Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Minden évvel, amellyel távolodunk 1956-tól, egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak ezeknek a dicsőséges napoknak. 1990 óta nemzeti ünnepként emlékezünk meg október 23-áról, azonban nem hagyhatjuk, hogy egy egyszerű koszorúzási ünneppé váljon, hiszen máig aktuális üzenetet küld a magyarságnak. ’56, ahogyan röviden emlegetni szoktuk, a múlt századi magyar történelem legkiemelkedőbb és egyben világtörténelmi hatású eseménye volt. Érdemes visszaidézni, hogy mi vezetett el ’56 októberéhez.1948 és ’56 között több mint 40 ezer embert börtönöztek be, és 500 embert végeztek ki politikai okokból. 25-30 ezer embert internáltak, azaz vittek lágerba, vagy telepítettek ki, vagy földönfutóvá tettek, ahogy Gyurcsány Ferenc fenyegette meg Vidnyánszkyt és az összes többi jobboldali magyart. Az elnyomás, a terror, a bírósági perek és az ítéletek összesen több mint egymillió embert személyesen érintettek, és ez a tízmilliós Magyarországon. Ez volt a kommunista diktatúra, ami miatt a magyarok ’56-ban puszta kézzel mentek neki a szovjet tankoknak. Márai Sándor megrendítő erejű versében írja: „Miért, hogy meghasadt az égbolt, /Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

A szabadságharc leverése után (Zaj.  Az elnök csenget.) új formában és új vezetéssel folytatódott a diktatúra. Szokás a Kádár-korszakot puha diktatúrának nevezni, de ez teljes félreértés, pontosabban, a köztünk élő posztkommunisták mesterkedése. Haynau a háromszor akkora Magyarországon 1848-49-ben 120 kivégzést rendelt el. Kádár, Biszku Béla és Apró Antal 1956 után 250-450 közötti halálos ítéletet hozattak, a megtorlás összes elítélt áldozata pedig közel 24 ezer fő volt. Az ’56 utáni Kádár-korszak egyenes folytatása volt a Rákosi-diktatúrának, és ezt kell megérteni nekünk, maiaknak, ez volt a valódi diktatúra. És ezzel a szóval dobálóznak tudatlanul, felelőtlenül és hazug módon ma az ellenzék, a baloldal politikusai.

A mai zavaros politikai viszonyok közepette gyakran hallunk olyan hangokat európai vezetők és hazai baloldali vezető politikusok részéről, hogy hazánk nem jogállam, hogy hazánkban nincs demokrácia, és hogy diktatúrát építünk. Ezért kell felidéznünk és bemutatni az ’56 előtti és az azt követő diktatúrát.

Tisztelt Ház! Október 23-án az 1956-os hősökre emlékeztünk, azokra, akik életüket adták azért, hogy az ország szabad és független legyen. A pesti srácok hősiességét állítjuk példaként a ma fiataljai elé, eközben a Momentum EU-képviselője épp a minap tett teljes értékű beismerő vallomást, és elmondta, hogy ő háromnaponta egyeztet és hívja fel az EU jogállamiságért felelős vezetőjét, hogy betanítsa neki, hogy mit is kell gondolni és mondani a magyar diktatúráról. ’56 hőseire emlékezünk, de közben a legvidámabb barakk egykori kápójának DK-s unokája (Arató Gergely: Nana! Viselkedjünk!) már legszívesebben megszüntetné Magyarországot és vele együtt az összes európai nemzetállamot. Gyurcsány Ferenc felesége (Arató Gergely: Van neve is, Dobrev Klára.) egyetlen internacionális Európai Egyesült Államokról álmodozik.

Az Uniónak valójában nem jogállami problémája van a magyar kormánnyal (Varju László közbeszól.  Az elnök csenget.), ez csupán hívószó és ürügy. A magyar kormánnyal az EU mögött álló láthatatlan erőnek, a hatalmas bankoknak és multicégeknek az a bajuk, hogy nemzeti keretek között akarunk maradni.

(15.30)

Márpedig a magyarság független akar maradni, ezért a függetlenségért küzdöttek meg 1956-ban. Ma pedig nekünk az a dolgunk, hogy emlékezzünk az ’56-os mártírokra, és őrizzük meg azt a szabadságot, amit ők már nem élhettek meg. Gloria victis! Dicsőség a hősöknek!