Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Országgyűlés! Pokol Béla képviselő úr javaslata rendkívül figyelemre méltó. A kormánynak még nem volt módja ezt a javaslatot értékelni, megvizsgálni. Ez egy alapos mérlegelést igénylő kérdés, ezt a maga rendjén és a maga idejében el fogjuk végezni.

Egyetértek azzal, amit Pokol képviselő úr mondott, hogy tudniillik a '89-es alkotmányozás során történt több szakmai hiba is. (Nikolits István: Szerencsére!) Ezek közül én egy másikra szeretnék most röviden utalni, ami legalább ennyire fontos, és amely legalább ennyire aktuális. A hatályos alkotmányunk következetlen módon foglalkozik ugyanis a különféle emberi, állampolgári jogokról szóló törvények elfogadásához szükséges országgyűlési többség kérdésével.

(9.30)

Egyes jogokról - egyébként ez a jogok többsége - szóló törvények elfogadása a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát igényli. Így például minősített többség szükséges a sajtó-, a gyülekezési, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényekhez. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Bizony-bizony!)

Ráadásul igencsak alapvető emberi jogokról úgynevezett feles törvényben is rendelkezni lehet, így például az élethez vagy az emberi méltósághoz való jogot alkotmányunk látszólag nem kezeli ilyen kitüntetett figyelemmel. Ez persze nem az alkotmányozó valós értékítéletét kifejező jogi helyzet, sokkal inkább az 1989-es alkotmányozási munka szakmai esetlegességeit tükrözi. Látható tehát, hogy alkotmányunk e körben mindenképpen módosításra szorul.

Szeretném a tisztelt Házat ezúton is tájékoztatni arról, hogy az új jogalkotási törvény koncepciójának kidolgozása során az Igazságügyi Minisztérium törekedett az ellentmondás feloldására. A helyzet kulcsát, mint már annyiszor, az Alkotmánybíróság határozataiban találjuk meg. Az Alkotmánybíróság számos ízben kifejtette az emberi jogok törvényi szabályozásával kapcsolatos követelményeket. Letűzte azokat a tilalomfákat, és meghatározta azon pozitív feltételeket is, amelyeket az alapjogi törvénykezés során mindenképpen figyelembe kell venni.

Ebből az Alkotmánybíróság által alkotott esetjogból aggálytalanul le tudtuk szűrni azt az elvont jogi tételt, amelynek az alkotmányba való beemelése egyszerre terjeszti ki a fokozott jogi védelmet minden emberi jogunkra, tehát azokra is, amelyek ma a mindenkori kormánytöbbség kénye-kedve szerint szabályozhatók, és egyúttal feleslegessé teszi a kétharmados törvénykezés fenntartását az alapjogok tekintetében.

Pokol Béla képviselő úr, mint az alkotmányügyi bizottság elnöke, már kézhez vette ezt a koncepciót, melyet a kormány a nyár elején elfogadott. A kormány azt kéri az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságától, hogy elgondolásunkat vitassa meg, folytassa le azt a politikai és szakmai diskurzust, amelynek eredményeként közös egyetértésre jutva a kormánypárti és az ellenzéki oldal, csökkenthetjük a kétharmados törvények számát úgy, hogy egyben a jogbiztonság, a jogállamiság, az emberi jogok európai követelményként is megfogalmazott fokozott védelme is megvalósul.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)