Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Túl könnyű azzal kezdeni, hogy az öndicséret nagyon büdös, de 9 év után már valaminek történnie kell, hiszen most már eljutnak oda, ahol egyszer egyébként Magyarország volt. 9 évnyi munka után… (Közbeszólások.) Sőt, voltunk jobbak is, ugye? Az önök teljesítményének, saját maguk teljesítményének, például Németh Szilárd államtitkár úrénak köszönhetjük azt, hogy itt tartunk, holott ezt azok az emberek fizették meg, akiktől elvették, akiknek az árán, akiknek a bérén, akiknek a kárán mindezt előhozták. Azt mondja miniszter úr, hogy a foglalkoztatás jelentősen növekedett, 700 ezer fővel. Hát, körülbelül ennyien vannak külföldön, ennyi embert üldöztek el Magyarországról, ennyi ember ment oda azért, mert itt Magyarországon nem tudott megélni.

S természetesen, amikor nagyon büszke miniszter úr arra, hogy a munkajogi körülményeket úgy alakították, hogy az egyébként a tőkének megfeleljen, igen, ezt úgy hívják, hogy a rabszolgatörvény, úgy hívják, hogy az a munka törvénykönyve, amiben egyébként betiltották a sztrájkot gyakorlatilag, az a munka törvénykönyve, amiben egyébként kiszolgáltatják az embereket, hogy csak túlórázni lehessen.

Éppen ezért semmilyen okunk nincs arra, hogy örüljünk annak, hogy éppen a bóvliból kihozták Magyarországot. Ennél egy picit többre lenne szükség.

(11.20)

És az, hogy mindezt milyen áron és milyen pénzből: a magyar emberek pénzén túl annak az Európai Uniónak a támogatásával, annak a pénzéből, akivel önök állandóan háborúban állnak. És ha ennyi pénzünk van, tisztelt miniszter úr, akkor miért nem jut az egészségügyre, miért nem jut az oktatásra, miért nem jut azoknak az embereknek, akiknek a fejére szakad a plafon? Erre legyen szíves válaszolni! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.  Dr. Rétvári Bence: Aki hazudik, annak a fejére szakad a plafon!)