Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló T/9132. számú törvényjavaslat részletes vitájának lezárásához elérvén szeretnék képviselőtársaim számára rövid áttekintést nyújtani a törvényjavaslat tárgyalása során felmerült elvi és gyakorlati kérdésekről, legalábbis azok néhányáról. Emellett szeretném ismertetni a benyújtott módosító indítványok támogatásának és elutasításának indokait, valamint végül, de nem utolsósorban röviden reagálnék az általános vita és a részletes vita során elhangzott koncepcionális aggályokra, illetve kritikákra.

Tény, hogy a javaslat terjedelme és összetett jellege mindannyiunk számára megnehezítette az eligazodást a rendelkezések között, azonban a benyújtott, szakmailag sok esetben megalapozott módosító javaslatok és a javaslatot tárgyaló tizenkét szakbizottság üléseinek tapasztalatai alapján annyi elmondható: a sürgető jogalkotási szükségletből adódóan jobb szándékunk ellenére választott törvényszerkesztési megoldás mellett is mód nyílt a javaslat szükséges mélységű megvitatására.

(19.10)

A kormány képviseletéből adódó feladatokat ellátó Igazságügyi Minisztérium folyamatosan és eredményesen egyeztetett közel egy tucat bizottságban, működött együtt a novelláris törvénymódosítások előkészítéséért felelős tárcákkal. Így némileg talán szokatlan módon most nemcsak a vitában építő javaslatokkal és észrevételekkel részt vevő képviselők munkáját, hanem az érintett tárcák szakértőinek segítségét is szeretném ezúton is megköszönni.

Hölgyeim és Uraim! Az érdemi kérdéseket érintő módosító javaslatok közül néhány - az egyes szabályozási tárgykörökön belül - kiemelésre érdemes. A menekültügyi és az idegenrendészeti törvény módosítása tekintetében a kormány támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek a törvény módosított rendelkezéseit több kérdésben az Emberi Jogok Európai Egyezményével való összhangot megteremtő szabályokkal egészítenék ki.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt módosító rendelkezések tekintetében az előterjesztői szándékkal találkozó módosító indítványok pontosítják a hulladékhasznosítói szolgáltatás megrendelésére vonatkozó szabályokat, illetve gyakorlati szempontok alapján módosítják a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fogalmát. Nem támogatja viszont a kormány azokat az indítványokat, amelyek a díjköteles termékkör módosítására vonatkoznak, mivel azok e módosítás célkitűzésein jelentősen túlterjeszkednek.

A kőolajtermékek készletezéséről szóló törvény kapcsán benyújtott érdemi változtatást megjelenítő módosító javaslatok egyike sem hozható összhangba a közösségi jogból fakadó követelményekkel, így azok támogatására értelemszerűen nincs mód.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezések körében a kormány támogatja az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatás törvényi alapját megteremtő javaslatot, nem ért egyet azonban a megszüntetni javasolt, a közösségi joggal össze nem hangolható támogatási formák fenntartására irányuló javaslatokkal, mivel azok szöges ellentétben állnak az elérni kívánt jogharmonizációs céllal.

Az adatvédelmi biztos úr felvetésére az igazságügyi tárca szakértői megvizsgálták azt, hogy a törvényjavaslatnak az Európai Csalásellenes Hivatallal történő együttműködés rendjére vonatkozó rendelkezései a hivatal működését szabályozó közösségi joganyaggal összefüggésben hogyan biztosítják a személyes adatok védelmét.

A tárgyat érintő, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat e vizsgálat eredményeit hasznosítja, ugyanakkor azt sem kívánom elhallgatni, hogy az uniós intézmények és a hazai hatóságok közötti együttműködés vonatkozásában az adatvédelmi szabályozások különbözőségéből adódóan számos hasonló probléma adódhat, amelyek megnyugtató megoldása átfogó vizsgálatot igényel majd.

A megfogalmazott kétségekkel szemben jeleznem kell, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítására irányuló rendelkezés közösségi irányelv módosulásához kapcsolódik, így egyértelműen jogharmonizációs célt szolgál, és a szabályozás szigorításának irányába hat, így a kormány a törvényi rendelkezések elhagyására irányuló javaslatot támogatni nem tudja.

Az előterjesztő támogatja azokat a módosító javaslatokat, amelyek megteremtik a műszaki tárgyú szabványtervezeteknek az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal való egyeztetésére vonatkozó irányelvek jogszabályi harmonizációjához szükséges törvényi rendelkezéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány képviselőt meglehetősen érdekes képzettársításokra és merész jogi eszmefuttatásra indított a javaslatnak az európai lobogó és az európai zászló használatára vonatkozó rendelkezése. Nem tartom szakmailag megalapozottnak azt a felvetést, hogy a rendelkezés kétharmados tárgykört érintene, ugyanakkor kifejezetten visszautasítom azt a vádat és az általános vitában hozzá kapcsolódó hangvételt és stílust, amely a rendelkezés mögött nemzetietlen szándékot sejtet.

Az Európai Unió - mint azt a vádakat megfogalmazó képviselőtársam talán tudja - egy olyan nemzetközi integráció, amelyben a tagállamok nemzetközi szerződés alapján egyes alkotmányos hatásköreiket a többi tagállammal közösen, más esetekben az Unió egyes szervei azokat önállóan gyakorolják. Érthető és indokolható tehát, hogy a tagállamok intézményei használják nemzeti jelképeik mellett az európai jelképeket is. Mint ahogy egyébként a magyar állami szervek is alkalmazták azokat eddig is kormányzati ciklusokon átívelő módon, ám mindeddig meglehetősen ötletszerűen. Az állami szervek azonban e tevékenységüket is a jogszabályok által meghatározott rendben kell hogy végezzék, így abban az esetben, ha az állami szerveket fel kívánjuk jogosítani az uniós jelképek használatára - ahogy ezt teszik egyébként Európa-szerte mások -, ez csak jogszabályi felhatalmazás biztosításával lehetséges. A kormány által a tárgyban támogatott képviselői indítvány - Wiener és Szent-Iványi képviselő urak indítványa - a jelenlegi tagállamok gyakorlatát is figyelembe véve a javaslathoz képest célszerűségi megfontolások alapján szűkíti a zászló-, illetve a lobogóhasználat körét.

Egyébként az is érdekes dolog lehet, hogy vajon az említett képviselő úr által elmondott, az általános vitában és most a részletes vitában is kifejtett vélemény a Magyar Demokrata Fórum hivatalos álláspontja-e, vagy egyéni véleményt hallottunk, vagy netán valaki másnak a véleményét képviselte az illető képviselő úr. Így, most, hogy az Európai Unióval összefüggő választásokkal kapcsolatos kampány elkezdődött, igen érdekes lehet, hogy vajon kinek az álláspontja volt az, ami ebben a vitában elhangzott, és kiket képviselt az illető képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatok áttekintését befejezve, az előterjesztői zárszó végén nagyon röviden reagálnék a javaslat egészét érintő legfontosabb koncepcionális kifogásra, az úgynevezett salátaság vádjára.

Mint arra már utaltam, a javaslat tárgyalása az áttekinthetetlenséggel kapcsolatos félelmeket nem igazolta. Ez természetesen önmagában még nem döntő érv. Végképp nem tekinthető a javaslat érdemének. Annyi azonban bizonyos, hogy a jogszabály-szerkesztési elvek messzemenő megtartásával elkészült normaszöveg a kezelhetőséget nagyban segítette.

Kérem, tessenek csak elgondolni, ha ezt a 150 szakaszból álló törvényjavaslatot nem így egyben, egy csomagban nyújtottuk volna be az Országgyűléshez, hanem, mondjuk, negyven-egynéhány törvényjavaslatot terjesztettünk volna elő. Mert egyébként a május 1-jei tagságunkhoz elengedhetetlenül szükséges módosításokról volt szó, és olyan módosításokról, amelyeket lehet, hogy néhány héttel, esetleg néhány hónappal korábban be lehetett volna nyújtani, de az egyébként nagyon gyorsan változó európai uniós jogrendszerrel kapcsolatban érdemes volt egyáltalán megfontolni azt, hogy hónapokkal korábban benyújtsunk egy olyan rendelkezést, amelynek csak május 1-jétől kell hatályba lépnie. Ennél ésszerűbb megoldást mi nem találtunk, és a vitában elhangzott érvek nem is győztek meg arról, hogy ezt a hibát elkövettük volna.

Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a számos törvényt módosító törvényjavaslatok alkotmányosságával. A vonatkozó, egy előző ciklusban elfogadott egészségügyi tárgyú törvénymódosítás kapcsán éppen néhány hete rögzített alkotmánybírósági álláspont szerint - innentől kezdve idézem - „ Önmagában nem kifogásolható, ha egy törvény számos, tartalmilag szoros kapcsolatban álló törvény módosításáról, kiegészítéséről, hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A jogbiztonságot elsősorban az olyan, úgynevezett salátatörvények veszélyeztetik, amelyek tartalmi összefüggés nélkül úgy rendelkeznek különböző törvényekről, hogy a képviselők, valamint a jogkereső közönség számára a változások nehezen követhetővé válnak.ö Az Alkotmánybíróságnak ez a gyakorlata egyébként természetesen nem új keletű, ezt hosszabb ideje képviseli. E szoros tartalmi összefüggést a javaslatnak az általános vita során általam is részletesen bemutatott szabályozási elvei meggyőződésem szerint megfelelően biztosítják. Erre is tekintettel, a számítógépes jogszabály-nyilvántartások és a Magyar Közlöny világhálón történő kiadásának korában, a javaslat szerinti módosítások alkalmazása nem jár majd lényegesen nagyobb nehézséggel a jogalkalmazók számára, mint bármely más törvénymódosítás esetében.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat, mint erre ellenzéki képviselőtársaim is felhívták a figyelmet, minősített többségű elfogadást igénylő rendelkezéseket is tartalmaz. E rendelkezések célja semmiben nem különbözik az egyszerű többségű elfogadást igénylő rendelkezésektől. A jogharmonizációs célkitűzés teljesítésére vonatkozó igény a törvény elfogadásnak módjától, úgy gondolom, teljesen független. Ebben az esetben nincs szó nagy terjedelmű szabályozásról, a minősített többséget igénylő részek a javaslat szövegében elkülönítve szerepelnek, így nincs akadálya annak, hogy a támogatás kérdésében minden frakció megalapozottan állást foglalhasson. Ezzel összhangban a kormány nem támogatja azt a módosító javaslatot, amely javaslat minden minősített többségű elfogadást igénylő rendelkezés elhagyására irányul.

Már ebben a szakaszban is támogatta viszont a kormány az egyértelmű elutasítással szembesült, a javaslat egésze szempontjából nélkülözhető rendelkezések elhagyására irányuló javaslatokat. Az érintett rendelkezéseket, köztük a gyülekezési törvénynek az általános vita során mereven elutasított - ám meggyőződésem szerint alapjogi szempontból igenis szükséges és egy későbbi, nyugodtabb vita alapjául alkalmas módosítására irányuló - rendelkezést tartalmilag ma is fontosnak tekintjük, azonban az ezek kapcsán felmerülő nézeteltérések rendezése természetesen nem veszélyeztetheti a kiemelt fontosságú, jogharmonizációs tárgyú rendelkezések elfogadását.

(19.20)

Információim szerint a bizottsági vitában reményt keltő fejlemények voltak megfigyelhetők ebben a tekintetben is.

Előretekintve a parlamenti eljárás következő szakaszára, a legfontosabbnak azt tartom, hogy az ezekben az órákban benyújtandó kapcsolódó módosító indítványok segítségével remény nyílik arra, hogy a minősített többségű elfogadást igénylő rendelkezések tekintetében teljes konszenzus jöjjön létre. Ezt más törvényjavaslatok kapcsán is mindig fontosnak tartottuk. Ennek érdekében magam is és munkatársaim rendelkezésre állunk a szükséges egyeztetések lefolytatásához; ha jól tudom, ezekben az órákban is folytak ilyenek.

Mindezek alapján kérem önöket, és kiemelten az ellenzéki képviselők jóhiszemű, és ahol szükséges, alakító közreműködését ahhoz, hogy a javaslat által vállalt, a jogharmonizáció megvalósítását és az alkotmánnyal való összhangot elérni kívánó célkitűzések ne csupán töredékesen, hanem a maguk egészében teljesülhessenek.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök asszony.