múltra, ami valóban a pénzek elköltésének tisztaságát és nem pedig valamifajta politikai furkósbotot szolgál; nem pedig azt szolgálja, hogy a kampányban kifejezetten aktív résztvevője legyen az Állami Számvevőszék a különböző sajtónyilatkozatok megtételének, amelyek jelentősen beleszólnak a politikai kampányokba, és jelentős sérüléseket okoznak a pártjainknak úgy anyagi, mint egyébként politikai értelemben is.

(14.30)

Teszik ezt úgy, hogy egyébként aztán a NAV, illetve a rendőrség bebizonyítja, hogy még csak nem is volt annak alapja, amit tettek.

Elnök úr, végezetül azzal zárnám ezt a felszólalást, hogy amennyiben cáfolni kívánja azt, amit én állítok, nagyon szívesen nyilvánosságra hozom azt az egyébként baráti hangnemben is felolvasható jegyzőkönyvet, ami készült az én személyes részvételemmel is lezajlott tárgyalásról; kifejezetten fenyegető volt a légkör, amit megvalósítottak az ön kollégái. Azt gondolom, hogy ha valaki egy 150 éves múltú intézményt vezet, és aztán megpróbálja a függetlenség látszatát itt eljátszani az Országgyűlés előtt évente egyszer, elnök úr, akkor azt gondolom, hogy nemcsak erre az intézményre, de az egész magyar demokráciára is szégyent hoz.

Engedje meg, hogy egy Cicero-idézettel zárjam: „A bölcsnek feltétlen kötelessége a haza ügyeivel való foglalkozás.” Döntse el ön, hogy a nem bölcseknek meg mi a kötelessége! Azt gondolom, hogy kifejezetten nagy váltásra van szükség, és nemcsak a kormányra gondolok, hanem arra is, hogy a jogállami normák helyreállítása mindenekelőtt az ÁSZ függetlenségének helyreállításával fog kezdődni 2022 tavaszán. Köszönöm. (Bangóné Borbély Ildikó tapsol.)