Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá a technikai jellegű pontosítások végrehajtása. További cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása.

A törvényjavaslat 24 törvény módosítását foglalja magába. Az előterjesztői expozéban részletes ismertetést hallottunk a törvényjavaslatban szereplő 24 törvény módosításáról, ezért én most a vezérszónoki felszólalásomban csak néhány, általam fontosabbnak tartott rendelkezést szeretnék kiemelni.

Elsőként a földvédelmi törvény módosításáról szólok, amely a földeknek a mezőgazdasági termelés számára való megőrzéséhez ad jelentős segítséget. Számos alkalommal ejtettünk szót az Országgyűlésben arról, hogy mennyire fontos termőterületeink megőrzése. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben mintegy 700 ezer hektár termőterület kivonása történt meg, amely hatalmas szám, ha az 5,5 millió hektáros összes termőterülethez viszonyítjuk. Természetesen ide rengeteg szükséges és hasznos célból megvalósult földkivonást sorolhatunk, például a közúti vagy vasúti infrastruktúra fejlesztését, ipari parkokat, a települések lakott részének terjeszkedése miatt szükségessé vált belterületbe vonásokat, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a termőföld egy korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló erőforrás. Fontos tehát, hogy olyan szabályozást alkossunk, amely a takarékos földfelhasználásra ösztönöz és ahol egy beruházás tervezésekor mérlegelendő szempontként a számításokban jelenjen meg az igénybe vett föld értéke. Ezt a célt szolgálja a földvédelmi járuléknak és a földvédelmi bírságnak a törvényjavaslatban szereplő jelentős megemelése, amely az eddig hatályos összeg háromszorosát jelenti.

Különösen időszerű az emelés, mert utoljára tíz évvel ezelőtt került rá sor. A legjobb minőségű földek esetében az aranykoronánként több mint félmillió forintos járulék hektárra átszámolva akár 20 millió forintos fizetési kötelezettséget is jelenthet, ami kellően tudja terelni a zöldmezős irányból a barnamezős, de legalább a rosszabb minőségű földek felé az igénybevétel miatt történő kivonásra irányuló törekvéseket.

Szintén fontos földvédelmi kérdés az öntözhető területek hosszú távú megőrzése az öntözéses gazdálkodás számára. Az elmúlt évek időjárási tapasztalatai alapján nem kell különösebben magyarázni, hogy milyen termelési biztonságot tud jelenteni, ha egy terület öntözhető. Ezért is igen fájdalmas, ha egy ilyen földön más célú tevékenységet, például napelemparkot kívánnának létesíteni, ami nemcsak a napelemmel ténylegesen borított területen, hanem akár a teljes táblán lehetetlenné teszi az öntözőrendszer használatát.

Előremutató a javaslat azon rendelkezése, amely az öntözési közösség, vagy újabb nevén: a fenntartható vízgazdálkodási közösség területén korlátozza a nem mezőgazdasági, más célú használat lehetőségét.

A tulajdonosok vagy földhasználók számára a törvény már régóta előírja a hasznosítási kötelezettséget, ami történhet az adott föld művelési ágának megfelelő termeléssel vagy termelés nélkül, de a gyommentes állapot fenntartásával, illetve ültetvények, szőlő, gyümölcsös esetében termelőtevékenységgel. A zártkerti ingatlanok vonatkozásában az elhanyagoltság nem csupán növény-egészségügyi problémák forrása lehet, hanem településképi csúfságot is okoz, ezért helyénvaló, hogy az önkormányzat szignalizációs jogkört kapjon, amely alapján jelzéssel élhet a kormányhivatal felé a földvédelmi eljárás lefolytatásának kezdeményezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A beszállítók védelméről szóló törvény módosítása tekintetében az összehasonlító reklám tilalmát szeretném kiemelni. Nagyon tisztességtelen eszköz, amikor a kiskereskedő a maga olcsóságának alátámasztását egy beszállító termékének lejáratásával kívánja megvalósítani, különösen azért, mert a versenyjogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a beszállító meghatározza termékének fogyasztói árát. Ennek a marketingeszköznek a legaljasabb esete, amikor ugyanannak a beszállítónak két gyártmányát hasonlítják össze úgy, hogy azok közül az egyik úgynevezett saját márkás termék, azaz a fogyasztó számára nem derül ki a tényleges előállítója. Ilyenkor szerencsétlen beszállító valójában saját magával kénytelen versenyezni. A törvényjavaslat, nagyon helyesen, a beszállító hozzájárulásának meglétéhez köti az összehasonlító reklám alkalmazhatóságát.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kárenyhítési törvény módosítása egy jelentős reformot tartalmaz. Az időjárási károk enyhítésének eddigi forrása a termelők befizetésén és az azzal megegyező összegű költségvetési támogatáson alapult. A tavalyi aszály esetén azonban láthattuk, hogy nyilvánvaló okokból hiába halmozódott fel a kárenyhítési alapban a korábbi években forrás, egy ilyen jelentős káresemény igényelte további pénzeszközök bevonását, amelyet az év elején a kormány biztosított 50 milliárd forint nagyságrendben.

A módosítással egy újabb forrás kiaknázására nyílik lehetőség, nevezetesen az uniós pénzek bevonására. Erre a közös agrárpolitika új szabályai adnak lehetőséget, amelyet a magyar stratégiai terv ki is tud aknázni. Ennek köszönhetően a 3 forint termelői befizetés mellé 7 forint uniós pénz és 3 forint nemzeti költségvetési támogatás kerülhet, ami megkétszerezi a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Szükségessé vált a termelői járulék összegének felülvizsgálata is, ami 20 százalékos emelésben jelenik meg.

Az agrárkamarai törvény módosításával a kamarai tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai egyértelműbbé válnak, ami segít a tiszta viszonyok megteremtésében.

Az előterjesztői expozéban hallhattuk, hogy a rizstelepekre milyen új szabályozást kíván bevezetni a földforgalmi törvény módosítása. Erre a magam részéről úgy tekintek, hogy ha az új szabályok alkalmazásáról pozitív tapasztalataink lesznek, akkor érdemes lesz azokat továbbfejleszteni és az öntözhető területekre is analóg módon alkalmazni, amivel azok egyben tartása és egységes kezelése is meg tud valósulni. Az öntözési infrastruktúra kiépítése ugyanis olyan költségekkel jár, amelynek megtérülésének idejére, de akár annál tovább is, fontos lenne biztosítani a beruházó számára a hasznosítási lehetőséget.

Támogatandónak tartom a más célú hasznosítási kötelezettség szabályainak azon változtatását, amely szerint lehetőség nyílik a területen a föld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítésére vagy ilyen építmény elhelyezésére. A törvényjavaslat lehetőséget ad a hobbitermelők megjelenésére azzal, hogy számukra egy hektár területnagyságig megengedi a haszonbérletet közeli hozzátartozójuktól akkor is, ha nem minősülnek földművesnek. A transzparenciát segíti és a visszaélések elleni eszköz a vételár átutalással vagy ügyvédi leltétbe helyezés útján történő megfizetése.

Kritikával kell azonban illetnem a javaslatban szereplő elállási jogot, amely egyrészről szembemegy a szerződések betartásának évezredes kötelezettségével, valamint átláthatatlan viszonyok kialakulásához vezethet az emberi rosszindulat vagy irigység motivációjából eredően. Ezen rendelkezések átgondolását feltétlenül javaslom az előterjesztőnek.

Régi adósságát törleszti a jogalkotó az erdőnek minősülő földek használati megosztása speciális szabályainak megállapításával, mert eddig ezeket a jogalkalmazóknak az erdőtörvény rendelkezéseinek és a földügyi szabályoknak az egymásra figyelemmel végzett együttes alkalmazásából kellett szinte jogi rejtvényként megfejteniük.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy az öntözhető területekről a tulajdoni lapon keresztül bárki tájékoztatást kaphasson. Ez olyan tulajdonsága a földeknek, amelyeknek ingatlan-nyilvántartási rögzítése kiemelten fontos.

Tisztelt Országgyűlés! A növényfajták állami elismerésétől, valamint a szaporítóanyag-előállításról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának célja a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a zárt körzet kialakítása, hatósági eljárásainak egyszerűsítése ott, ahol a korlátozással érintett felhasználók nem élnek az egyeztetési igény lehetőségével. A módosítás eredményeképpen az engedélyezési eljárást kizárólagosan csak azon zártkörzet-kialakításoknál szükséges lefolytatni, ahol a kialakítással érintett földhasználók egyeztetési igényét bejelentik, és nem születik egyetértő megállapodás a vetőmag-előállítóval.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, és az elmondottak alapján erre kérem önöket is. Köszönöm a figyelmet.