Felszólalás adatai

BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban bízom benne, hogy nemcsak a Kereszténydemokrata Néppártnak, hanem az egész kormányzásnak, a kormányzásunknak egyik fontos területe és célja a társadalmi felzárkózás, felzárkóztatás. Nem véletlenül nevezem így azt a problémát, amiről a képviselő asszony beszélt, hiszen tévhit azt gondolni, hogy a mélyszegénység Magyarországon kizárólag cigányprobléma, és az esélyek hiánya akár az oktatásban vagy pedig az oktatásban való lemaradás is kizárólag cigány gyermekek problémája. Valóban lényeges eleme a szegregáció, integráció kérdésének a magyarországi cigányság helyzete, de nem kizárólag az ő helyzetükről van szó, hiszen egyes felmérések szerint körülbelül a fele a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek - ugye, ezt szokták a cigány gyerekek becenevének nevezni, a "három h-s" - bizony nem roma származású gyermek, tehát a jelentős hányaduk egyszerűen nem ebből a miliőből érkezett.

Sajnos, az elmúlt időkben ezen a területen, amely egy nagyon fontos terület, a társadalmi felzárkózás területe és ezen belül is az iskola talán az egyik legfontosabb eszköz, ebben egyetértek a képviselő asszonnyal, inkább ideológiai viták folytak, mint valóságos programok. Örömmel jelenthetem a kormányzat nevében, hogy július 1-jétől miniszteri biztos fogja áttekinteni az előző kormány ideje alatt kifizetett támogatásokat és programokat ezen a területen, mert egyetértünk abban, hogy bizony ezeknek az eredményessége igencsak megkérdőjelezhető.

Az ideológia olyankor jön, amikor nincs valóságos cselekvés, és ez bizony nem szolgálja a megoldást, hiszen az integráció vagy szegregáció, ahogy ön is mondta, hogy együtt tanulnak, vagy pedig külön tanulnak a gyermekek, ez nem önmagában jó vagy rossz, ez attól függ, hogy hogyan végezzük ezt az együtt tanulást vagy külön tanulást, ha le lehet fordítani így ezeket a latin eredetű szavakat. Az integráció akkor lehetséges és akkor sikeres, ha a fejlesztendő, integrálandó gyermekek létszáma például nem haladja meg az osztály létszámának 10 vagy esetleg 20 százalékát. Minden kutatás, minden mérés azt mutatja, hogy ha a fejlesztendő gyermekek ennél magasabb számot tesznek ki egy osztálylétszámban, akkor az együtt nevelés, az integrálás nem éri el a célját. Ilyenkor speciális fejlesztőcsoportok, kis létszámú osztályok működtetése a célszerű. Megfelelő szakmai diagnózissal a háttérben egy problémákkal küzdő gyermek esetében mind a szegregáció - vagy mondjuk inkább így: külön tanulás -, mind az integráció - mondjuk így: az együtt tanulás - lehet fejlesztő és hasznos, illetve mind a kettő lehet káros és fejlődést akadályozó, ha szakszerűtlenül vagy a szükséges feltételek megteremtése nélkül nem a megfelelő fejlődési szakaszban alkalmazzák.

Legalább ilyen fontos, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek, ezen belül a cigány gyermekek is időben például óvodába kerüljenek, illetve semmiképpen ne hagyják ki az iskolai előkészítő évet, utána pedig talán még fontosabb, hogy valóban járjanak is az iskolába. Ennek kapcsán egy olyan törvényt módosítottunk, amely ezt segíteni fogja.

A küzdelem azért, hogy minden gyermek valóságos esélyt kapjon az iskolában, akkor lehet sikeres, ha nem kizárólag oktatási kérdésnek tekintjük, hanem a magyar vidék felemelkedésének, a gazdasági növekedésnek, az esélyek kiegyenlítésének részeként törődünk vele.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)