Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.13.17:41:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2021.11.15.), 6. felszólalás
Felszólaló Schmuck Erzsébet (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Akár tetszik, akár nem, minden egyes ország kormányának tudomásul kell vennie, hogy a klímaváltozás itt van, gyorsul, és az egyre erősödő visszahatásokkal számolnunk kell. A szélsőséges időjárási viszonyok hatnak az egészségünkre, fejfájás, érrendszeri megbetegedések, vérnyomás-ingadozás, és még sokféleképpen, de komoly hatást gyakorolnak a gazdaságunkra és a környezetünkre is.

Ez utóbbit nem nagyon szokták még emlegetni, de biztos vagyok abban, hogy már a közeljövőben sokszor fogjuk hallani, hogy a klímaváltozás és a biológiai sokféleség drasztikus csökkentése kéz a kézben jár és egymást erősíti. Sajnálatos módon a glasgow-i klímacsúcs nem hozott áttörést, és meggyőződésem, hogy az ilyen találkozók addig nem is fognak, amíg minden egyes ország kormánya nem érti meg, hogy itt az idő a cselekvésre, és komolyan kell venni a súlyosbodó klímaválságot.

Sajnos a kibocsátáscsökkentési vállalások Glasgow után sincsenek összhangban a párizsi megállapodással. Az üvegházhatású gázok 2030-ig történő csökkentésére eddig benyújtott önkéntes nemzeti vállalások 2030-ig mindössze annyit biztosítanak, hogy az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog emelkedni az átlagos hőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest a szükséges 1,5 fok helyett.

(11.20)

Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy sokkal, de sokkal komolyabban kell venni a nemzeti vállalásokat az éghajlatváltozás megfékezése érdekében. Ezt még Orbán Viktornak is el kell fogadnia, a folyamatos tagadás, a brüsszelezés nem vezet sehová. Hogy a tegnapi beszédére utaljak, nem a zsemle kicsi, hanem a bolygó, amit túlhasználunk, tönkreteszünk. Jelenleg közeledünk afelé, hogy kétbolygónyi erőforrást használ az emberiség. Az energiatakarékosság ösztönzése, a gazdaságos használatra való törekvés mindannyiunk jól felfogott érdeke, még az önöké is az lenne, ha képesek lennének előre gondolkodni, és nem csak a pillanatnyi politikai haszonszerzés, a gazdasági érdekcsoportjaik érdekei mozgatnák önöket.

Miközben Áder János a klímacsúcson fényezte az Orbán-kormány klímacéljait, várható lépéseit, addig hazánk klímapolitikájára a legfrissebb, 2022-es klímaváltozási teljesítményindex elégtelen osztályzatot adott. A Germanwatch, a NewClimate Institute és a CAN elemezte az egyes országok vállalt klímatervei és a kibocsátás közötti viszonyt, négy fő kategóriát vizsgáltak: az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújulóenergia-termelést, az energiafelhasználást és a klímapolitikát. Az eredmény mindent elmond: Magyarország az összesített rangsorban a vizsgált 64 országból az 53. helyen áll. Az egyes kategóriáknál ez a következő: az üvegházhatású-kibocsátás a 45. helyen áll, a megújuló energia a 44. helyen, az energiafelhasználás az 51. helyen, a klímapolitika pedig az 59. helyen áll. Az értékelés szerint Szlovénia mellett Magyarország bizonyult idén a legrosszabbul teljesítő EU-tagállamnak.

Csodálkozásra persze nincs ok, hiszen a kormány törvénybe iktatta, hogy 2030-ig a mindössze 40 százalékos csökkentési célban gondolkodik, vagyis 2030-ra pusztán azt a szintet akarja elérni, amit már egyszer 2013-ban elértünk. 2014 óta a szén-dioxid-kibocsátás növekedési pályán van, ilyen tempóban természetesen nem fogjuk elérni 2050-re a klímasemlegességet. Továbbra is tiltott a szélenergia, a zöldfelületet csak pusztítjuk, nincs komplex épületenergetikai program, ami pedig tényleges rezsicsökkentést eredményezne a családok számára. Az éghajlatváltozási keretstratégia második cselekvési tervezete is csúszik azért, mert alkudoznak az Európai Unióval, meg akarják várni, hogy hát, ha lesz pénz, akkor majd valamit csinálunk. Ebből azt látjuk, hogy önöknek ez akkor fontos, ha van rá pénz, ha nincs, akkor nem.

Az alkalmazkodás területén sem történt előrelépés. Továbbra sem látni, hogyan kíván a kormány felkészülni a hőhullámokra, az aszályra vagy épp a villámárvizekre.

Az LMP ismételten felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a kormánytöbbség által a múlt évben elfogadott klímatörvényt, nézzen szembe a probléma súlyosságával, és ambiciózus célokat rögzítve terjessze be újra a törvényt az Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai