Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.02:17:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

56. ülésnap (2019.02.25.), 1. felszólalás
Felszólaló Dr. Hiller István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Az ülésnap megnyitása
Videó/Felszólalás ideje 3:59


Felszólalások:  Előző  1  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Szilágyi György jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon, február 25-én a szovjet hatóságok törvénytelen módon letartóztatták Varga Bélát (sic!), a Független Kisgazdapárt főtitkárát. (Közbeszólások az LMP és a Jobbik padsoraiból: Kovács Béla!) Jogtalanul börtönbe vetették, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol 25 év kényszermunkára ítélték. Ezzel nem csak az ő életútja tört ketté. Sorsa előre vetítette a második világháború utáni Magyarország demokratikus fejlődésének esélyeit is. Önkényuralom, kivégzések, kínvallatások, törvénytelen eljárások, koncepciós perek, kényszermunkatáborok, internálás, jogfosztás  a magyar és az egyetemes történelemből olyan jól ismert fogalmak, amelyek elválaszthatatlanul hozzátapadtak a totalitárius rendszerek, így a kommunizmus nevéhez is.

Magyarországon száz évvel ezelőtt, 1919 márciusában ragadták magukhoz a kommunisták a kormányzást. A Tanácsköztársaság halálos áldozatainak száma, ahogy az azt követő megtorlásé is, több százra tehető. A kor az Országgyűlésen és annak házán is mély sebeket ejtett. Návay Lajos egykori házelnököt túszul ejtették, majd április 29-én több társával együtt a kiskunfélegyházi állomáson agyonlőtték. Emlékét ma az Országház Delegációs termének bejáratánál emléktábla őrzi. Az Országházban működött a Tanácsköztársaság hírhedt politikai rendőrsége, amely az Országgyűlés épületét börtönként használva, a Ház termeiben tartotta fogva vádlottjait, magas rangú politikai túszait és mindazokat, akiket a rendszer ellenségeinek gondolt.

A második világháború után, 1949-ben  ennek épp hetven éve  zajlott le az a koncepciós per, amelyen keresztül a katolikus egyházat akarta megtörni a rezsim. Mindszenty József bíborost azonban sem a kínzások, sem a börtön nem tudta eltántorítani hitétől. Személye a kommunizmus elleni ellenállás egyik szimbóluma lett hazánkban és külföldön egyaránt. Mindszentyt a rendszerváltozás után rehabilitálták.

Ezen a napon, tisztelt Országgyűlés, Kovács Béla és Mindszenty József mellett arról a sok ezer megnyomorított és kifosztott családról, szabadságától megfosztott emberről és gyakran névtelenségbe süllyedt áldozatról is megemlékezünk, akik egy ideológia elvakult és elvadult követőinek ártatlan és értelmetlen áldozatai lettek.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat; ezt követően körülbelül 12 óra 35 perctől 14 óra 05 percig a kérdésekre, majd körülbelül 14 óra 05 perctől 15 óra 05 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor; végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Varga Mihály pénzügyminiszter úr: „Újabb felminősítést kapott Magyarország” címmel. Miniszter úr, önt illeti a szó, parancsoljon!




Felszólalások:  Előző  1  Következő    Ülésnap adatai