Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy mi a célja egy ilyen úgynevezett salátatörvénynek, az világos, hiszen a törvényi rendelkezések végrehajtása alkalmával felmerülnek olyan változtatási igények, amik jogosak, és ez a legkülönbözőbb törvényeknél megvan. Nem nagyon nagy jelentőségű törvénymódosításokról van szó, hanem inkább technikai, illetve az alkalmazást megkönnyítő módosításokról.

Gyakorlatilag minden elhangzott, ezért ha megengedik, én csak címszavakban térnék rá egy-egy területre, de egy picit elidőznék annál, ami minden felszólalónál szóba került, és ami személy szerint bizonyos munkám kapcsán mégiscsak közel áll hozzám, a kulturális örökség védelméről szóló törvénynek a nemzeti emlékhelyekről, a történelmi emlékhelyekről és emlékpontokról szóló módosításnál. De ha megengedik, előtte néhány szót szólnék a többi intézményről, aminek a feladatait módosítja a törvény.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek előadó-művészeti szervezetek. Ezeknek a foglalkoztatási szabályait védi a törvény, hogy ugyanazok maradjanak ebben a fenntartóváltásban is.

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjainak sorába egyszerűsített eljárással kerülhetnek új tagok a Nemzet Művésze címét viselő személyek köréből. A Magyar Kultúráért Alapítványról is szó volt. Az ellátott közfeladatok körét pontosítja a módosítás.

Az egyetemi területről kettőt emelnék ki. A felsőoktatási intézmények fenntartóváltásával kialakult egy helyzet, és ez a modellváltás számviteli kérdésekhez kapcsolódó feladatokról is szól. Elnök úr az előbb már erről tett részletes említést.

S most elértünk ahhoz a területhez, amit én fontosnak tartok, és meggyőződésem, hogy minden itt ülő képviselő, és azok is, akik most éppen nincsenek itt, fontosnak tartja a nemzeti múlt ismeretét és tiszteletét. Hát, ezt szolgálják a nemzeti és történelmi emlékhelyek, illetve a most módosításra kerülő emlékpontok is. Ez egy három lépcsőből álló rendszer, ami biztosítja azt, hogy az emlékhelyek számának gyors emelkedését meg tudjuk akadályozni, hiszen ez a cím inflálódásához járulhat. Ugyanakkor megadja a lehetőséget a helyi kezdeményezéseknek, hogy valamilyen szinten az ország lakosságának az egésze  s itt különösen a fiatalokra, a diákokra gondolok  találkozzon azokkal a látogatóközpontokkal, amelyek tájékoztatást adnak arról a helyszínről, személyekről, eseményekről, amikről kell, hogy tudjanak azok a fiatalok, akiknek fontos  és kinek ne lenne fontos?  a nemzeti múlt.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe utalja az emlékpontok kijelölését a törvény. Az eggyel magasabb szintű emlékhelynek, a történelmi emlékhelynek a kormányrendeletben van a helye, és a parlament törvényben dönt a nemzeti emlékhelyek cím adományozásáról. Konkrét esetekről is szól a törvénymódosítás, ez is már több felszólalásban megjelent. A Nemzeti Gyászpark  amit mindnyájan ismerünk, hiszen éppen a kommunizmus áldozatainak ott nyugszanak a sírjai  kibővül a váci, márianosztrai és sopronkőhidai rabtemetővel. Ezzel a számát nem növeljük, csak a Nemzeti Gyászpark és Kisfogház bővül három helyszínnel. Nyilvánvaló az is, ezt itt azért meg kell említenem, hogy ezeknek a börtönöknek az ott elhunyt politikai foglyai nyugszanak ezekben a temetőkben és róluk van szó.

A nemzeti emlékhelyek támogatása eddig is biztosított volt, hiszen olyan állagmegóvás, a történelmi ismeretterjesztés programjai kötődnek egy-egy ilyen támogatáshoz, amik nélkülözhetetlenek. Itt hadd hívjam fel még egyszer nyomatékosan a figyelmüket az emlékezetpedagógia fontosságára. De most a törvény biztosítja, hogy a történelmi emlékhelyek is központi költségvetési forrásból részesüljenek, természetesen pályázati lehetőséggel. Bízom benne, hogy az a szerény összeg, ami most rendelkezésre áll, majd bővülni fog, hiszen az állagmegőrzés, a fejlesztés, a különböző projektek finanszírozása természetesen forrásigénnyel bír.

(16.50)

Hadd tegyek egy mondatban megjegyzést arról, hogy a helyi pedagógusok, önkormányzati képviselők, civil szervezetek képviselői milyen sokat tesznek ezeknek az emlékhelyeknek a bekapcsolásáért a pedagógiai és ismeretterjesztő munkába.

Tehát arról van szó  és én ezzel fejezném be a felszólalásomat , hogy az a háromlépcsős, emlékhelyekről szóló, részben a törvénymódosítással, részben az eddig hatályos törvényben megjelenő rendszer jelentős mértékben szolgálja a nemzeti emlékezetet, az emlékezetpolitikát, ami a nemzeti identitástudatnak feltétlen tartozéka.

Én úgy gondolom, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvénynek ez a módosítása és a többi kulturálistörvény-módosítás  kapcsolódva természetesen az egészségügyi törvényhez is  szolgálja azt a célt, amit egy ilyen, gyakorlatban megmutatkozó és a gyakorlat igényeit kielégítő módosítás szolgálhat, és természetes, hogy ezt támogatni fogjuk. Köszönöm a figyelmüket.