Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország fejlődése, felemelkedése, az ország gyarapodása a fő célunk és törekvésünk. Ennek érdekében Magyarország Kormánya és az Országgyűlés a 2014-20-as programozási időszakra megfogalmazott társadalmi és gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében különös figyelmet fordít az európai uniós források felhasználására. Az uniós források hatékony felhasználásának a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia, hazánk versenyképességének növekedését, az ország erősödését, a területi különbségek csökkentését, s mindezt azzal a céllal, hogy a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét eredményezze. A magyar emberek életkörülményeinek jobbá tételét, a közösségi és abban az egyéni érdekek érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia, a legnemesebb értelemben vett közérdeket.

A felhasználás hatékonysága és célravezető ered­ményessége ezért felelősség, közös felelősségünk, tisztelt képviselőtársaim. Ennek a felelősségnek megfelelően a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy negyedévente jelentse a parlamenti képviselőknek azt, hogy Magyarország számára a 2014-2020 között biztosított uniós források felhasználásának rendje hogyan halad, másrészről pedig parlamenti vitanapot is rendszeresített ‑ mint amin most is részt veszünk ‑, hogy az észrevételek megtétele mellett mindenki számára áttekinthető legyen, hogy a fejlesztéspolitika milyen folyamat és hol tart.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az európai uniós források felhasználásáról szól a vita, fontos arra is emlékeztetni, hogy az eredeti szándék szerinti, az értékrenden alapuló közjó és gyarapodás volt a legfontosabb kötőszövet, amely az Európai Unió egységét, működőképességét annak alapításakor meghatározta. Ebből a szemszögből közelítve az uniós forrásfelhasználás területeinek és eredményességének vizsgálatához fontos, hogy a forrásfelhasználás úgy támogassa érdemben Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseit, hogy az minőségileg egy új időszakot jelentsen a magyar és az európai értékek és közös érdekek szolgálatában. Ez az új minőség a felhasználás céljaira, irányaira és ütemére, de eredményességére is egyaránt vonatkozik.

A maihoz hasonló parlamenti vitanapok célja az is, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy átlássuk, akár átértékeljük a pénzfelhasználást, annak szabályozórendszerét, működését és törvényi hátterét, az adott rendszert, amelyen belül Magyarországnak mint tagországnak pontosan meghatározott a mozgástere, amely meghatározza a forrásfelhasználás lehetőségét. A 2013 előtti időszakban a nagyon kötött mozgástér alapvetően határozta meg a forrásfelhasználás lehetőségét, amikor csak 14-16 százaléknyit fordíthattunk gazdaságfejlesztésre.

Az ország, a gazdaság, a vállalkozói szféra, az önkormányzataink, a kormányzat és mindannyiunk közös eredményének tartjuk azt, hogy a 2007-13-as ciklust végül is eredményesen zártuk le, úgy is fogalmazhatnék, hogy eredményessé tettük az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit. Így ahhoz képest, hogy 2013-ban még úgy tűnt, hogy a forrásoknak csak a 60 százalékát leszünk képesek lehívni és nettó vesztesek leszünk, Magyarország a teljes forrást le tudta hívni, mi több, csaknem 110 százalékon zártunk. Ez jelzi az országnak a teljesítményén is alapuló erejét, érdekérvényesítő képességét.

Ehhez képest a 2014-20-as fejlesztési ciklusban egy új mozgástér nyílt meg azzal, hogy a kormány a gazdaságfejlesztésre helyezte a prioritást, amit csaknem konszenzusosan fogadott el mindkét oldal.

(17.30)

Így a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell költeni, tehát a ’14-20-as ciklusban az Európai Uniótól érkező 7800 milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ez természetesen az agrártámogatások nélküli forrás. Azt követően a kormány minden nehézség és negatív ellenérzés ellenére sikeresen és eredményesen, forrásvesztés nélkül zárta a 2007-13-as ciklust. Magyarország a jelenlegi költségvetési időszakban jelentős fejlesztési forráshoz azért juthat, mert a ’14-20-as időszakra vonatkozó tárgyalásokat sikeresen folytatta le, és a megkezdett költségvetési időszakban a forrásfelosztásban Magyarország a nyertesek közé tartozik.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési támogatásokkal, forrásokkal, illetve a különböző agrártámogatásokkal együtt Magyarország 12 ezer milliárd forint felhasználására jogosult 2014-20 között. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a forrásfelhasználás akkor lesz igazán eredményes és sikeres, amennyiben a 2020-at követő időszakban ez a magyar gazdaság teljesítményében is megmutatkozik majd oly módon, hogy egy stabil, fejlődőképes gazdaság megteremtését érjük el. Ez azt jelenti, hogy akár külső források nélkül is képes lesz megállni a saját lábán.

Tehát 2020-ra a magyar gazdaságnak olyan helyzetben kell lennie, olyan erővel kell rendelkeznie, hogy a gazdasági növekedés nem külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvényeként legyen meghatározó, egyben fenntartható. Az uniós forrásfelhasználásnak ezt az elérendő célt is szolgálnia kell. A rendelkezésre álló uniós források felhasználásával kapcsolatban fontos elemként hangsúlyozzuk azt is, hogy nemzeti érdekeink erős képviselete érdekében az európai uniós jogszabályi keretek között, a transzparencia betartása mellett, hátrányos megkülönböztetés nélkül, de kötelességünk érvényt szerezni a magyar gazdasági szereplők azon jogos elvárásának, hogy az európai uniós vagy a hazai fejlesztési források döntő mértékben a magyar gazdasági szereplők megerősítését segítsék elő.

Mindezek értelmében a versenyképességi előny megteremtését eredményezheti az, ha a hazai kkv-k minél nagyobb arányban vehetik igénybe a forrásokat, külön tekintettel az exportképes kis- és középvállalkozásokra, illetve mindazokra, akik a foglalkoztatásban részt vállalnak. Ezért fontos és elsődleges az új pénzügyi ciklus uniós forrásainak a munkahelyteremtésre mint gazdasági növekedést előmozdító be­ru­házások céljaira történő felhasználása. Ami szoros összefüggésben áll aztán a családtámogatással, az otthonteremtéssel és a közjó szolgálatával.

Az előző uniós pénzügyi ciklus tapasztalatai alapján fontos elem a forráslehívást és -felhasználást hatékonyabbá tenni és a rendelkezésre álló eszközeinkkel tökéletesíteni. Ez a beruházások és a kifizetések gyorsítását jelenti, tekintettel arra, hogy várhatóan 2020 után jelentősen átalakul a kohéziós politika, és az is előfordulhat, hogy a britek ’19-es uniós kilépése miatt akár csökkenhet is a fejlesztésekre szánt keret.

A 2016. és a 2017. év kifizetési kötelezettségvállalási adatai, a 2016. évi zárás adatai értelmében, amint az az expozéban is elhangzott, a fejlesztéspolitikában sikeres évet zártunk. Az adatokból világosan körvonalazódik annak szükségessége s egyben lehetősége is, hogy előmozdítsuk az uniós források beáramlása intenzitásának növelését, illetve ezt megfogalmazzuk önmagunknak teljesítendő célként is. Zárójelben jegyzem meg, hogy a többek által több helyen jelzett, aránylag gyengébb beruházási mutatókkal számolni lehetett, hiszen a korábbi uniós forrásokból finanszírozott beruházások nagy része ’15-ben befejeződött, az új fejlesztések pedig tavaly még nem indultak be. Egyébként a pénzügyi ellenőrök szerint ’17-ben a beruházásoknál akár kétszámjegyű növekedéssel is számolni lehet.

A jelen folyamatok értékelésében egyértelmű, hogy felértékelődik a jövőben a régió szerepe a kétsebességes Európában, ezért fontos, hogy a jelenlegi uniós források a gazdasági versenyhátrány leküzdését szolgálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint már az Európai Unió alapítására utaltam, a cél a gazdasági egység, a nemzeti politikák, az egységes uniós törvényhozás közötti összhang, a politikai közösség kialakítása volt, legalábbis az eredeti elgondolás szerint, és az európai kultúra értékeinek alapjain képződött az Európai Unió. A tagállamok közötti kölcsönösség, bizalom, szolidaritás, amelyre az Európai Közösség épül, maguk is erkölcsi értékeknek számítanak, amelyek egy jól működő és együttműködő gazdasági rendszert tartanak fenn, amelynek egyéb részei is meghatározóak.

Az értékelvű kormányzás, a közjó szolgálata és előmozdítása érdekében való munkálkodás során mindig fontos az az elv, hogy a közösség anyagi gyarapodása eszköz a közösség értékeinek létrehozása és védelme érdekében, mint ahogyan Európa is gazdasági érdekek és közös értékek védelmében egyesült. Amikor Európát és a Nyugatot érezhetően veszély fenyegeti, részint Magyarországnak határozottan nincs más választása, mint az európai uniós tagság, mint ahogyan Európának is az értékközösség megszilárdítása lenne az érdeke, amely szolgálatába kell állítani a gazdaságpolitikát, olyan gazdaságpolitikát, amely a tagállamok megerősítését szolgálja, egyben az értékközösség megszilárdítását is. Ezt Magyarország felismerte, ez feladata, szükségszerű szolgálata is Magyarországon és az Európai Közösségen belül is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakat aláhúzva néhány, a választókerületemre vonatkozó fejlesztésről is szeretnék számot adni, hiszen a regionális fejlesztések, az egymást erősítő, egymásra épülő projektek megvalósítását szolgálja érdemben és hatékonyan, megfelelően a koncentrált forrásfelhasználás. Így az előző ciklusban Sopron önmaga 19,9 milliárd forintos támogatás igénybevételével 22,4 milliárd forint összköltségű fejlesztést valósított meg, a térségbe további 15-16 milliárdos támogatás érkezett, természetesen a TÁMOP-on, KIOP-on, KEOP-on, KÖZOP-on, ÁROP-on keresztül.

A ’14-20 közötti időszakban pedig ’17 márciusáig 10 milliárd forint európai uniós támogatást nyert a városunk és választókerületem, folyamatban van további 2,2 milliárdos támogatás, és a jelenlegi tervek alapján 2017-ben még további 15 milliárd forint értékű uniós pályázat benyújtására kerülhet sor. A térségben további nagyvonalú fejlesztések valósultak meg, amelyek az egész régióra vonatkozóan a turisztikai, idegenforgalmi vonzerőt fokozták. Csak egy példa, hogy egy kicsit a kastélyprogramra is visszatérjek, az Esterházy-kastély és kulturális központ megfelelően szolgálta, illetve a Fertőrákosi Barlangszínház is ennek a térségnek a turisztikai vonzerejét. És akkor még nem is említettem a GYSEV fejlesztési forrásait, ami infrastrukturális fejlesztéseket tett lehetővé. Amit itt még szintén fontosnak tartok elmondani gyorsan, hogy az elmúlt időszakban fontos még az, hogy a nagycenki kastélyfejlesztési program is elindult, és nemzeti emlékhellyé vált. Bízom abban, hogy nemzeti zarándokhellyé is avanzsál, ezzel segíti továbbra is térségünket, illetve a Fertő-táj térségét, a világörökség, ha úgy tetszik, munkába állítását a turizmus, az idegenforgalom, illetve a gazdasági fejlesztés érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitanap anyagai és a beszámolók, hozzászólások és főképpen a településeken tapasztaltak megerősítenek mindannyiunkat abban, hogy Magyarország jó úton jár az uniós források felhasználásában, amelynek áttekinthetőségét, átláthatóságát segítik a vitanapok. Ez segíti azt a végső célt, amit már hozzászólásom elején is megfogalmaztam, hogy minden támogatás az ország megerősödését szolgálja. Az ország megerősödését egy erős, jól működő, dinamikusan fejlődő gazdaság megerősítése szolgálja, amely alapja, motorja a közjó megteremtésének, a jólétnek, és ezzel összefüggésben minden más területnek, így a szociális ellátásra, az egészségügyre, az oktatásra, a kultúrára, a sportra így fog több jutni, és természetesen mindenekelőtt a családtámogatásra, idősek támogatására, otthonteremtésre és minden területen értékre, minőségi fejlesztésre ad lehetőséget.

(17.40)

Ezen összefüggések alapján a KDNP fontosnak tartja az ilyen vitanapok megtartását, és visszautalok, hogy minden képviselő negyedévenként megkapja a teljes körű áttekintést az európai uniós forrásfelhasználásokról.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)