Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.07:29:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2021.11.30.), 88. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:29


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitájában azért kértem szót, mert a törvényjavaslat érinti a távmunka intézményét, amelyhez a Számvevőszék egyrészről elemzési tapasztalatokkal, illetve elemzést bocsátott nyilvánosságra, másrészt saját működési tapasztalatokkal is bír a veszélyhelyzetnek betudhatóan.

A Covid-19-járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát és hatékonyságát fenntartani. Az elmúlt időszakban volt olyan időszak a járvány hónapjaiban, amikor ez az összfoglalkoztatottak 10 százalékát is meghaladta. A folytonosság fenntartásának első számú eszköze az emberek otthonából digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, technológiai és jogi kihívásokat vetett föl minden munkahelyen, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. A Számvevőszék ezért a témát alapos elemzés alá vetette, és ahogy jeleztem, idén januárban nyilvánosságra hozott elemzésünkben az elemzők azt értékelték, milyen lehetőségeket és kihívásokat, akár nehézségeket is támaszt a távmunka és az otthoni munka szélesebb alkalmazása, valamint hogy a járvány nyomán milyen tapasztalatok születtek, és azok milyen hatással vannak a munka világára.

Néhány pontban akkor összefoglalnám. Először is a táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése, így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelentett, rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba. Mindez magas színvonalú vezetői, irányítói munkát igényel, ezért ha szükséges, képzésekkel is kell és lehet fejleszteni a vezetői munkavégzést elsősorban a munka tervezése, koordinálása és a munkavállaló teljesítményének értékelése tekintetében.

Másrészt a munka térbeli kötöttségének fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási vagy egyéb élethelyzetbeli, akár egészségügyi állapot romlásával összefüggően kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Ha belegondolunk, csak Budapesten nagyságrendileg átlagosan napi másfél órát nyer az a munkavállaló, akinek nem kell a munkahelyére és onnan hazautaznia egy napon.

Harmadrészt minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló irányítása. Ezért fontosnak tartom kiemelni a törvényjavaslat azon rendelkezését, amely szerint a munkáltató a koordináló és ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja. Itt szeretnék visszautalni a vezetői munka minőségére, és fel szeretném hívni a figyelmet a digitális képességek fejlesztésének szükségességére a jövőre vonatkozóan is.

Ehhez kapcsolódóan a munkáltató adatainak biztonsága szintén elsődleges szempont a szigorú adatvédelmi és adatbiztonsági előírások miatt. Kijelenthetjük, hogy a táv- és az otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ezen kockázatok megfelelő színvonalú kezelése a munkáltatók felelőssége.

Negyedrészt a munkakörülményekre vonatkozó sztenderdek érvényesülését az otthonunkban, a lakásokban is megfelelő szabályok kell hogy támogassák. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. A Számvevőszék elemzői azt vetették fel, hogy hosszú távon mentálhigiénés szempontból is az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.

A törvényjavaslat is ezt a megközelítést alkalmazza, amikor úgy fogalmaz, hogy a távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Ez hasznos lehet a munkavállaló elszakadásának, elidegenedésének a megelőzése érdekében.

Vannak olyan munkavállalók, akik azért nem tudtak eddig teljes munkaidőben dolgozni, mert például gyermekek gondozása vagy az idős rokonok ápolása miatt nem tudtak távol lenni a családjuktól. Mivel napjainkban az értekezletek, konferenciák, a napi munkavégzés, a képzések széles köre is online térben folytatódnak, zajlanak le, így a munkavállalóknak ezen alkalmak miatt sem kell már hosszú napokat távol tölteni a családjuktól.

(15.00)

Ezért a távmunka mint rugalmas foglalkoztatási forma családbarát jogintézmény is. Különösen igaz ez azért is, amit már említettem, azaz a munkavállalók jelentős időt tudnak megspórolni azáltal, hogy nem kell a munkahelyükre és onnan hazautazni naponta. Azt is szeretném kiemelni, hogy egyre inkább az országok között is távmunka alakul ki. A magyar gazdasági helyzettől függetlenül Nyugat-Európában a szélesebben vett nagyvállalati körben egyre kiterjedtebbé válik, hogy a cégek tényleges helye, illetve a munkavégzés helye több száz, esetleg több ezer kilométerre helyezkedik el. Ez majd alapvetően fogja befolyásolni a teljes munkaerőpiac helyzetét.

Ma azt tapasztalhatjuk a vírus időszakában  ahogy itt már elhangzott , hogy Magyarország akármennyi problémával küzd akár az egyes családok szintjén, akár a munkavállalók szintjén, akár az intézmények szintén, mégiscsak egyre több eddig külföldön dolgozó Magyarországon keres munkát, vagy Magyarországról végzi korábbi külföldi vagy új munkahelyére a munkatevékenységet. Azt szoktam mondani a kollégáimnak, hogy egy teljesen új, a XXI. századba való belépés kényszerét hozta létre ez a vírushelyzet. Hogy mik ennek a rövid távú, akár csak a jövő évre vagy az azon túli, a vírushelyzet utáni időszakra vonatkozó tanulságai? Az biztos, hogy a távmunka lehetősége, helyzete, begyakorlása, technológiája egy teljesen új munkavállalói és munkaadói környezetet teremt. Fontos, hogy jogszabályi feltételekkel is felkészítse a magyar törvényhozás a piaci környezetet, másrészt pedig megteremtse a versenyképes alkalmazkodáshoz való feltételeket.

Tisztelt Ház! A távmunka térnyerése még számos ágazatot érint, amelyekre most nem fogok részletesen kitérni, csak megemlítek néhányat. Talán bele se gondolunk, de az otthoni munkavégzés lehetősége jelentős hatást gyakorolhat az ingatlanpiacra is. Beruházások, ingatlanfejlesztések kezdődtek és kezdődhetnek meg azzal a céllal, hogy a háztartás minden dolgozó tagja számára megfelelő, kényelmes munkakörnyezet kerüljön kialakításra magában a családi otthonban. Az ingatlanárak változásából pedig már az is látszik, hogy a járvány okozta bezártság hatására egyre több család keresi otthonát a nagyvárosokon kívül az agglomerációban, vagyis egyre távolabb a tényleges munkavégzés helyszínétől vagy korábbi helyszínétől.

Láthatjuk tehát, hogy a foglalkoztatás átalakulása sokkal jelentősebb változásokat hordoz a környezetünkben annál, mint hogy ezentúl nem kell bejárni az irodába vagy az adott munkahelyre dolgozni. Gondoljunk az ingatlanpiaci helyzeten túl a külföldi munkavégzés lehetőségére, a családok lekötött munkavállalóinak osztott munkavégzési lehetőségére, vagy akár az ehhez kapcsolódó közlekedésszervezés súlypontjainak az átrendeződésére, ami jó néhány terv, fejlesztés és eddigi viselkedési forma megváltozását eredményezi.

A törvényjavaslat távmunkát érintő részei tehát szükséges és időszerű rendelkezések, amelyek megvitatásához, remélem, hogy hasznos tapasztalatokkal tudtam szolgálni a számvevőszéki ellenőrzés és tapasztalatok alapján. Jelzem továbbá, hogy a Számvevőszék ahogy eddig is, úgy ezt követően is napirendjén tartja a táv- és otthoni munkavégzés témáját.

Másrészről természetesen a veszélyhelyzet egy sokkal komplexebb témakörként is megjelenik az ÁSZ életében. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a makrogazdaság, a foglalkoztatás, a képzés, az e-kormányzás, az e-kereskedelem témakörében is elemzésekkel próbálunk az önök munkájának hátteret teremteni és a figyelmet felhívni. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai