Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.10:32:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

56. ülésnap (2019.02.25.), 195. felszólalás
Felszólaló Becsó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:51


Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Az állami eszközökkel felfuttatott, az előző, szocialista rendszerben kiemelt figyelmet élvező Salgótarján valamikor virágzó bányaváros, nehézipari központ volt, amely a 60-70-es években élte a fénykorát. A rendszerváltozás viszont komoly visszaesést jelentett a városnak. Az egykor patinás gyárak a tűzhelygyár kivételével sorra leálltak, az ipari tevékenység drámai módon visszaesett. A város megtartóképessége folyamatosan gyengült, a városból immár lassan két évtizede folyamatos az elvándorlás. A valamikor 50 ezresnek mondható város ma körülbelül 35 ezer lakosú csupán. Az elmúlt 29 évben, a 2006-2010-es ciklust leszámítva  amikor a szocialista kormány valóban büntette az akkor fideszes vezetésű várost , mindig volt valamilyen társadalmi vagy gazdasági felzárkóztatási program, segítség, különtámogatás. Ezek a kormányzati beavatkozások  az Antall-kormány kihelyezett ülése, majd különtámogatása, a Horn-kormány által biztosított „Salgótarján-Bátonyterenye szabad vállalkozási övezeti” cím, az Orbán-kormány, majd a Medgyessy-kormány leghátrányosabb helyzetű megyéknek nyújtott támogatása, majd a második Orbán-kormány adósságkonszolidációja  mind-mind kiemelkedő jelentőséggel bíró lépések voltak, amelyek a felzárkóztatás felgyorsítását voltak hivatottak elősegíteni. Bár kétségkívül voltak eredmények, átütő, a bajokat sutba vágó sikereket nem sikerült elérni.

Ezért is volt különösen örvendetes, hogy 2014-től egy új időszámítás kezdődhetett Salgótarján életében, hiszen a politikai különbözőség ellenére a kormány valóban kiemelkedő lehetőséget biztosított a város számára. Először is a nógrádi megyeszékhely fajlagosan a legnagyobb összegű területfejlesztési operatívprogram-forrásból részesült 9,2 milliárd forint nagyságrendben. Majd 2016 végén ismét figyelemre méltó hírt kapott a város, hiszen a kormány másfél milliárd forint szabad felhasználású fejlesztési forrás biztosításáról döntött az önkormányzat számára. Harmadszor pedig: 2017. március 21-én megköttetett a megállapodás a miniszterelnök és a polgármester között, és indulhatott a több tíz milliárdos „Modern városok” program is, amelyhez kapcsolódóan az 1 milliárd forintos projekt-előkészítést segítő forrás hamarosan meg is érkezett a város számlájára.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt években a városhoz 652 millió forint rendkívüli működési támogatás, a Mitsuba, a Salgglas, a Mikropakk és a Wamsler SE cégek fejlesztéséhez pedig több mint 4,5 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezett, akkor nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a kormány nem hagyta magára Salgótarjánt, sőt minden eddigi ciklust meghaladó mértékű támogatásban részesítette. A kiemelkedő segítség ellenére azonban így is szinte minden mutatóban a legrosszabb eredménnyel bír Salgótarján a megyei jogú városok összevetésében.

Látva a város jelenlegi helyzetét, tudva azt, hogy önerőből képtelen a súlyosbodó városi problémák kezelésére, a további kitüntetett kormányzati figyelem és támogatás mint egy falat kenyér kell a városnak. Ennek ismeretében vet fel érdekes kérdéseket elsősorban a városban lakó emberek részéről, hogy van-e értelme annak a kormányzattal szembeni ellenállásnak, amit a város DK-s és MSZP-s vezetői hirdettek meg egy januári tüntetésen. Vajon kinek az érdekét szolgálja ez a magatartás? A város jelenlegi helyzetében megengedheti-e magának a szocialista városvezetés, hogy elüsse a feléje nyújtott segítő kezet, ellenállásra hergelje a kiszolgáltatott embereket, folyamatosan lázítson a kormányzattal szemben? Megítélésem és sok városlakó véleménye szerint is ez felelőtlen magatartás. Salgótarján, de egész Kelet-Nógrád fejlődésének elősegítése, egy élhető város és térség kialakítása közös ügy kell legyen. A közös ügy pedig feltételezi az együttműködést, több témában a közös gondolkodást, sok kérdésben az összefogást. Aki ellenállást hirdet és ez alapján cselekszik, az árt a városnak, és visszaél az emberek bizalmával. Aki viszont a politikai nézetkülönbségek ellenére az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, az tiszta lelkiismerettel próbálja segíteni a helyi közösség boldogulását. Márpedig egy város hosszú távú érdeke felül kell hogy írja néhány pártpolitikus, jelen esetben néhány helyi baloldali politikus hatalomvággyal átszőtt, rövid távú politikai érdekét.

Salgótarján pedig újra élni akar. Hasonlóan más sikeres városokhoz, nem a konfliktusok gyarapításában, hanem a megoldások közös keresésében érdekelt. Mi az együttműködést választjuk, mert ez szolgálja Salgótarján érdekét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai