Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.13:56:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2016.11.02.), 192. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:36


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a képviselő úrnak nincsenek annyira mélyreható történelmi ismeretei (Moraj a Jobbik soraiban.), hogy igazán meg tudta volna idézni azt a kort, amelyben Nagyatádi Szabó István gazdálkodott, amelyben felnőtt, és össze tudná hasonlítani a mai viszonyokkal.

De hogy Nagyatádi Szabó Istvánról is említés essék, ő volt az egyik legnagyobb formátumú mezőgazdasági miniszterünk, valóban, és az egyik első parasztszármazású parlamenti képviselő, a legjelentősebb kisgazda politikusok egyike.

Már 27 évesen községi bírónak választották, gazdaságának irányítása mellett a politikai eseményeket is követte. 1904-től Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. Az 1908 januárjában létrehozott Somogy Megyei Kisgazdák Egyesületének ő lett az elnöke és egyben a lelke. A szervezet pár hónap alatt Somogy megye egész parasztságát maga mögé állította, még ennek az évnek a nyarán országgyűlési képviselővé választották, és azóta viseli neve előtt a Nagyatádi előnevet. Első képviselőházi beszédével már feltűnést keltett, amikor arra kérte képviselőtársait, hogy a földművest ne parasztnak, hanem kisgazdának nevezzék, mivel a Dunántúlon a „paraszt” szó negatív értelmű.

A földreformtörvény 1920-as elfogadása után 400 ezer igénylő átlagosan egyhektárnyi termőföldhöz jutott ‑ ezt csak azért említem, mert ha a mai viszonyokkal összevetjük, akkor talán lehet mondani azt, hogy ma nagyobb eredményeket tudtunk elérni ‑, és ő 1909-ben Szentgálon megalapította az első kisgazda pártot (Ander Balázs közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Országos ’48-as Függetlenségi Gazdapárt néven.

Ha nagybirtokokról beszélünk, akkor megint csak azt mondom a képviselő úrnak, hogy vegye elő a történelemkönyveket, és tanulmányozza, hogy akkoriban (Z. Kárpát Dániel: Miért kell kioktatónak lenni? Ne legyél már ennyire bunkó!) mennyiből állt egy hitbizomány, mekkora birtokok álltak össze. Nagyatádi Szabó István munkássága, élete példaértékű a 2010-ben létrejött polgári kormány számára, amely kisgazda szellemiségű agrárpolitika megvalósítását tűzte ki célul. Ennek jegyében döntött úgy, hogy a kis- és középüzemek arányát a nagybirtokkal szemben 80 százalékosra emeli, hogy a mezőgazdaság gerinceként a családi gazdaságokat erősíti, és a magyar földműveseket a Nemzeti Földalapból földtulajdonhoz juttatja, törekszik a korábban szétvert feldolgozóipar újjáépítésére, és ezeket a vívmányokat Brüsszellel szemben is folyamatosa megvédi.

A „Földet a gazdáknak!” program keretében a kormány 2015 októbere és 2016 augusztusa között majdnem 200 ezer hektár termőföldet értékesített, összesen mintegy 30 ezer földműves, azaz a jogosultak egyharmada részére. Ezeknek a földeknek az értékesítése a piaci ár fölött, átlagosan mintegy 1,4 millió forint/hektár áron történt, ehhez az állam hitellehetőséget is biztosított. A 270 milliárd forintnál lehet sajnálkozni azon, hogy az államadósság-csökkentésre fordítódik, de ha arra gondolunk, hogy mikor erős az ország, mikor tudja a gazdákat támogatni, akkor nyilván nem maradhat eladósodott állapotban.

Mindez jól illeszkedik a kormány 2010 óta folytatott politikájához. Ugyanannyi állami földet jelenleg több mint tízszer annyian használhatnak, mint 2010 előtt. Minden haszonbérbe adást megelőz egy nyilvános pályázati eljárás. Elővásárlási jog alapján minden évben több milliárd forint értékben veszünk állami tulajdonba földeket. Kiemelt prioritást élvez a közösségi földhasználat erősítése. Önkormányzatok jutottak az NFA-tól 2010 óta 15 évre szóló ingyenes vagyonkezelői joghoz. A kormány 2020-ig szóló nemzeti vidékfejlesztési stratégiát készített el, amilyen évtizedek óta nem készült el Magyarországon.

2014-2020 között mintegy 3700 milliárd forint érkezik a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre, ebből 2400 milliárd közvetlenül az agrárium részére jut, 1300 milliárd pedig a vidékfejlesztési programokra.

Mindezek érdekében a kormányzat Nagyatádi nyomain továbbra is felvállalja a küzdelmet itthon és külföldön egyaránt, és számítunk minden, magyar vidékért tenni tudó és akaró nemzettársunk támogatására és cselekvő részvételére.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Rétvári Bence és Ander Balázs tapsol.)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai