Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr, tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika nap mint nap bizonyítja nekünk a magyar közéletben, hogy lehet minden nap más a politika. A tegnapi napon, a hétvégén sajtótájékoztatót tartanak különböző európai politikustársaikkal közösen, ahol egy felmentvényt kérnek tőlük az iránt, hogy a kommunista állampárt utódpártjával összefogjanak a következő választásokon és egymás jelöltjeit támogassák, majd pedig másnap bejönnek ide a parlamentbe, és elmondják, hogy milyen szörnyű volt a diktatúra időszaka, és nem lehet azokra építeni, akik a diktatúra időszakában épültek föl. Tisztelt Képviselő Úr! Nézze meg a tegnapi híreket, olvassa el a saját nyilatkozatát, olvassa el európai parlamenti frakciójuk egyik vezetőjének a nyilatkozatát, és akkor a kettő között találjon némi összefüggést! Nehéz lesz a kettő között összefüggést találni, mindennap mást és mást mondanak. (Demeter Márta: Szövegértési problémái vannak, államtitkár úr!)

Tisztelt Képviselő Úr! Önök, LMP-s képviselők arra készülnek, hogy az a párt, amely körülbelül száz évvel ezelőtt jött létre, hiszen idén fogunk emlékezni arra, hogy száz évvel ezelőtt valósult meg a Tanácsköztársaság 133 napja Magyarországon a Kommunisták Magyarországi Pártjának a vezetésével; annak sok jogutódja volt Magyarországon, de ez elvezet az MSZP-ig, amellyel önök politikai szövetségre kívánnak lépni, és amellyel közösen önök decemberben-januárban számtalan politikai akciót rendeztek. Amikor ön arról beszél, hogy mire lehet építeni és mire nem, milyen múltra lehet építeni és mire nem, kivel lehet összefogni és kivel nem, erre a történelmi alapismeretre is gondoljon vissza.

Az a megjegyzése pedig szintén eléggé meglepő volt számomra, hogy mindenki, aki atomerőművet épít, az kommunista, mert ön ezt vezette le az előbbi felszólalásában. Azt hiszem, hogy Franciaországtól Finnországig sokan felhúznák a szemöldöküket, ha hallanák az LMP-nek ezt a felszólalását.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az elmúlt években mind szimbolikusan, mind pedig juttatások terén igyekeztünk a történelem igazságtalanságait valamelyest, részben helyre tenni, kiküszöbölni, csökkenteni.

(12.10)

Tettük ezt akkor is, amikor a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztünk a Gulag-emlékévben vagy emlékeztünk az ’56-os emlékévben. Ők a mi igazi hőseink, a mi igazi példaképeink, azért is tettük őket a figyelem középpontjába ezekben az emlékévekben, hogy példaként tekintsenek rájuk a mai fiatalok is. Ezért született meg például az Örök tél című film, amelyre korábban nem volt példa, amely a Gulagra hurcolást mutatta be; ezért jött létre a ferencvárosi Málenkij robot-emlékmű, és ezért jött létre számtalan emlékhely, rendezvény, tudományos kötet az ’56-os emlékévben is, amelyek mind-mind egyfajta elégtételt jelentenek a kommunista diktatúra áldozatainak; akik még élnek köztünk, azok ezt személyesen is megélhették.

Fontos volt emellett, hogy az elmúlt időszakban nemcsak azt a juttatást pótoltuk, amit a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet befagyasztott és a kommunista diktatúra áldozatainak járt egyfajta nyugdíj-kiegészítésként, nyugdíjpótlékként, nemcsak azt az időszakot pótoltuk, amit az önök leendő szövetségesei elvettek ezektől az emberektől, hanem ennél nagyobb emeléseket is végrehajtottunk.

A politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegészítés összegét két lépésben megdupláztuk, ez 50 500 főt érint körülbelül, a ’45 utáni elítéltek, az ’56 utáni elítéltek, szabadságkorlátozó intézkedést elszenvedettek vagy katonai munkaszolgálatra küldöttek mind ebből részesülnek. Újból megnyitottuk a különböző politikai rehabilitációs ellátások iránti igény érvényesítését, ezzel is többen éltek. (Gréczy Zsolt: Mi lesz Krakus ügynökkel?) A „nemzeti helytállásért” pótlék plafonját szintén 35 százalékkal emeltük, és a tartós szabadságvesztést elszenvedettek részére két kedvező lépést tettük: egyrészről duplájára emeltük a nekik járó nyugdíj-kiegészítést, másrészről a tartós szabadságvesztés definícióját három évről egy évre csökkentettük, így a már egyéves börtönbüntetést vagy más szabadságelvonást szenvedettek számára is megnyílt ezen viszonylag jelentősebb összegű nyugdíj-kiegészítés lehetősége. A kommunista időszakban nyugdíjpótlékot kapó nagy vezető kommunisták juttatásait csökkentettük, Biszku Bélától Nyers Rezsőig számtalan embertől vettük el azt a nyugdíj-kiegészítést, amelyhez valamilyen kommunista időszakban kapott díj, kitüntetés eredményeként jutottak hozzá.

Létrehoztuk a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amely pontosan azt mutatja be, tisztelt képviselő úr, amit ön igényelt: a hatalomgyakorlás módját, hogy miként gyakorolták a kommunisták a hatalmat. Évről évre, hónapról hónapra újabb és újabb feltáró kötetekkel, tanulmányokkal jelentkeznek, javaslom, hogy tanulmányozza az ő honlapjukat.

Jól láthatóan Magyarországon a kommunizmus csak akkor tudott gyökeret ereszteni, amikor Magyarország legyengült állapotban volt vagy nem volt teljes mértékben szuverén. Az első világháború utáni szétesett Magyarországon tudtak a kommunisták először hatalomra kerülni 133 napra, utána pedig a második világháború végén, amikor az ország szintén legyengült, és idegen csapatok állomásoztak Magyarország területén. A kommunizmus egy betegség, mindig a beteg szervezetet támadja meg. Magyarországon is csak akkor tudtak előrejutni a kommunisták (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amikor éppen egy legyengült Magyarországot akartak elfoglalni erőszakos eszközökkel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Keresztes László Lóránt: Az aktanyilvánosságot megszavazzák, államtitkár úr?)